Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Föld a folyók között

Nézzünk meg közelebbről néhány jelet, amik előfordultak az eddigiekben, de még nem ismerkedtünk meg velük.
  A jobbra látható jel áll a blogkönyv címlapján. A szarvas jeléből származik, amit a „két dolog” jelentésű jel alá tesznek. A jel ejtése lì, akárcsak a -é, vagyis fonetikai célokat szolgál. (A „gyönyörű” jele az egyszerűsített írásban csak , szarvas nélkül.) A Shūo wén jiě zì szótár fonetikus kapcsolatnak ( xíngshēngzì) nevezi az olyan jeleket, amik egy jelentésre utaló és egy fonetikai szerepű jelből állnak. A szótárban levő kínai írásjegyek 82%-a ilyen fonetikus kapcsolat; az eddig látottak közül is több az volt. Persze a kínaiak okosan választják ki a fonetikai elemet is, a jelekből kis mondásokat lehet létrehozni (ezeket nevezem a jel etimológiájának), amikben a tartalmi és a fonetikai elem szerepel: „párosával szökellő szarvasok”, „gyerekek a tető alatt”, „föld a folyók között” stb. Blogkönyvem fejezetcímeit egy-egy írásjegy etimológiái adják, s alattuk az illető írásjegy áll.
  Nem fonetikai kapcsolat az első fejezet elején álló jel, a történelem jele, de etimológiai mondóka („töltőtollat tartó kéz”) belőle is készíthető. Azt ábrázolja, hogy a jobb kéz töltőtollat tart, ami a jelre hasonlít.
  A második fejezet írásjegye sokkal bonyolultabban áll össze, mint az eddig tanulmányozott jelek. Nekem egyébként ez az írásjegy a kedvencem. Fonetikus kapcsolat, amely két fonetikus kapcsolatból áll össze, amik maguk is gyakori, fontos szavak.
   A szó jelének tartalmi eleme a száj, fonetikai része pedig a bűn egy régi jeléből ered, amit qiānnak ejtenek, tehát aránylag nem nagyon hasonlít a yán ejtésre. A szó tehát „a száj bűne”. Ami logikus. Maga a bűn is kapcsolat egyébként, azt jelenti, megsérteni a törvényt magunk fölött. A nyelv jelében az én jele képviseli a fonetikai részt (ámbár a és a ejtések megint csak nem nagyon hasonlítanak, valószínű, hogy a jelentés itt is fontosabb volt). Ennek alapja is a száj, mert a szájam kapcsolatban áll énvelem, fonetikai részét pedig az öt (wǔ) adja.
  A jel alkalmat ad arra is, hogy megjegyezzük az írásjegyek méretének fontosságát. Minden írásjegy ugyanakkora négyzetet tölt ki. Nem mindegy, hogy mit írunk: vagy . Előbbi azt jelenti: nyelv, a második viszont csak azt, hogy „szó én”. A környező írásjegyek méretéből lehet tudni, hogy két önmagában is előforduló jel most külön van-e vagy egy jelet alkotnak.
  A szám jelének bal fele () pihenést jelent: középen nem csinál semmit. Ez a fonetikai rész, bár az ejtése lóu. A jobb fele egy botot tartó jobb kezet ábrázol, jelentése: ütni.
  A villám jele azt ábrázolja, hogy az esőfelhőkből ereszkedik le. Az esőfelhő jele piktogram, nem fonetikai kapcsolat: a felhőn áthulló esőcseppeket ábrázolja. A leereszkedés jele a fonetikai elem a villám jelében, ámbár ejtése shēn.
  Ez a fejezet a tartomány jelét viseli, ahol a folyók () között elhelyezkedő földdarabot pontok jelképezik. Ez sem fonetikai kapcsolat, hanem piktogram.
  Ha már a fonetikai kapcsolatokkal ismeretséget kötöttünk, nézzük meg, milyen jelek léteznek még. A Shūo wén jiě zì hat csoportra osztja a jeleket.
  1. Piktogramok ( xiàngxíngzì), amik egyszerűen ábrázolnak valamit, például fa, ló, madár vagy éppen a csoport jelölésére használt elefánt. (A xiàngxíngzì név „elefánt-forma-jel” gyanánt is fordítható, de mivel az elefánt írásjegye képet is jelent, a helyes fordítás „kép-forma-jel”). Ezek a szókincs 4%-át teszik ki.
  2. Egyszerű fogalomjelek ( zhǐshìzì, „mutatásra szolgáló jel”). Mindössze 1%-ot képviselnek.
  Ennek a két csoportnak a kombinálásából két további csoport jön létre:
  3. Logikai kapcsolatok ( hùiyìzì, „megértés-jel”). Ezek két jel jelentését kapcsolják össze, például a nőnemű gyermek jó. 13%-át képviselik a szókincsnek.
  4. Fonetikai kapcsolatok, ezeket már láttuk. (A név fordítása „forma-hang-jel”.)
  A maradék két csoport már nem is jelent külön írásjegyeket, hiszen a fent mutatott arányok összeadva kiteszik a száz százalékot.
  5. Asszociatív transzformációk ( zhuǎnzhù, „továbbított koncentrálás”): egy jel jelentésének kiterjesztése más kapcsolódó fogalmakra.
  6. Kölcsönzések ( jiǎjiè – mindkét írásjegy kölcsönzést jelent): a beszédben meglevő, de írásjegy nélkül maradt szóra olyan jel használata, aminek tartalmilag semmi köze hozzá, de ugyanúgy ejtik.


Láng Attila D., 2007.2.9.

kínai

A felhőkből ereszkedikGyerekek a tető alatt

Hozzászólások

Hozzászólás írása. Wikiszintaxis használható: