Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools






Anyanyelvi szótárakkal

Ideje használatba venni azt a két pici szótárat és megnézni, hogy boldogulunk velük igazi fordítás közben. A Sapņu dziesmiņát választottam, van benne jó pár szó, amiket még nem értek.

1.

Az első a midzināt. Az etimológiai szótárral kezdem, midzenis van benne, ami a miegsre hivatkozik, ennek kauzatív alakja a midzināt. Idegen nyelvi rokonai között van a litván miegóti és a porosz meicte, amiket úgy fordít, gulēt, vagyis aludni. Őse egy *mei- gyök, aminek egyik jelentése sist, vagyis ütni. A másikat még nem értem, de most elvagyok nélküle. Nézzük az értelmező szótárat. Itt is van midzenis, csak a kapcsolatát a midzināttal még nem tudom, inkább a miegsszel kezdem, annál is inkább, mert annak a leírásából elég sokat máris értek: Periodisks fizioloģisks organisma miera stāvoklis, kura laikā pilnīgi vai daļēji tiek pārtraukta apziņas darbība un pavājinās fizioloģiskie procesi. Tehát fiziológiai organizmus időszakos békés… a stāvoklis szerintem állapot, részben a kontextusból véve, de ismerős is, hogy én ezt a szót már elvileg tudom. Gyakorlatilag mégse. Nézzük.
  Értelmező szótárbeli leírása hosszú, mit ír Karulis? A stāvēt igéből ered (ezt tudtam), A. Kronvaldstól való jaunvārds, „újszó”, mint Kellértől a maszek. De a leírását itt sem értem, tehát megnézem a Tildében. Condition, situation, state, position. Vagyis állapot. Jól tudtam. Most jut eszömbe, Lomb Kató azt írta, ilyenkor az ellenkező irányú szótárban nézzük meg, hogy jól tudtuk-e. Legközelebb így teszek. Tehát vissza a miegs magyarázatához. Békés állapota, amikor (kura laikā, amilyen időben) teljesen vagy részben… tiek. Az főnévi igenévben tikt? Megnézzük a Darbības vārdu tabulast, igen, ez neki a harmadik személyű alakja, to arrive at, to get to, to be. (Ezt a táblázatsort én állítottam össze egy könyvből, amit a Latviešu valodas aģentūra adott ki, csak persze ez angolra fordítja az igéket.)
  Lássuk tovább. Pārtraukta az nyilván ige, mert igekötője van, az alapige tehát traukt, amelynek leírásánál Karulis említi a pārtraukt alakot, s egyik szinonimájául azt írja, hogy neturpināt. Nem folytatódni, vagyis megszakadni. Ezt mondja a DVT is, amit meg kell néznem, hogy az igealakot kihüvelyezzem. A -ta végződés azt jelenti, hogy lokāmie divdabji, ciešamā kārta, pagātne, nenoteiksmes, sieviešu, vienskaitlis, vagyis egyes számú, nőnemű, főnévi igenévi, múlt idejű, passzív melléknévi igenév. Amiből történetesen magyarul se értek többet, mint lettül. Az is lehet, hogy határozói. Teljesen mindegy, ezt úgysem értem, valószínűleg annyi az egész, hogy megszakadt (állapot).
  Apziņas. Többes szám az apziņából, ez az apzināt igéből, korábbi alakja zināt (ko), vagyis tudni valamit. Apziņa régebben zināšana, vagyis tudás volt. Ennek a jelentésmódosulása is Kronvalds nevéhez fűződik, csak azt nem értem. Tehát nézzük az értelmező szótárat. Cilvēka smadzeņu funkcija – objektīvās realitātes ideālas atspoguļošanas spēja. Ebből csak az utolsó két szót nem értem, összerakni nem is próbálom nélkülük, nézzük, mi derül ki. Atspoguļot négyfélét is jelent, de nagyon gyanús, hogy akörül forognak, hogy visszatükröz. Igazából nem a leírásokból, hanem a példamondatokból gyanítom, ezers atspoguļoja mākoņus, tó csinálja felhővel, diagrammā atspoguļojas temperatūras diennakts svārstības, ez már a reflexív alak, diagramon történik hőmérsékletnek napi-éji valamije, nézzük meg a Tildében Lomb Kató módszerével, mirror. Atspoguļot. Nyertem, még a spēja kell. Sk. spēt, mondja Karulis, ezt most inkább csak a Tildében nézzük meg. Képesség. Tehát apziņa az emberi agy funkciója: az objektív valóság gondolatokban való visszatükrözésének képessége. Rendben. Felismerem, hogy ez a felismerés.
  Vissza a miegshez, amelynek megértéséhez ez is kellett. Darbība az hatás, de mi lehet a pavājinās? Aha, pavājināt van a szótárban, padarīt mazāk stipru, mazāk intensīvu, mazāk koncentrētu. Mazāk az kétségkívül kissé, mi is a stiprs… erős, ezt a saját szójegyzékemben néztem meg, padarīt pedig csinál.
  Szóval miegs az fiziológiai organizmusnak időszakos békés állapota, amikor teljesen vagy részben megszűnik gondolkodni és fiziológiai folyamatokat irányítani, ezt már abban az erős meggyőződésben fordítottam újra, hogy ez márpedig az álom.
  Ha pedig miegs álom, akkor midzināt, ami ennek kauzatív alakja, altat.

Lācis nāk mani midzināt – medve jön engem altatni…

2.

A manus tisztázásához egyenesen a mans alakjait nézem meg a Wiktionaryben. Többes tárgyeset. A šurpu engem nagyon emlékeztet a turpra, ami, ha jól emlékszem, tovább. Sajnos egyik szótár leírását sem értem, az értelmezőben šurp, šurpu együtt van, az etimológiaiból az derül ki, hogy šur az alapalak, ami a kur és a še érintkezéséből van, meg kell néznem a Tildét. Azt mondja, šurp itt, šurpu vissza. A Wiktionary ezúttal pontosabb, tisztázza, hogy nem itt, hanem ide, és hozzáteszi, hogy erre. A šurpu nincs benne. A Letonika tezaursa tömören és velőscsont közli, hogy šurpu az šurp. Többhelyütt említik a šurp un turp, šurpu un turpu kifejezést, ami logikusan ide-oda, erre-arra, tehát akkor turp nem tovább, hanem arra vagy oda.
  Lidināt nyilván összefügg lidottal, repülni, nézzük meg ennek alakjait a DVT-ben… nincsen hasonló, lássuk az értelmező szótárat. Lidināties: ilgāku laiku lidot; lidot turp un atpakaļ, no vienas vietas uz otru, arī uz vietas (par putniem, spārnotiem kukaiņiem). Ebből csak az utolsó két szót nem értem. Hosszabb ideig repülni; repülni oda és vissza, egy helyről másikra, helyekre is (madárról). Elleszünk a két utolsó szó nélkül, szóval röpködni. Viszont az álmaim tárgyesetben vannak, és a szótárban talált reflexív lidinātiesnek nincsen lidināt alakja, ezért én arra tippelek, hogy ez egy külön tárgyas ige, merthogy ugye tárgyak tárgyas ige nélkül legfeljebb a bűvészfrakk zsebében lehetnek, és akkor a jelentése röptetni.

Manus sapņus šurpu lidināt – álmaimat ideröpteti…

3.

A harmadik sorból csak a viņam kell, ez a viņš datívusza. És miután a fordítás fül-farok nélkül marad, tisztázni kell, hogy saku az nem kezdek, mert az az ige sākt, hanem mondok, sacīt.

Bet es vēl viņam saku – de én még neki mondom…

4.

Dejot az táncolni. Mi a padejot? Az igekötőket legjobb a nyelvkönyvből kinézni, a piecpadsmitā stunda, tizenötödik lecke sorolja fel őket. Bár szinte mindegyik megfeleltethető a magyar meg- igekötőnek. Pa- az meg-, el-, darīt csinálni, padarīt megcsinálni, hopp, ez pont szerepelt az első verssorhoz végzett kutatásokban. Tehát eltáncolni, de a magyarban ez egy igekötőtlen igének fog megfelelni.

Nāc dziedāt, padejot – gyere énekelni, táncolni.

5.

Šo nakti az ma éjjel, már hallottam šonakt formában a Priecīgus Ziemassvētkusban, amit most úgy azonosítottam be, hogy fejben végigénekeltem az első versszakot és a refrént, annak a végén hangzik el a címe, nem néztem meg leírva, nem hallgattam meg. Pavadīsim az nyilván vezetünk, vadīt.

Šo nakti pavadīsim – ma éjjel vezetünk (-jük?)…

6.

A DVT szerint lidojot a lidot ige egyik alakja, atstāstījuma izteiksme, vienkāršā tagadne, vagyis relatív mód, egyszerű jelen. Ebből a lett, a német és a lengyel Wikipédiában van leírás, egyelőre a németet választottam. A keletbaltiban, bolgárban, macedónban és törökben meglevő igemód, renarratív, indirekt beszélés, szépen elmagyarázza német nyelvtani fogalmakkal, de hát én ezt nem értem. A Wiktionary a lidojotra azt mondja, jelen idejű kötőmód.

Mēs kopā lidojot – hogy együtt repüljünk.

5.

Nézzük meg azt a vezetünköt még egyszer.
  Pavadīt – kísérni. Nem mindegy.

7.

Ha mazs az kicsi, akkor mi lehet nemaz? Maz az nedaudz, vagyis nem sok, tehát nemaz az sok.

Bet es vēl gulēt negribu nemaz – de még aludni nem akarok sok(at)…

8.

Vairs. Karulis közli, hogy ez partikula, jobb lesz kétnyelvű szótárban megnézni, lássuk a Tildét. Többé.

Es vairs neesmu ļoti, ļoti mazs – többé már nem vagyok nagyon, nagyon kicsi…

9.

A tālu engem a tālākra emlékeztet (tovább), és csakugyan összetartoznak, a tāls alatt kell keresni, azt már tudom, hogy -s, -a végű melléknevekből az -u csinál határozószót. Az olyan példákból, mint tāla zvaigzne, tālas zemes, arra tippelek, hogy tāls távoli, tālu távol, nézzük meg ezt is inkább a Tildében, mert a leírást nem nagyon értem. Stimmel.
  Mi a prom? Az értelmező szótár szerint projām, ezt ismerem, csak a jelentése nem jut eszembe. Tālāk nost (no kādas vietas, no runātāja); uz citurieni. A nost el, tova, a cituriene pedig cita vieta, vagyis egyéb hely. Tehát projām: máshová, el, tovább.

Es gribu lidot tālu prom – tovább akarok repülni…

10.

A pie elöljáró és igekötő, ezúttal az előbbi. Itt jobb lesz megint a kétnyelvű szótár. A Tilde az at, on szavakkal azonosítja, a Wiktionary a to szócskát is hozzáteszi, és példákat is ad. Es biju pie tēva, apámnál voltam, māja pie jūras ház a tengernél, braukšu pie tevis elmegyek hozzád. Csakhogy ezek birtokos esetben vannak, a princesēm pedig többes datívusz vagy instrumentalis. A princese többes birtokos esete princešu. Tehát hercegnők és jó tündérek vannak a sorban, de mit csinál a pie?
  A Letonika sietett segítségemre. Az elején azt írja, hogy priev. ar ģen., vagyis birtokos esetet vonzó elöljáró, de aztán olyan példák is jönnek, hogy pie kājām nokrīt lapa, vagyis lábaknak/lábakkal esik levél, nyilván a láb elé; meg dzīvot pie vecākiem, élni szülőkkel. Szóval én annál maradnék, hogy

Pie princesēm un labām fejām – hercegnőkkel és jó tündérekkel…

11.

Ha princesēm datívusz vagy instrumentalis, akkor viņām nyilván szintén, mégis meg kell nézni a Wiktionaryt, mert vannak becsapós dolgok. Meg is éri a fáradságot, ugyanis viņš datívusza viņam, nem pedig viņām. De viņa datívusza viņai, ezt már megfigyeltem, olvastam valahol, hogy az a és e végű főnevek is lehetnek néha hímneműek, és az egész ragozásuk ugyanaz, mint a nőneműeké, de a datívuszuk végződése -am, a nőneműeknek meg -ai. A lett nyelv kezd egy fantasztikusan ügyes zsonglőrre hasonlítani, aki történetesen nem tányérokkal vagy labdákkal zsonglőrködik, hanem végződésekkel. (Varázsló lettül burvis.)
  Viszont van részletesebb ragozási táblázat is, ahonnan előkerül a viņām is. Ez a nőnemű többes datívusz, amiben van némi logika azt követően, hogy az imént láttunk többes alanyokat.

Ar viņām tēju dzert un – velük teát inni és…

12.

Laisties. Ez egy reflexív ige, ugye. Nézzük meg az értelmező szótárat. Első jelentése: lidot, repülni. Aztán virzīties lejup. A lejupot már ismerem, lejupielādēt az letölteni, sok könyvet lejupielādēju már a netről. Lejup az le. A példákból (laisties no kalna lejā, saule laižas uz vakariem) az érződik, hogy lefelé tartó mozgással kapcsolatos, de valahogy gyanús, megnézem a Tildében is. Egyszerűen annyi, hogy repülni.
  A sapņu nyilván a sapnis tárgyesete, de azért ellenőrzöm. Hehe, csodákat. Többes birtokos.

Laisties sapņu dejā – repülni álmok táncában.

13.

Miedziņš az nagyon gyanúsan a miegs becézett alakja lehet, lásd zirgs – zirdziņš, ezt éppen Agate tanította meg nekem, amikor bejött mint vízipaci. Man az nekem, egyszer meg kellene tanulni a névmások eseteit, de valószínűbb, hogy csak a sokszori ismétléssel válnak véremmé. Mīļo az egy határozott ragozású alak abból, hogy kedves, de ezt ki kell deríteni pontosan. Csak nem emlékszem az alanyesetére. Hát írjuk be a Tildébe, az majd megmondja. Mīļš! Szerintem ezt a szóalakot még nem is láttam, mīlīgs, mīlestība, ilyenek vannak a szókincsemben, de mīļš még nem szerepelt. Lācīti egyszerűen a medve deminutīvs daudzskaitlis alakja.

Miedziņš nāk man, mīļo, lācīti – álmocska jön rám, kedves, medvécskék…

14.

Nu ugyanazt jelenti, mint magyarul, tagad viszont most. Nāc a nākt egyes felszólító alakja, gyere, a gondom a végével van. Mani az engem, de ha midzināt altatni, akkor midzini a DVT szerint (ez az ige nincs benne, de aicināt benne van) a jelen idejű, egyes szám második személyű alak, altatsz. No gyere most engem altatsz. Ezt a szöveget anyanyelvi beszélők sokasága olvasta és hallotta, csak jó lehet, én vagyok az, aki nem tud valamit. Például lettül. Igenis ezt a sort fogom beleírni a szövegbe, és később meglátjuk.

Nāc nu tagad mani midzini. – No gyere most engem altatsz.

13.

Illetve pillanat. Az előző sornál ott tartottunk, hogy medvécskék, de ez márpedig nem lehet többes alanyeset. Próbáljuk ezt tisztázni, mert a nāc világosan egyes szám, többesben nāciet volna. A becéző képző -ītis, -īte. Milyen esetben áll -īti? Nehéz ügy, mert ha hímnem, akkor lehet egyes tárgyeset, instrumentalis vagy vokatívusz, illetve többes alanyeset vagy vokatívusz; ha nőnem, akkor egyes tárgyeset vagy instrumentalis. Mármost feltesszük, hogy a nāc a medvécskére vonatkozik, mert ki másra, tehát egyes számban áll, a többes alakok kiesnek. A tárgyeset is kiesik, ha egyszer a medvécske alany a mondatrészben. A nemét annyiban gyaníthatjuk, hogy az elején lācis volt említve, ez egy második ragozásbeli, hímnemű főnév, a nőnemű medve, Medvéné az lācene, de ő nem szerepel a szövegben. Tehát többes instrumentalis vagy vokatívusz, de ha instrumentalis, az két dolog lehet: vagy van egy elöljáró, ami instrumentalist vonz (de nincs), vagy valami történik a medvécskével, de ilyesmiről sincsen szó.
  Ez tehát vokatív medvécske, egy darab, hímnemű. Ó, medvécske!

Miedziņš nāk man, mīļo, lācīti – álmocska jön rám, kedves; medvécske…

15.

Ha miegs álom, akkor aizmigšu az elalszom jövő ideje? Igen, az értelmező szótár szerint aizmigt = nonākt miega stāvoklī, belejönni álom állapotába.

Es aizmigšu un sapņu valstī – Elalszom és álmok országába(n)…

16.

Satikšos kétségkívül a tikt igére megy vissza, tisztázni kell az igeképzett alakját és hogy a végződés melyik igealak… hopp, mielőtt előveszem a táblázatot, már javítom is magamat, mert az -os végű igék legjobb emlékezetem szerint reflexív egyes szám első személyűek, és az š ugyanebben a személyben a jövő idő képzője, vagyis satikties a szótári alakja. A DVT-ben megvan satikt: találkozni, de persze -šos végű alakja nincsen. Tikties is megvan, szintén találkozni (majd akkor fogok igazán tudni lettül, ha érzem a különbséget az ilyen igeváltozatok között), és itt csakugyan megvan a tikšos, vienkāršā nākotne, egyszerű jövő idő. Hogy is van ez?
  tikt – ér, jut valahova
  satikt – találkozik
  tikties – találkozik
  satikties – találkozik
  De közelítsük meg máshogyan. A magyarban is van eltalál, odatalál valahova igealak, fordítsuk ezzel a tiktet, és reflexív ragozással a reflexív alakokat. A sa- igekötőnek pedig van „össze” jelentése: skatīties nézni (néződni), saskatīties összenézni. Használjuk ezt. Sokkal szimmetrikusabb lesz:
  tikt – talál valahova
  satikt – összetalálkozik
  tikties – találkozódik
  satikties – összetalálkozódik

Satikšos ar labām fejām. – találkozom jó tündérekkel.

17.

Un sirdi pilda prieks, ez van a Priecīgus Ziemassvētkusban, vagyis piepildīsies nyilván megtelik, megtöltődik. Illetve mivel az álmaimról van szó: teljesülnek. De ellenőrizzük. A főnévi igenév pildīt, a DVT a piepildīt változatot is hozza, a gaidīt ragozásával, de ez nekünk nem jó, reflexív kell. Egy találomra választott -īties végű igét tanulmányozva az derül ki, hogy -īsies lehet jövő idejű, egyes szám második személyű alak, de ez nekünk nem illik bele, mert nincs megszólítottja a mondatnak, és lehet harmadik személy, ez az.

Un piepildīsies mani sapņi – És teljesülnek álmaim…

18.

Ezt a sort minden keresés nélkül értem.

Un laimīgs būs rīts. – És boldog lesz a reggel.

19–20.

Hátravan még a refrén. Čuči nem szorul fordításra. A többit is egyből értem, mazais a mazs határozott alakja, bērniņ pedig a bērns -iņš képzős becézett alakjának vokatívusza. Vagyis duplán kicsinyítve van a gyerek, de hadd fordítsam a szótagszám kedvéért csak egyszeres kicsinyítéssel.

Čuči, čuči, mazais bērniņ – Csicsí, csicsí, kisgyerek,
Lācis mani midzina. – medve ringat engemet.


Láng Attila D., 2017.6.25., 17:02:15 (26 napja)

Albekeite‚ Agate fordítás Karulis‚ Konstantīns Kellér Dezső Kronvalds‚ Atis lett Lomb Kató nyelvészet Priecīgus Ziemassvētkus Sapņu dziesmiņa

ApaságNegola devdzsi vuldegger!

Hozzászólások

Hozzászólás írása. Wikiszintaxis használható: