Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




A digitális könyv előnyei

Arra gondoltam, megpróbálom összeszedni most már az összes előnyt, amit a digitális könyv kínál a papírkönyvvel szemben. Mert még mindig vannak kétségek sokakban.

Fennmaradás

1. A digitalizálás egyik célja a könyv túlélési esélyeinek fokozása. Egy-egy papírkönyv példányainak több mint 90%-a fél évszázadon belül elpusztul. A digitális könyveket még könnyebb elpusztítani, de másolni is. Papírkönyvet nagyon nehéz, időigényes és drága (papírkönyvként) másolni, papír kell hozzá, tinta, berendezés – például fénymásológép, könyvkötőgép, vagy pedig egy komplett könyvkiadó, nyomda. A digitális könyvet eleve csak számítógépen, elektronikus adathordozókon lehet tárolni, de akkor már pillanatok műve a másolás. Ez főleg akkor hatékony, ha sok könyvről van szó; egy könyvkiadó egy évig is elbíbelődik egy-egy könyvvel, de persze többet is tud csinálni egyszerre, az alkalmazottak létszámától függ, és nyilván csak azt készítheti el, amiből anyagi hasznot remél – digitális könyvekből viszont egy óra alatt több százat, több ezret lehet lemásolni. (Az 591 könyv, amit mostanáig szkenneltem, harminc giga.)
  2. Hogy hová, az persze kérdés. Ha egy könyvet valaki letölt valahonnan és elteszi a gépére, ahonnan nem kerül tovább, azzal a példánnyal az emberiség nem gazdagodik, és ha az összes többi példány elpusztul, az az egy hiába létezik; szakasztott úgy, ahogy egyes régi filmek évtizedek múlva kerültek elő, mert valakinél volt egy példány a padláson, nem is tudott róla, de arról sem, hogy máshol már nem létezik az a film. Aztán valaki mégis megtalálta. Ez megeshet wincsikkel, pendrive-okkal, DVD-kkel, illetve azokon levő dolgokkal is. Egy korábbi írásomban fölvetettem, hogy egyszer a digitális irodalom hozzáférhető lesz, mert a jogi problémákat megoldják, és a könyveket majd megőrzik. Ha egy papírkönyvről kiderül, hogy fennmaradt példányai mely könyvtárakban találhatók, akkor oda kell utazni, bemenni és kikérni, ez elég hosszadalmas. Ha a digitális irodalom a neten elérhető lesz (illetve egy része már most is az), akkor beírjuk a keresőbe és előttünk van.
  3. A fennmaradás harmadik eleme az olvashatóság. Régi papírkönyveknél kifakulhat az eleve rossz minőségű nyomtatás, megtöredezhetnek a lapok, darabkák szakadhatnak ki a lapokból, kézzel megcsonkíthatják, összefirkálhatják, rengetegféle kárt tehetnek benne. A digitális könyveknél ehelyett az elavult formátumok jelenthetnek problémát. Van egy helyen félrerakva néhány könyvem, amik jelenleg nem olvashatók, és persze fogalmam sincs, hogy micsodák. Ismeretlen kódlapok, elavult könyvformátumok, jelölőformátumok, tömörítések. Valaha az is szokásban volt, hogy programokat írtak, amik valamilyen írásművet jelenítettek meg – magam is csináltam ilyeneket –, egész magazinok jelentek így meg, de persze a mai rendszereken ezek nem futnak. Ezeket azonban még mindig könnyebb restaurálni – csak rá kell jönni, hogy milyen szoftverkörnyezetre van szükség, azt megteremteni, aztán ha már látjuk a szöveget és csakugyan értéket képvisel, valahogyan biztos ki lehet operálni belőle (ha máshogy nem, újragépelni) –, mint a megrongálódott papírkönyveket, amiknél a kiszakadt lapokon, laprészeken levő szöveget csak másik példány beszerzésével lehet pótolni. De itt nem századokkal ezelőtt írt kódexekről beszélünk, amik önmagukban is nagy értéket képviselnek, és rengeteg mindent elbeszélnek azoknak a koroknak az életéről. Itt olyasmikről beszélünk, mint az a szakácskönyv, ami, helyesebben aminek a maradéka itt fekszik a polcon, nagyrészt lapokra hullva, hiányzik az eleje, a vége, a lapokból darabkák, és jócskán huszadik századi, talán ötvenéves sincs. Senki nem fog nekiállni, hogy restaurálja, egyébként is az a módja, hogy (például az ívjelzésekből) kideríti az ember, hogy mi ez a könyv, megkeresi az antikváriumban vagy akár a Széchenyi Könyvtárban, és lesz a kezében egy ép példány – vagyis a sérültet már nem kell restaurálni.

Tárolás, mozgatás

4. Nagy mennyiségű könyv óriási térfogatot emészt föl. Ez probléma például minálunk, ahol jelenleg 680 könyv várja, hogy beszkenneljem (jegyzék van róluk, a folyóiratok évfolyamonként egyetlen kötetnek számítanak). Két szobában jóformán minden szabad helyet fölemésztenek, és az a hely nagyon kellene sok más dologra, amellett, hogy az eredmény rendetlenség. Már nem növekszik a számuk, mert nem veszek több könyvet, amíg drasztikusan le nem csökkentem a mennyiséget, csak hát lassan megy. A digitális könyvek térfogatigényét vehetjük zérónak, mert számítógép nélkülük is van a háznál, és őtőlük nem lesz nagyobb; inkább a tárkapacitás számít. A mai számítógépek korában a könyvek kapacitásigénye elhanyagolható, akkor is, ha sok köztük a képes-színes, sokoldalas, nagyméretű PDF: nekem igazán nagy gyűjteményem van digitális könyvekből és magazinokból, de összesen csak 1,2 tera, pedig nagy része még rendezetlen és sok közte a dupla példány. Egy átlagos mai wincsi kapacitásának fele-harmada, néhány év múlva még kisebb hányada lesz.
  5. Ha a könyveket mozgatni kell – akár takarítás végett, akár mert keressük valamelyiket –, az sokszor hatalmas súly cipelését jelenti. Éppenséggel az én fizikumomnak egy nagyobb lexikon, atlasz vagy bekötött magazinévfolyam se csekélység, de kisméretű könyvekből is hamar összejön akkora teher, amit már az ép ember is megérez. Ha egy közkönyvtárat máshová akarnak költöztetni, ahhoz teherautók sora kellhet, és egy nagyobbacska magánkönyvtár is lehet akkora, hogy egy költözésnél jócskán megdobja a költségeket. A digitális könyvnek nincs súlya, csak az eszköznek, ami tárolja, de az egy könyvnél ugyanannyi, mint tízezernél.
  6. És vannak olyanok is, akiknek nincs hova tenni, nincs hogyan szállítani. Ezt a pontot egy évvel később írom a cikkhez, mert valaki említette, hogy elvesztette az otthonát, egy raktár mélyén várja több tucat doboznyi könyv, hogy megint legyen őket hova tenni. No de egy raktár mélyén a könyv nem könyv, csak haszontalan tárgy, rakodnivaló, aminek a tárolásáért fizetni kell. Persze a digitális könyv tárolásáért is kell fizetni, ha nem a saját tárhelyünkön tartjuk, hanem egy szerveren; de ha a tárhely saját, azt is meg kell venni a szaküzletben. Kétségtelen. Csak az arányok mások. Egy találomra választott cégnél, amely raktárakat ad bérbe, egy négyzetméteres raktárat havi hatezer forintért adnak. Egy négyzetméter alapterület kétméteres belmagassággal, osztva egy egycentis, A4-es méretű könyvvel az három és fél ezer könyv. A valóságban persze nem lehet ilyen pontosan kitölteni, vegyünk csak háromezret. Egy giga tárhelyet a felhőszolgáltatók manapság egy dollárcentért, azaz nem egészen három forintért adnak egy hónapra, az én szkennelt könyveim a jelenlegi méreteikkel kalkulálva 260 gigát fognak kitenni, amikor háromezren lesznek, ez még mindig csak 780 forint. A fuvarozási költségekről nem is beszélve, no meg arról, hogy a raktárban levő könyvek közül herkulesi feladat egy bizonyosat kivenni – a felhőnél meg nem probléma.

Visszakeresés

7. Adott papírkönyvet megkeresni kicsit bonyolult lehet, ha nem könyvtárban tesszük. Az otthoni könyvtárát kevés ember rendezi ábécébe vagy műfajok szerint, és még kevesebb tartja meg is úgy; általában nemcsak rendezetlenül vannak a polcokon, de ráadásul könyvtornyokban, egymás mögött, sokszor dobozokba pakolva, ahol éppen hely akadt, vagyis egy bizonyos könyvet elővenni még akkor is hosszadalmas és sok anyagmozgatást igénylő feladat, ha tudjuk, hogy melyik toronyban, ládában keressük. Ha nem tudjuk, akkor még inkább. Ezzel szemben egy digitális könyvtárban egy könyvet megkeresni akkor is sokkal könnyebb, ha teljesen ömlesztve vannak – mert ha emlékszünk valamire a file-névből, az már elég egy kereséshez, vagy ha egyenként kinyitogatjuk a szóba jöhető könyveket, az még mindig kisebb munka, mint könyvtornyokat bontogatni. De a keresést még a szépen ábécébe rendezett könyvtári könyvállományban is digitálisan végzik, a könyvek még papíron vannak, de a nyilvántartás számítógépen.
  8. Ha könyvön belül keresünk valamit, akkor meg kell különböztetni a szövegként és a képként tárolt könyveket. Utóbbiaknál a számítógép annyit tud segíteni, hogy esetleg gyorsabb végiglapozni – de nem biztos. Előbbieknél viszont a gép verhetetlen a keresésben, bármekkora könyvtárról pillanatok alatt szállítja az információkat.
  9. Viszonylag ritkán kell, de ha mégis, akkor a papírkönyvnél óriási munka, digitálisnál – ha szövegként van tárolva – viszont csak a szükséges programot kell megírni hozzá: a különféle statisztikák. Terjedelmi, nyelvi, például szógyakorisági, és hasonlók. Gyakrabban lehet szükség fordításra, szótárazásra; léteznek programok, amikben csak rámutatunk egy-egy szóra és megkapjuk a megfelelőjét másik nyelven. A papírkönyvből szöveget idézni úgy lehet, hogy bepötyögjük a gépbe. A képként tárolt könyvnél szóba jöhet az OCR is, a szövegként tárolt könyvnél pedig pillanatok műve. Még nagyobb a különbség a képeknél: ha papírkönyvben közölt képet akarunk újra felhasználni, akkor be kell szkennelni a kérdéses oldalt, a digitálisnál viszont ez már megtörtént.

Akadálymentesítés

10. A vakok természetesen nem tudnak mihez kezdeni a papírkönyvvel, legalábbis a síkírásossal, de Braille-könyv kevés van, drágák, óriási terjedelműek és elég könnyen tönkremennek. A digitális könyvhöz, legalábbis a szövegként tárolthoz lehet felolvasóprogramot használni, és a képként tároltat is könnyebben lehet felolvashatóvá alakítani: szkennelni már nem kell, csak OCR-programot küldeni rá.
  11. Nemcsak gyengénlátóknak lehet hasznos, hogy a digitális könyvnek beépített nagyítólencséje van: a szövegként tárolt könyv betűmérete pillanatok alatt megváltoztatható, a képként tároltat pedig az olvasóprogramban lehet nagyítani-kicsinyíteni.
  12. Mozgássérülteknek viszont az lehet hasznos, ha a nagyalakú, nehéz könyveket, amilyen egy atlasz, nem kell fáradságos munkával úgy mozgatni, hogy a kívánt rész elég közel kerüljön.
  13. Léteznek helyzetek, amikor a lapozás okoz nehézséget a papírkönyvnél. Ha például hasonfekve olvasunk egy nagyalakú könyvet, akkor minden lapozásnál föl kell emelnünk a fejünket, ami lehet fárasztó vagy mozgássérülteknek akár aránytalanul nehéz is. Másoknak viszont az lehet nehéz, hogy elérjék a nagyalakú könyv túlsó szélét a lapozáshoz.
  14. A papírkönyvek sok port tudnak magukba gyűjteni, illetve bizonyos koron túl belőlük válik ki por. Ez lehet köhögtető vagy okozhat akár porallergiát is. De lehet a régi könyvekben élősdi is.

Egyéb szempontok

15. A kétféle tárolási módszernél más-más veszélyek fenyegetik a könyvet, erről föntebb volt szó. De a papírkönyv, ha sok van belőle, maga válhat veszélyforrássá: tűz esetén, illetve volt, akit a könyvespolcról lezuhanó vastag fóliánsok ütöttek agyon.


Láng Attila D., 2016.8.27., 00:30:31

akadálymentesítés fogyatékosok számtech szkennelés

Kitüntetési statisztikaA jégkunyhó

Hozzászólások

Hozzászólás írása. Wikiszintaxis használható: