Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools






Föld a folyók között

Nézzünk meg közelebbről néhány jelet, amik előfordultak az eddigiekben, de még nem ismerkedtünk meg velük.
  A jobbra látható jel áll a blogkönyv címlapján. A szarvas jeléből származik, amit a „két dolog” jelentésű jel alá tesznek. A jel ejtése lì, akárcsak a -é, vagyis fonetikai célokat szolgál. (A „gyönyörű” jele az egyszerűsített írásban csak , szarvas nélkül.) A Shūo wén jiě zì szótár fonetikus kapcsolatnak ( xíngshēngzì) nevezi az olyan jeleket, amik egy jelentésre utaló és egy fonetikai szerepű jelből állnak. A szótárban levő kínai írásjegyek 82%-a ilyen fonetikus kapcsolat; az eddig látottak közül is több az volt. Persze a kínaiak okosan választják ki a fonetikai elemet is, a jelekből kis mondásokat lehet létrehozni (ezeket nevezem a jel etimológiájának), amikben a tartalmi és a fonetikai elem szerepel: „párosával szökellő szarvasok”, „gyerekek a tető alatt”, „föld a folyók között” stb. Blogkönyvem fejezetcímeit egy-egy írásjegy etimológiái adják, s alattuk az illető írásjegy áll.
  Nem fonetikai kapcsolat az első fejezet elején álló jel, a történelem jele, de etimológiai mondóka („töltőtollat tartó kéz”) belőle is készíthető. Azt ábrázolja, hogy a jobb kéz töltőtollat tart, ami a jelre hasonlít.
  A második fejezet írásjegye sokkal bonyolultabban áll össze, mint az eddig tanulmányozott jelek. Nekem egyébként ez az írásjegy a kedvencem. Fonetikus kapcsolat, amely két fonetikus kapcsolatból áll össze, amik maguk is gyakori, fontos szavak.
   A szó jelének tartalmi eleme a száj, fonetikai része pedig a bűn egy régi jeléből ered, amit qiānnak ejtenek, tehát aránylag nem nagyon hasonlít a yán ejtésre. A szó tehát „a száj bűne”. Ami logikus. Maga a bűn is kapcsolat egyébként, azt jelenti, megsérteni a törvényt magunk fölött. A nyelv jelében az én jele képviseli a fonetikai részt (ámbár a és a ejtések megint csak nem nagyon hasonlítanak, valószínű, hogy a jelentés itt is fontosabb volt). Ennek alapja is a száj, mert a szájam kapcsolatban áll énvelem, fonetikai részét pedig az öt (wǔ) adja.
  A jel alkalmat ad arra is, hogy megjegyezzük az írásjegyek méretének fontosságát. Minden írásjegy ugyanakkora négyzetet tölt ki. Nem mindegy, hogy mit írunk: vagy . Előbbi azt jelenti: nyelv, a második viszont csak azt, hogy „szó én”. A környező írásjegyek méretéből lehet tudni, hogy két önmagában is előforduló jel most külön van-e vagy egy jelet alkotnak.
  A szám jelének bal fele () pihenést jelent: középen nem csinál semmit. Ez a fonetikai rész, bár az ejtése lóu. A jobb fele egy botot tartó jobb kezet ábrázol, jelentése: ütni.
  A villám jele azt ábrázolja, hogy az esőfelhőkből ereszkedik le. Az esőfelhő jele piktogram, nem fonetikai kapcsolat: a felhőn áthulló esőcseppeket ábrázolja. A leereszkedés jele a fonetikai elem a villám jelében, ámbár ejtése shēn.
  Ez a fejezet a tartomány jelét viseli, ahol a folyók () között elhelyezkedő földdarabot pontok jelképezik. Ez sem fonetikai kapcsolat, hanem piktogram.
  Ha már a fonetikai kapcsolatokkal ismeretséget kötöttünk, nézzük meg, milyen jelek léteznek még. A Shūo wén jiě zì hat csoportra osztja a jeleket.
  1. Piktogramok ( xiàngxíngzì), amik egyszerűen ábrázolnak valamit, például fa, ló, madár vagy éppen a csoport jelölésére használt elefánt. (A xiàngxíngzì név „elefánt-forma-jel” gyanánt is fordítható, de mivel az elefánt írásjegye képet is jelent, a helyes fordítás „kép-forma-jel”). Ezek a szókincs 4%-át teszik ki.
  2. Egyszerű fogalomjelek ( zhǐshìzì, „mutatásra szolgáló jel”). Mindössze 1%-ot képviselnek.
  Ennek a két csoportnak a kombinálásából két további csoport jön létre:
  3. Logikai kapcsolatok ( hùiyìzì, „megértés-jel”). Ezek két jel jelentését kapcsolják össze, például a nőnemű gyermek jó. 13%-át képviselik a szókincsnek.
  4. Fonetikai kapcsolatok, ezeket már láttuk. (A név fordítása „forma-hang-jel”.)
  A maradék két csoport már nem is jelent külön írásjegyeket, hiszen a fent mutatott arányok összeadva kiteszik a száz százalékot.
  5. Asszociatív transzformációk ( zhuǎnzhù, „továbbított koncentrálás”): egy jel jelentésének kiterjesztése más kapcsolódó fogalmakra.
  6. Kölcsönzések ( jiǎjiè – mindkét írásjegy kölcsönzést jelent): a beszédben meglevő, de írásjegy nélkül maradt szóra olyan jel használata, aminek tartalmilag semmi köze hozzá, de ugyanúgy ejtik.


Láng Attila D., 2007.2.9.

kínai

Találkozó folyamokSzavak tőlem

Hozzászólások

Hozzászólás írása. Wikiszintaxis használható: