Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




A számítástechnika korszakai

Némi fejtöréssel arra jöttem rá, hogy a számítástechnika története éppen olyan korszakokból áll, mint az emberi történelem. A hasonlatot, amit ebben a cikkben kifejtek, tudtommal eddig még senki sem alkalmazta, így saját találmányomnak tekintem. Eszerint a számítástechnikában éppen úgy volt ős-, ó-, közép-, új- és legújabb kor, akárcsak az emberi történelemben. (Amikor iskolába jártam, a történelmet úgy tanították, hogy mi a legújabb korban élünk, amely 1917-tel, a nagy októberi szocialista forradalommal vette kezdetét. A mai gyerekek már nem ezt tanulják, de a számítástechnikában öt korszakot tudok megkülönböztetni.) Ezek az elnevezések persze csak a hasonlat céljait szolgálják, be is lehetett volna számozni őket, de a hasonlat már önmagáért is érdekes.

Őskor. Az őskorban alakult ki az emberiség, amely eleinte elszórtan élő, egymásról mit sem tudó törzsekben élt. Hasonlóképpen a számítástechnikai őskorban alakultak ki az első számítógépek, amelyek éppúgy nem voltak számítógépek, ahogy az ősemberek se voltak mai emberek. Például Pascal számológépe sem volt az: egy mechanikus eszköz volt, fogaskerekekkel, és egyáltalán nem volt programozható. Az elszórt törzsek analógok azzal, hogy az elszórtan, alig néhány ember által kitalált számolóeszközök mit sem tudtak egymásról, azaz műszakilag semmi hasonlóság nem volt köztük.

Ókor. Az emberiség ókora az első városokkal, a számítógépeké az első programozható számítógépekkel veszi kezdetét. Ebben a korszakban az emberek többhelyütt monumentális birodalmakat alkottak, a számítógépek pedig hasonlóképpen monumentálisak voltak. Az ókori számítógépek jellemzője az, hogy méreteiket köbméterben és mázsában vagy tonnában lehet megadni, üzemeltetésükhöz egy kutatóintézet felszereltsége és költségvetése szükséges, és szóba se jöhetett, hogy a professzor úr hazavigye mondjuk az ENIAC-ot egy hétvégére. El se fért volna a házában.

Középkor. Az emberiség középkora a nagy birodalmak széthullásával vette kezdetét – a számítástechnikáé a monumentális kutatóintézeti számítógépek letűnésével. A középkori világban például Német- és Olaszország számtalan apró foltból állt, ahogy a középkori számítógépek világa is egymással inkompatibilis gépcsaládok foltjaira bomlott. A középkorban egyetlen királyságon belül is miniállamok tömegét találtuk, élükön egy gróffal vagy japán daimjóval. A számítógépeknél ezzel analóg az egyetlen cég géptípusai közötti inkompatibilitás, ami a gépcsaládokat is típusonkénti tartományokra szakította – ilyenek például a Commodore 64-es és 16-os.

Újkor. Az emberiség újkorát az egységesülés jellemzi. Feltalálták az egységes mértékrendszert, országokat összekötő vasúthálózatot építettek, nemzetközi közvetítő nyelveket vezettek be (előbb a franciát, majd az angolt). Hasonlóképpen, sőt még ennél is nagyobb mértékben lett úrrá az egységesítési szándék a számítástechnika újkorán. Az apró gépcsaládok eltűntek, két platform maradt csupán: a PC- és az Apple-kompatibilis gépek. A net térhódításával ezek is közös nevezőre kerültek.

Legújabb kor. A történelemtudomány ma nem különböztet meg legújabb kort, de mai világunk észrevehetően különbözik mondjuk a 19. századtól. A mobilitás korát éljük, világunkat teljesen megváltoztatta a közlekedés és a telekommunikáció forradalma. A számítógépek legújabb kora is a mobilitásról szól. Megszűnt a számítógépek helyhez kötöttsége, a gépek lendületesen zsugorodni kezdtek. Ez jelentős csökkenést eredményezett mindenféle paraméterükben, de nyilvánvaló, hogy ez csak időleges lesz.

Ez volt a bevezetője a számítástechnika történetéről szóló cikksorozatunknak. A sorozatban sorra szándékozom venni a számítástechnika történetének korszakait, s mindegyikről mesélni valamennyit; nem egyforma terjedelemben, mert nem mind egyformán érdekes.


Láng Attila D., 2009.10.10.

tagpage

Zsidó ne szavaljon magyar versetKezdetben vala a tizenhat ujjunk

Hozzászólások

Hozzászólás írása. Wikiszintaxis használható: