Ír '18/7

  Ehunnan e: 6

Ma este elmentünk Youghal-ba, ahol van egy édes-kedves világítótorony. Kifejezetten én kértem, hogy egyszer láthatnám-e a zócejánt iccaka. Mármint nem a feketelyuk-szerű semmit, hisz gondoltam éjszaka maga a vízfelület ilyesminek hat, különös tekintettel a borult égre, hanem mondjuk olyan helyen, ahol a part mondjuk öblöt ölel körül s így látszik maga a komor víztömeg... vagyis nem_látszik, s "csíkban-szalagban" mintegy mellette a partvonal...
  S lám.
  Ditte és Gerda elvittek a két kislány lovaglása után -ahol most a kitartó eső és beponyvázott kukucskáló istállóoldal miatt az autóban ZAZ-t hallgatva vártunk, valamint visszamentünk egy villámlátogatás erejéig az egyik adományboltba...-, tehát elvittek Youghal-ba, hogy láthassam, amit elképzeltem...

  (Nem tudom megfordítani, nekem igenyes... és a parton is az, na)

  (Apálykor voltunk ott)

  (Többeknek ígértem, hogy viszek kavicsot. Gondoltam, lefényképezem...)

  (Nem látod? Na látod! Éjszakai hullámverés...)

A képek nem biztos, hogy azt adják vissza, amit a látvány nyújt az meg egyenesen biztos, hogy a szél, a hullámok hangja, a parton is itt-ott át-átlépendő algacsomók különlegesen egyedi élménnyé teszik az ilyen kalandot.
  Nekem ez nagyon különleges volt. Imádtam.

Utána maratoni Shaun the sheep, aztán meg most van.
  Fogalmam sincs a holnapi tervekről, de már álmos is vagyok, úgyhogy leszen ami leszen. :)

2018.11.03., 22:03
  ~~DISCUSSION~~

7

← Talema

Talema →