Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




A lett bizarr nyelv

A lett bizarr nyelv. Az összes európai és iráni nyelv szavait gyűjtőlencseként a lett és testvére, a litván fogja föl, az indoeurópai nyelvészek ezért imádják mind a kettőt. De az örökölt indoeurópai nyelvkincs mellett roskadásig van német, szláv, észt, finn jövevényszavakkal, amiket a maga bizarr módján fog föl és értelmez újra. Az a szó, ami a finnben még földet, országot jelent, a lettben már házat; amelyik a nyugati nyelvekben sót jelent, a lettben édességet és fagylaltot. Pánindoeurópia minden szava megtalálható a lettben, de ha nem a jelentésük változik meg, akkor a kiejtésük; a sapnisban csak nyelvész ismeri föl a hipnózist, a népet jelentő tautában a deutschot; közembernek az olyan összefüggések maradnak, mint az augsts az augusztussal, tudniillik a hónapnak nevet adó császár magas volt, mármint társadalmi állását tekintve. Megjegyzem, én is beletartozom a szócsaládba mint auctor, azaz szerző. Lettül ez autors, mert rengeteg olyan szavuk is van, ami nem vagy édeskeveset változott.
  A lett bizarr nyelv. Első hallásra mintha ógörög bölcsek és római szenátorok nevét sorolnák folyamatosan, minden szó végződése as, es, is, us, ais, ius, de amelyiké nem, az is s-szel ér véget. Második hallásra is. Az ókori Rómában, ahol bárkit hívhattak úgy, hogy Titus Livius, egy Lietus nevű ember se keltett volna feltűnést, de a mai Lettországban ő az eső. S-re végződhet főnéven kívül melléknév is, mint balts, fehér, meg ige, mint lasīs, olvasni fog. A hat főnévosztály közül háromnak az egyes számú alanyesete mindig s-re végződik, egynek végződhet š-re is. De a többes számú alakok és a további esetek egy része szintén s-re végződik. Az s-t minden külföldi férfi neve mögé odaragasztják, mert enélkül nem lehetne hímnemben ragozni, Šreks, Edijs Mērfijs, Donalds Tramps, sőt Toms Henkss, két s-szel, mert a toldalék s a ragozásban leesik, de az eredeti megmarad. Nyilván azért írják át a neveket lett helyesírásra, hogy az s-eket mögéjük lehessen illeszteni, Šāndors Petēfi is át van írva, bár a magánhangzóra végződő családnév nem kap s-et. A nők a-t kapnak.
  A lett bizarr nyelv. Megőrül a diftongusokért. Csak hatfélét használ rendszeresen, de azokat aztán lépten-nyomon. A szláv mir neki miers, mert kell bele diftongus és s-re kell végződnie, hiszen hímnemű főnév. A drug, druzja az draugs, a jung jauns, az octo astoņi. Az o hangot eldobta, nem kellett neki, a betűjét most diftongusra használja, uo vagy ua a kiejtése, o hangot csak jövevényszavakban ejt. Egy ötszavas mondatban legalább négy diftongusnak illik lennie, s ez meg a rengeteg szibiláns olyan dallamossá teszi még írásban is, mintha ének lenne, nem beszéd. Pedig írásban át se jönnek a hangsúlyok, nem jelöli. Zenei hangsúlyok és mégsem azok. Intonációnak hívja. És imádja a szibilánsokat. Az s mellett a másik mássalhangzó, amire főnév végződhet, az š, de rengeteg z-t is használ, és óriási mennyiségű dz-t, Európa egész többi részén nincsen annyi dz forgalomban, mint a lettben, ez a mássalhangzó nyelvek egész sorából hiányzik, és például a magyarban még a dzs-nél is ritkább. Van még c, č, ž és dž, vagyis ugyanaz a készlet, mint a magyarban, csak az adagolás más. Egyébként is ugyanaz az egész hangkészlet, csak van három eleme, ami nálunk nyelvjárási szintre szorult: a diftongusok, az ļ mássalhangzó, aminek a magyar helyesírás is őrzi emlékét az ly betűvel, és az æ magánhangzó, ami nálunk például Eger környékén megvan, tæmplomot mondanak, a lettben viszont a sztenderd nyelvváltozatnak is része. Jelölni ők se jelölik, e-vel írják, akárcsak a nyílt ε-t. A legnagyobb kiejtésbeli különbség, amiről a könyvek említést se tesznek, hogy erősen velarizálja az l hangot, mint némelyik szláv nyelv és egyes szavakban az angol.
  A lett bizarr nyelv. Története visszakövethető a protobaltin át a protoindoeurópaiig, vagyis négy-ötezer évre, így mostanra háromféle igeragozása és hatféle főnévragozása gyűlt össze, de rendhagyó igéje csak három van. Újító szellemű nyelv, sokkal inkább, mint a litván. Hatféle főnévragozás és hétféle eset, az éppen negyvenkettő. Mint az élet, a világmindenség meg minden. A lett nyelv pont kétszer akkora, mint az élet, mert ebből a negyvenkét végződésből még van egyes és többes számú is. A balti-szláv nyelvközösség a protoindoeurópai felbomlása után még kétezer évig fennállt, és a lett ma is ezer szállal kötődik a szláv rokonokhoz, de ő maga már érezhetően nem szláv. Sokat megőrzött a szláv mássalhangzó-torlódásokból, de sokat fel is adott közülük. Megtartotta az eseteket, a végződéseket, bár utóbbiakat átrendezte a saját szája íze szerint. A semlegesnemet megszüntette, vagy talán ki sem alakult, ezt nem tudom.
  A lett bizarr nyelv. Addig mondogatja, illetve énekli az ógörög hangzású szavait a rengeteg dz-vel, amíg beszippant és folyton ővele akarsz foglalkozni. Nemcsak azért, hogy a maga teljességében, nyelvtani pontosságában értsd a Saulesbrillest és – no, az még odébb lesz – a Nokavētais reisst, hanem maga a nyelv is elkezd vonzani, valahogy úgy, mint harminc évvel ezelőtt az eszperantó – ahogy az angol, a francia, a kínai, a spanyol, az arab, a német, az orosz, de még a finn se tudott, talán csak a cseh, talán még az se. És elkezdesz a magad korlátain belül intenzíven lettül tanulni. Intenzīvs ņelvtanulāšs.
  A lett bizarr nyelv.


Láng Attila D., 2017.2.17., 18:01:32

lett nyelvek nyelvészet

Abortusz, jog, lelkiismeretPolitikai érdeklődés

Hozzászólások

Hozzászólás írása. Wikiszintaxis használható: