Ópium
Höhö... folytathatnám, hogy Egy elmebeteg nõ naplója... de most még nem ez jön, pedig ez zajlik. Hehe...
/Jut eszembe, meg kell néznem újra!/
De most nem is a filmélmény az apropó, hanem -naná- a tegnapi nap. Mely máig tartott igazán.
Délben indultam itthonról, mentem a Szoliba, évadnyitó kocsmázásra, ahol -tekintettel a künn lévõ zimára s a benn igen csekély négyzetméter ellátottságára- kiderült, sok jó ember... kis helyen is büdös..., ám ez csak egy dolog. Egyeztetés, kis szájtépés -kellõ ember kellõ helyre gondolása-, lelkesedés szinkronba állítása, több kávé, tökéletes almáspite és nem kevésbé hibátlan képviselõ fánk sajtos átiratban súlyos tevékenység sor után egri barátném és én irány haza.
Már korábban fenyegetett vele, hogy csak egyszer járjon erre és majd jól megünnepeljük újlakomat, s most ez el is érkezett.
Hozott lakásavató ajándékot, egy pár saját készítésû alvószoknit is, de majd folytatom. Ami persze mamusz inkább, de én nem tudok mezítláb járni, egyrészt, másrészt pedig a nyomorult lábamból gyárilag hiányzik egy artéria, majd a busznak sikerült eltüntetnie még egyet, illetve a 40% lágyrészhiány okán az általános vérellátása a nullához korrelál -ez erõs túlzás persze, de minimális a maradék-, így az baromira bír fázni. Nyáron, a 40°-os hõségben is muszáj zokniban aludnom, különben nem alszom, mert annyira fázik, hogy az már fáj. Tehát erre kaptam most, Mariannától, csinos, gyapjú, finom, púderszínû alkalmatosságot -fel is avattam éjszaka. :)
S az "is" az elõbb arra vonatkozott, hogy kvázi fõajándékként hozott nekem olyat, de olyat, amirõl én nem is tudtam, hogy létezik ilyen, eleve a cucctól elájultam, majd mikor megkóstoltam, nos, egy rövid ám velõs ihajt eleresztettem, mert az, hát az valami... ihaj, na.
/Magna Cum Laude Mák Pálinka ehunnan, ni/
Anyu mákos gubájának esszenciája, némi alkohollal még magabiztosabbá téve, gyönyörû üvegbe zárva.
Sokat beszélgettünk, volt témánk elég, éppen csak tán a tizedét ittuk meg ennek a csodának, s már volt vagy fél 3 -ma-, mikor aludni térünk, de nekem azóta folyton ez pörgött az agyam helyén, ahogy a fenti film is, de elsõként PB hangján "Ópium hozz álmokat! Lepkeszárnyú délibáb"
Ugyan lassan féléve itt élek, de még nem jutottam el a lakásavatóig, de tegnap Mariannával igazán jól megünnepeltük a megünneplendõt és az a cucc, az valami elképesztõ. Már csak ezért erõt kell vennem magamon és megszervezni egy decens, öreg koromra tekintettel meglehetõsen visszafogott összejövetelt, mert azt meg kell osztanom a számomra fontos emberekkel!
Köszönöm!
Jut eszembe szintén, a Szoli kocsmában sok-sok plakát van kinn, ilyen is olyan is, és van egy ami nagyon megragadt agyam helyén. Matrjoskák, érdekes arckifejezéssel állnak sorban, s a felirat a következõ: "NEVER DRINK ALONE!"
Ez mindent visz.
Csak egy tesóját találtam meg, de az alap ugyanez, csak a felirat más.
/Itten terem ez e/
Szóval, avatásra fel, s szem elõtt tartva ezen utasítást, kéretik jelentkezni!
2013-03-03
~~DISCUSSION~~
| ← '30-as évek ma - másodmegjelenés | Szomszédság... → |