Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools






Érdemes utánaolvasni filmeknek

Az ember nemigen gondolkodik azon, hogy miért vizezik be az arcukat, mielőtt lemerülnek. Hát én most utánaolvastam A nagy kékségnek, és megtudtam. Ettől indul be a búvárreflex.
  Huszonegy foknál nem melegebb víznek kell érnie az arcot. Melegebb vízzel vagy a test más részeivel nem működik. A vízi emlősöknél sokkal fejlettebb (a kardszárnyú delfinek húsz percig tudják visszatartani a lélegzetüket), de az összes emlősnél megvan, sőt a vízimadaraknál is.
  A hatás három részből áll. Először jön a bradikardia: akár tízre is lemehet az ember pulzusa egy hosszú merülésnél. Ezzel kevesebb oxigén lesz a véráramban és több marad a szerveknek. Nagy nyomás alatt a végtagokban összehúzódnak az erek, a kapillárisok bezárulnak, a végtagok kiszállnak a vérkeringésből, hogy az agynak és a szívnek több oxigén jusson. Azt nem értettem meg, hogy a végtagok hogyan képesek életben maradni folyamatosan keringő vér nélkül, de kétségkívül képesek.
  A harmadik fázis nagyon nagy mélységekben következik, embernél kilencven méter alatt. Vérátalakulásnak hívják, valami nagyon bonyolult folyamat, a vér egészen másképpen viselkedik, mint a normális embernél, de hiányzik a szaktudásom, hogy megértsem. Itt a cikk. Többek között az alveolák is megtelnek vérplazmával, aminek az a célja, hogy ellensúlyozza a nyomást. Felemelkedéskor a plazma visszakerül a helyére, a véráram újra megindul, és minden rendben. Túléltük. És mindez annak következtében, hogy hideg víz érte az arcunkat.
  Azon tűnődöm, vajon miért maradt meg a reflex és a hozzá kapcsolódó bonyolult mechanizmus víziállat korunkból. Mert az emberiség talán egymilliárdod része foglalkozik szabadtüdős merüléssel, és a többieknek erre nem igazán van szükségük. Legalábbis a harmadik fázisra. Az kétségtelen, hogy segít elűzni az álmosságot, ha hideg vizet fröcskölünk az arcunkba, de talán ennek sincs olyan óriási evolúciós értéke.
  Egyébként Mayol iszonyatos száztíz méteres eredménye (a filmben valamiért százhúsz hangzik el), amit az orvos szerint öngyilkosság lenne megdönteni, azóta messze eltörpült másokéi mögött. Jelenleg az orosz Alekszej Molcsanov a mélységi világrekorder kétszázötven méterrel, amit 2008-ban ért el, és túlélte. De talán még impozánsabb a francia Stéphane Mifsud eredménye, aki 2009-ben 11 perc 35 másodpercet ért el statikus apnoéban, vagyis lélegzetének visszatartásában, vízbe merülés nélkül.
  Mayol sajnos már nem él, önkezével vetett véget életének 2001-ben, hetvennégy éves korában. De ezek az eredmények tetszenének neki.


Láng Attila D., 2010.7.13.

! A nagy kékség biológia film

Azok az egyLagúna

Hozzászólások

Hozzászólás írása. Wikiszintaxis használható: