Örökre búcsút intettünk egymásnak; reméljük mindketten.
Most megy a mosógép, az egy hét alatt összegyûlt ruha igen sok munkát biztosít neki én pedig drukkolok.
Résnyire nyitva hagytam a fürdõszoba ajtaját, hogy idõben meghalljam -ne csak amolyan másodlagos megérzés vezessen rá- ha gond van,s most drukkolok nagyon.
Jelen helyzet az, hogy a vezérlõpanelt cserélte a szaki, azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben mégis valami gixer lesz, akkor megrendelik a motort okos szép ügyes és ihajdedrága gépembe. Megkértem, hogy mutassa meg az említett kütyüt, nem nagyobb mint egy tenyérnyi szép, zöld apró pöttyös akármi. Az agy.
Még jó, hogy neki lehet ezt cserélni.
44 perc van még hátra a mosásból, és vagy két és fél óra a szárításból, persze amennyiben eljut odáig, nos, de új aggyal nem is tehet mást. Ugye?
Mondom, UGYE????!!!!!!!
Mert nekem rangon aluli a kézzel mosás, úgyhogy nem is fogok visszaállni rá. Na.
/Mosónéni ehunnan gyött/