Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools






Ezeréves államiság

A magyar EU-elnökség kapcsán mondta valamelyik nap egy elvtárs, hogy a magyarok ezeréves államisága és mi majd megmutatjuk Európának, hogy kell szakszerűen elnökölni, uff.
  Eltekintve attól az apróságtól, hogy EU-t elnökölni aligha ugyanaz, mint államnak lenni, nekem szöget ütött a fejembe ez az ezeréves államiság, s gondoltam, utánanézek egy kicsit. Csakugyan olyan nagy dolog Európában, hogy nekünk már ezeréves államiságunk van?
  De ahogy gondolkodtam, rájöttem, hogy már maga az ezeréves államiság is csak akkor az, ha úgy akarjuk értelmezni. Merthogy ugye osztrák gyarmatként minden voltunk, csak független állam nem. Török gyarmatként se voltunk azok. Márpedig az államiság függetlenség nélkül csak szóvirág. A Wikipédia három időpontot jelöl meg: államalapítás 895-ben, keresztény királyság 1000-ben, a harmadik köztársaság 1989. október 23-ától. Nehéz lenne bármelyikkel vitatkozni. Én tudok egy negyediket, 1918-at, onnantól vagyunk függetlenek. Persze szokták mondani, hogy negyven évig szovjet gyarmat voltunk (azt érdekes módon nem szokták mondani, hogy előtte náci gyarmat voltunk, pedig ugyanaz). De a tény az, hogy 1918 óta Magyarország jogilag független, és ha azt mondjuk, hogy Moszkvából (Berlinből) jöttek az utasítások, Horthy–Szálasi–Rákosi–Kádár pedig csak végrehajtotta őket, akkor a felelősség nagy része alól felmentettük őket. Nem. Magyarország 1918 óta független, csak mindig volt valamilyen külső befolyás. De melyik ország nem áll semmilyen befolyás alatt?
  Az ezeréves államiság tehát értelmezés kérdése. Mert mondhatom, hogy Magyarország ezer évvel ezelőtt lett független állam, és ez stimmel is. Az viszont nem stimmel, hogy ezer év óta folyamatosan független állam is maradt volna. 1526-ig volt az, 1918 óta megint az, ez összesen 619 év. Megpróbálhatunk egyet hozzáadni 1848–1849 miatt, de egy ország akkor független, ha már kivívta a függetlenségét, nem akkor, amikor még vívja; ámbár ha sikerül neki, akkor az emléknap lehet a függetlenségi háború kitörésének napja.
  619 független év, az azért persze nem kevés. De érdemes utánanézni, mi a helyzet az unió többi tagországával, és ezt meg is tettem.

Az EU két legfiatalabb független állama Csehország és Szlovákia, függetlenné váltak 1993-ban Csehszlovákiától.
  Csehországot elméletileg 873-ban egyesítette Přemysl, a részletek homályba vesznek. Nehéz kérdés, hogy meddig volt független, de mondjuk, hogy 1526-ig biztosan, a Habsburg-uralom ezután fokozatosan erősödött. Ez 671 független év, már hozzáadtam az utolsó tizennyolcat is.
  Szlovák állam 1993 előtt nem létezett. Szlovákia az az ország az unióban, amely a legkevesebbet élt eddig független államként: tizennyolc évet.

Szlovénia 1991 óta független, azelőtt Jugoszlávia része volt, azelőtt a Habsburg birodalomé, azelőtt a zűrzavar. Szlovén államként azonosítható, független alakulat soha nem létezett.

Németország már húszéves, 1990-ben egyesült. De azért úgy gondolom, hogy volt független német állam, kettő is, mert az NDK éppen úgy független állam volt szovjet befolyás alatt, mint Magyarország. 1945 előtt viszont nem volt független német állam, nem lehetett megkülönböztetni a birodalom többi részétől. Ez tehát 66 évnyi függetlenség. Az előző független német állam 1871-ben jött létre, a Német Császárság, később Weimari Köztársaság, amely 1938-ban, az Anschluss-szal gyakorlatilag elvesztette függetlenségét. Ez még 67, eddig 133 évnél tartunk. És több nem is lesz, mert előtte megint a zűrzavar, a sok ezer pöttöm német szuverén kavargása volt.
  Persze ha a hidegháború kori két államot függetlennek tekintettem, akkor ezeket is tekinthetném annak, illetve azok is voltak, de nem voltak nemzetállamok. Hűbéri birtokok voltak, amiket adtak-vettek egymás között az uraságok, úgyhogy voltaképpen – nem is voltak függetlenek.

Málta 1964-ben lett független Nagy-Britanniától, ez 47 év.

Ciprus 1960 óta az, ötven éve, előtte ők is brit gyarmat voltak – ámbár nagy kérdés, hogy független állam-e az, ami nem is egyetlen állam. De jure igen, de de facto ketté van szakítva, és egyáltalán nem lett volna szabad ebben az állapotban fölvenni az unióba.

Írország 1922 óta független. Előtte brit gyarmat volt, azelőtt kis királyságok mozaikja, valódi ír állam sose létezett.

Lengyelország a Piastok óta tekinthető államnak, mondjuk, hogy 960 óta, és körülbelül 1569-ig volt független, amikor egyesült Litvániával. Hogy mi tekinthető a függetlenség tényleges elvesztésének Lengyelország esetében, abból szerintem könyvet lehetne írni, maradjunk 1569-nél, ez esetben 609 év függetlenséget könyvelhetünk el a lengyel számlán. A felosztások korának függetlenségi viszonyai kibogozhatatlanok, a következő világos dátum 1918, amikor megint létrejött egy független lengyel állam. Azóta az, eltekintve a náci gyarmati sorban töltött hét évtől. Ez 696 év, és ha a történészek azt mondják, hogy a felosztások korában is létezett független lengyel állam, akkor ez csak növekszik.

Lettország mindig valaki másé volt, sosem a letteké. 1918-ban nyerte el függetlenségét, 1940-ben pedig „önszántából” belépett a Szovjetunióba, ahonnan csak 1991-ben szabadult. Ez 32 év.
  Észtországgal pontosan ugyanez a helyzet, még a dátumok is azonosak.
  Litvánia viszont létezett független államként, mondjuk, hogy 1253-tól. Nyilván 1569-ig, hiszen ha Lengyelország elvesztette függetlenségét az egyesüléssel, akkor Litvánia is. Ez 316 év, amihez hozzájön ugyanaz a két időszak, mint a két balti testvérnél, összesen 348.

Ausztria egyike a töméntelen német nyelvű államocskának, amikről azt mondtam, hogy ők függetlenek voltak, csak független német államot nem alkottak. Ausztria születését 976-ra tehetjük. Nehéz kérdés, hogy meddig volt független, hiszen a gyarmattartó ország elméletileg akkor is független, amikor a gyarmata nem az. Ennek ellenére Ausztria függetlenségét – az Osztrák–Magyar Monarchiától – 1918-ban jelölik meg a történelemkönyvek, tehát azt valamikor el kellett veszítenie. Ez esetben 1699-ben, Magyarország birtokba vételével tette. Arra persze semmilyen ésszerű magyarázat nincsen, hogy miért veszítette el a függetlenségét Ausztria azáltal, hogy bekebelezte Magyarországot, és miért nem vesztette el már azzal, hogy – mondjuk – Hollandia Habsburg-birtok lett 1477-ben. Csak! Mert amikor Ausztria független lett 1918-ban, akkor Magyarország leszakadt róla, Hollandia meg már nem is tartozott hozzá. Stájerország meg le se szakadt róla, ezért Stájerország bekebelezését (1192-ben) szintén nem tekintjük az osztrák függetlenség végének.
  Ausztria tehát először 723 évig volt független, ami eddig a legtöbb, de még növekszik az 1918–1938 és 1945–2011 közötti időszakokkal, összesen 809 évre.

Finnország svéd, majd orosz gyarmat volt 1917-ig, azóta független. Ez 93 év.

Bulgária először 681-ben alapított királyságot, amit 1018-ban döntött meg Bizánc, ez tehát 337 év. 1185 és 1396 között állt fenn a második bolgár birodalom, újabb 211 évig. Ezt a török uralom követte, majd 1908-ban alakult ismét független bolgár állam. Az is már 102 éve megvan. Ez összesen 650 évnyi függetlenség.

Luxemburg grófságként jött létre 963-ban, hogy független volt-e, ki tudja – akkoriban mint földesúr függetlennek tekinthette magát. Különféle rangokon a Szent Római Birodalom része volt, de mint olyan persze független, illetve nézőpont kérdése. 1477-től azonban Habsburg uralom alá került, innentől nem mondhatjuk függetlennek, ahogy a francia uralom alatt sem. 1890-ig a holland királyok birtoka volt, akkortól megint független. Ez tehát 635 év.

Románia 1862-ben rázta le a török uralmat, tehát 151 éve független.

Olaszország természetesen nem tekinthető a Római Birodalom utódjának, tehát 1861 óta független, kereken 150 éve.

Belgium 1830-ban vált ki a Németalföldi Unióból, 181 éve független.

Görögország elég logikus folytatása az ókori Görögországnak, csakhogy az nem volt egységes állam. Ha bármelyik városállamot a mai Görögország elődjének tekintenénk, iszonyatos időtávlatok jönnének ki, ezerháromszáz évre is rúghat az a kor, amíg az ókori Görögország fennállt. Csak – nem volt egyetlen független állam.
  De Bizáncot már szerintem tekinthetjük a mai Görögország „jogelődjének”. Ugyanazon a helyen állt, mint a mai. Ugyanazon a nyelven beszéltek. (Ami nem pontos, az újgörög nem az ógörög folytatása, de leszármazottja.) Egy egységes görög állam a mai Görögország területén, ráadásul az uralkodó vallás is ugyanaz volt, ami sokak szemében fontos. Bizánc 306-tól 1453-ig állt fenn, ami teljes 1147 év.
  Ehhez képest rövid volt az 1829-ig tartó török uralom. Az ország 182 éve független, és ha ehhez hozzáadjuk Bizáncot, az 1329 év. És ha mégiscsak hozzátesszük a hellén korszakot, akkor több mint kétezer-ötszáz évnyi görög államiságról beszélhetünk, amikor vagy függetlenség volt, vagy demokrácia, vagy mindkettő. Hiszen Bizánc független volt, az ógörögök pedig demokráciában éltek, ha sok pici államban is. Ez négyszer annyi, mint az eddig mért legnagyobb számok.

Spanyolország 1469-ben jött létre, előtte rómaiak, gótok, arabok, majd szétszakított spanyol királyságok voltak. Ez 542 év.

Nagy-Britannia függetlensége megint bonyolult kérdés. A lexikon szerint utoljára 1922-ben jött létre, amikor az angol–ír szerződés létrehozta a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága nevű államalakulatot. Ezt megelőzően már létrejött 1707-ben, amikor bekebelezte Skóciát, 1542-ben, amikor Walest, és 899-ben, amikor a kicsi királyságokból egyesült Anglia. Ha a németeknél és olaszoknál követett elvet most is követjük, akkor az angol függetlenség mindössze 89 évre tekint vissza. De a lexikon mégis 1707-től számol, vagyis 304 évet. Persze vehetünk 1112 évet is mint angol függetlenséget…

Hollandia 1581-től 1795-ig független köztársaság volt, előtte Habsburg, utána rövid ideig francia. 1815-ben létrejött a Holland Királyság, ami azóta fennáll, bár öt év náci megszállást le kell vonnunk. Ez 405 év.

Az homályban marad, hogy Svédország mikor jött létre mint önálló államalakulat, amely a svédeket összefogja; még az is bizonytalan, hogy a viking népek mikor váltak szét svédekre, dánokra, norvégokra és izlandiakra. Azt tudjuk, hogy a svéd törzseket X. Erik egyesítette 1210-ben, és ha a perszonálunióktól eltekintünk, akkor ez az állam azóta fennáll. 801 éve.

Portugália 1139 óta, azaz 872 éve független.

A dán törzsek 965-ben egyesültek, az ország elvileg 1046 éve független.

Franciaország önállóságát 843-tól, a Karoling Birodalom felosztásától számíthatjuk. Ez 1168 évnyi függetlenség.

Rakjuk sorba az adatokat a kiszámított időtartamok szerint, bármennyire kétségesek.

2629: Görögország
  1168: Franciaország
  1112: Anglia
  1046: Dánia
  872: Portugália
  809: Ausztria
  801: Svédország
  696: Lengyelország
  671: Csehország
  650: Bulgária
  635: Luxemburg
  619: Magyarország
  542: Spanyolország
  405: Hollandia
  348: Litvánia
  304: Nagy-Britannia
  181: Belgium
  151: Románia
  150: Olaszország
  133: Németország
  93: Finnország
  89: Írország, Nagy-Britannia és Észak-Írország
  50: Ciprus
  47: Málta
  32: Lettország, Észtország
  20: Szlovénia
  18: Szlovákia

Huszonhét tagállam között Magyarország jött ki tizenkettediknek. Az a tizenegy ország, amely megelőzött minket ebben a „versenyben”, az unió lakosságának 44%-át egyesíti, közel 220 millió uniós polgár él olyan országban, aminek hosszabb államisága van, mint Magyarországnak. Pedig Skóciát, Walest és Észak-Írországot nem is számítottam, csak Angliát.
  Mi az a nagy dolog tehát, amit mi majd megmutatunk Európának?

Tessék? Hogy csaltam? Kikérem magamnak, hogy ez illetlenség volna, persze hogy csaltam. Görögországot megajándékoztam a szétforgácsolt államiság huszonhárom századával, holott ugyanezt megtagadtam Német- és Olaszországtól. Angliát évezredes függetlenséggel ruháztam fel, holott ezen az alapon egy csomó más országhoz is hosszabb időtartamokat írhattam volna.
  Azért tettem, hogy megmutassam: az egész verseny csaláson alapszik. Az ókori Görögország demokráciájának (amiből kizárták a nőket és a rabszolgákat) semmi köze a modern demokráciához. Függetlenségnek és demokráciának sincs köze egymáshoz, Antonescu Romániája, Franco Spanyolországa és Horthy Magyarországa független volt, de demokratikus aligha.
  És legfőképpen: ha egy ország ezer éven át független, demokratikus jogállam, azzal semmivel nem lesz alkalmasabb az EU-elnökségére, mint az, amelyik csak ötven éve az. Csak az számít, hogy az legyen. Ha nem az, akkor eleve nincs keresnivalója az Európai Unióban.
  Ha egy poszton demokratikus gondolkodású, az uniós értékek iránt elkötelezett ember áll, akkor az a poszt megfelelően van vezetve, akkor is, ha az az ember szlovák, tizennyolc év függetlenséggel hazájának háta mögött, és akkor is, ha görög. Ha nem, akkor nem, de az nem az ország hibája, hanem az emberé.


Láng Attila D., 2011.1.18.

! Anglia Anschluss Antonescu Ausztria Belgium Bizánc bloglexikon Bulgária Ciprus Csehország Csehszlovákia Dánia demokrácia Európai Unió Finnország Franciaország Franco függetlenség Görögország gyarmat Habsburg Hollandia Horthy Miklós Írország Kádár János Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta náci Nagy-Britannia NDK Németország Olaszország Osztrák–Magyar Monarchia politika Portugália Rákosi Mátyás Római Birodalom Románia Skócia Spanyolország Svédország Szálasi Ferenc Szlovákia Szlovénia Szovjetunió történelem vikingek Wales Wikipédia

SzoftvertámogatásGyerekek a csatornában

Hozzászólások

Hozzászólás írása. Wikiszintaxis használható: