Tegnap kérem buliban voltam! Ritka és jeles esemény az ilyen!
Beköszöntött a tél! Igazán hideg elõször talán tegnap volt idén télen. Azért jegyzem ezt meg ilyetén kihangsúlyozva, mert én tegnap busszal mentem fel az nagy Budapestig!
Persze, már akkor is hoztam a formám, mert amint sikerült felküzdenem magam a buszra, s lepakolnom a táskáimat, egy gondolattal késõbb borult is lefele minden az ülésrõl, hisz két kéz kevés két táska egy mankó és egy pár kesztyû összekoordinált elhelyezéséhez... Bírtam megint jókedvet csinálni az utazóközönség sz@rrá fagyott tagjainak. Már megérte a magánszámom!
Felértem az Etele térre, s Mó, akit eddig is igen lelkiismeretes bloggernek ismertem, ott várt rám. Kerestünk egy taxit, és mentünk rögvest a fent nevezett helyre.
Asztalfoglalás el volt rendezve, mégis kicsi kavar volt a dologgal, de végül egy hangulatos padra helyezkedtem, s két ovális asztalt -amolyan régi, békebeli, polgári ebédlõasztalok lehettek elõzõ életükben- kaptunk, ahol némi forralt bor és pálinka mellett vártuk a többieket.
Nem is tudom! Nem is tudom!! KIcsit meg vagyok zakkanva, nagyon jó buli volt! Meglepetésben is volt részem, hisz én... mondom én, aki nem is szülinapos (most legalábbis), kaptam Luciferinától henna készletet! Mintákat és miegyéb, mindent, ami ehhez kell!
Megjelent Péter és Kiccsillag, akiknek én személy szerint, de úgy láttam mindenki más is, nagyon-nagyon örültem! (Már nem is merek sem írni, sem telefonálni Péternek, hisz mindig azt hiszem, púp vagyok csak a hátán... de inentõl!! Háhá! Most vigyázzatok csak ti Péterék!!!)
Aztán meg mit láttam! De mit láttam!! Nem való az ilyen látvány egy tisztességben megvénült rokinak!!! Hát, legyenek már tekintettel rám is, ifjak, bármennyire is erõs az a csábítás!
Egyébiránt meg kell jegyeznem, hogy nagyon, sõt, emlékezetesen jó volt a forralt bor eme vendéglátóipari egységben!
Na, szokásomhoz híven csak csapongok, mert most jutott eszembe például az, hogy drága Keresztes barátunk hab lelkével -melyet markáns képe mögé rejtve visel- ismételt ígéretet tett nekem csúszásmentesítés ügyben!! És már tudja a számomat is, már semmilyen kifogást em fogadok el!! (Jóvanna... jóvanna... csak beszélek, beléje az nagy világba befele...:)
Meg aztán ott volt minden gyalogló polgármesterek leggyaloglóbbika, akinek én a szíve csücske vagyok, s akit ezért ismét, és külön, de nagyon pusszantok! (Mikor jössz megint hozzánk?:)
Jaj, jaj... Real úrral ippeg elkezdtem volna beszélgetni, mikor mennem kellett, mert már mégsem akartam hajnalig maradni.
De ami késik az ugyebár késõbb van! Real! Ezt veheted fenyegetesének! (Azt azonban még meg kell emésztenem, hogy nem mondtad el nekem, amit nem mondtál el!! Hínnye! Szabad így viselkedni a nénivel??:)