Én figyelem az eseményeket, és ámulva láttam, hogy mily' távolba is elér az a szenny, amit Meggyes és sleppje, hatalom címén, de lakossági háttér-támogatás, vagyis legitimáció nélkül áraszt magából.
Engedélyt kértem az írótól, Okostojástól, és most közreadom itt is.
Íme:
Képzelt riport Obama esztergomi látogatásáról
Barack Obama fülébe jutott, hogy valahol a világ másik végén egy polgármester a város fõ terén tartja a fogadóóráját. Már arra a hírre is a sárga irigység fogta el Obamát, hogy ennek a számára ismeretlen kis ország miniszterelnökének a dolgozószobája nagyjából a másfélszerese az õ ovális irodájának, na de hogy egy egész tér legyen valaki irodája az már valóban figyelemfelkeltõ.
Barack felkapta a házi telefonját, hívta a titkárát és utasította, hogy a Number 1-t azonnal készítsék elõ a felszállásra, mert utazni akar. A titkár kissé meglepõdött, de bólintott és csak annyit kérdezett: Hova indulunk Elnök úr? Valahova Ázsiába vagy a Balkánra, vagy mit tudom én. Ne akadékoskodj, majd ha felszálltunk beütjük a GPS-be, hogy Hungary és csak odatalálunk.
Néhány perc elteltével az elnöki gép már a magasban szelte a felhõket. Obama szempillájára ólom nehezedett, mint mindig, amikor a repülõ felszáll vele. Félálomban még odaszólt a titkárnak, hogy egy órácskát most szunyókál, addig derítsen ki pár dolgot arról az országról ahova utazik. Az égiek kegyesek voltak az elnökhöz, a gép simán repült, sehol egy légörvény, sehol egy viharfelhõ. Úgy háromórás alvás után Obama felébredt és kérdõen nézett a titkárára: No, mit találtál arról az egzotikus országról?
A titkár mély levegõt vett és belekezdett:
Elnök úr! A célpontunk Európában van. Valamikor 1941-ben ugyan hadat üzentek nekünk, de ennek ellenére baráti viszonyban vagyunk velük (leszámítva azt az esetet, amikor az F-19-es vadászgépeink helyett Gripeneket vettek). Sajnos tavaly óta újra az a párt van kormányon, akik anno megfúrták a vadászgépeink vételét, de most olyan csórók, hogy úgysem vesznek semmi. Az ország államformájára nehéz volt rájönnöm, mert valamit vacakoltak az alkotmányukkal, még az ország nevét is megváltoztatták, de azért kiderítettem, hogy jelenlegi államformájuk alkotmányos diktatúra. Egyelõre, mert alkotmánybíróságuk is csak névlegesen van, beleszólásuk semmibe sincs azon kívül, hogy Karakószörcsökön Pusztujkáné Jámbor Mariska fehérre vagy sárgára meszelje-e a háza falát.
Esztergom, ahova tartunk, egy õsi városa az országnak valamikor fõváros is volt, sõt királyi koronázási hely is (az új királyuk I. Orbán koronázásának helyét még nem jelölték ki). Azóta kissé vesztett a renoméjából, fõleg az utóbbi évben, amikor a helyi kiskirályt leváltották, de a regnáló párt katonái a városban maradtak. Egy éve folyik a belviszály, bár a város nem ez alatt az egy év alatt, hanem az elmúlt 10 év kiskirályoskodása miatt jutott olyan állapotba, hogy azt hinnénk, itt zajlik a III. világháború. Hírszerzõink felhívták a figyelmet, hogy az elnöki limuzinnal nehogy behajtsunk a milliárdokért vásárolt mélygarázsba, mert az azonnal összedõlne, és csapatokat kellene magunkhoz rendelni a kiszabadításunkra. A meglátogatni kívánt célszemélyrõl, Tétényi Éváról nem sokat tudtam meg. Annyit mindenesetre kiderítettem róla, hogy vagy nála van az igazság, vagy valami bájitalt kevertet a város ivóvíz-hálózatába klór helyett, mert az egész város szereti õt (kivéve 15-20 embert, de õk valószínûleg sosem isznak vizet, csak prédikálják).
Barack Obama, késõn érkezett Esztergomba (az elnöki gép eltévedt, mert 25 kört leírt Európa felett mire rájöttek, hogy Ferihegy ahol le kell szállniuk azonos a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtérrel) emiatt már nem találta Tétényi Évát a téren. Egy járókelõ útba igazította õt, hogy hol találja meg a Polgármesteri Hivatalt, ahol még bent van a polgármester asszony. No, mi sem egyszerûbb, gondolta Obama, akkor meglátogatjuk ott. Azt hiszem ez volt az amerikai elnök legnagyobb tévedése!
Szegény Obama még le sem nyomta a Városháza kapujának kilincsét máris elõugrott Dr Laczó Bernadett és mint egy fúria nekitámadt. Hohó, barátocskám! Hova, hova? Barack kissé megilletõdve és tört magyarsággal (hisz a világon mindenki magyar valamennyire) annyit mondott Évát keresem. Nem úgy van az rikoltott fel Bernadett. Ide nem lehet csak úgy belépni. Itt egy papír töltse ki elõtte, és ha mindent rendben találok, bemehet. Az elnök egy alkalmi tolmács (Putyin sietett a segítségére, mert õ már néhány hete a városháza elõtt sátorozik, hogy bejusson) segítségével kitöltötte a kérdõívet (neve, születési helye, ideje, lakcíme, magassága, súlya, koleszterinszintje, ükanyja szeme színe, stb.) és mosolyogva átadta a cerberusnak. Bernadett szigorú tekintettel ellenõrizte a lapot, de egyszer csak felhördült! Hát a személyi igazolványának számát miért nem írta be?! Nekem olyan nincs válaszolta Obama. Sajnálom, mondta Bernadett akkor nem mehet be. A szabály az szabály, azt nem szegheti meg senki, még én sem pedig én hoztam a rendeletet! Ha be akar menni, kérvényezzen magyar állampolgárságot, néhány hét alatt megkapja, ha igazolja, hogy valamelyik felmenõje magyar, aztán kap személyi igazolványt és akkor bemehet. Van itt egy Putyin nevezetû valaki, aki már három hete itt vár, majd õ elmondja mi a teendõ.
Annyi idõm nincs, mormolta magában Obama, és lógó orral elhajtatott a reptérre majd hazarepült.
Valahogy így történhetett volna…