/Hóhelyzetjelentés eminnen ni/
"Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Javaslom, kösse fel a gatyát, mert ebben az országban ilyen emberek is élnek:
"Csütörtökön haza indultam a munkából. Este fél hatkor megállt a kocsisor és a pályán ragadtam az M1-en 73km-nél. Mindkét telefonom az éjszaka folyamán sorban lemerült...Senkinek nem kívánom mint élhetett át a családom!!!!(magamról szándékosan nem beszélek) A rádió volt az egyetlen információs lehetõségem. Class Fm egy nagy rakás szar! Nem szoktam trágár dolgokat ide írni de most ezt nem szépítem! NULLA! Music Fm éjszakai és nappali munkatársának egy hatalmas puszit és ölelést küldök! Amikor 10órája bent ül az ember lánya egy viharban, ki szállni se lehet olyan szél (hó mellett földet vitt a szél...1óra alatt tûntek el az autók alatta)...szóval amikor az autót dobálja a szél..nyikorog minden...imára fogom a kezem hogy az üzemanyagom bírja és még nem érdekel hogy nincs vizem és ételem...olyan érzés mintha senki nem tudna róla hogy mi ott vagyunk eltemetve. És ez a rádió volt ahová nagyon sokan sms küldtek a bent rekedtek közül és a mûsorvezetõ egész éjjel konkrét segítségeket szervezett!20percenként igyekezett infókat adni (sajnos csak azt tudta amit a rendõrség kiadott vagy a katasztrófa védelem.)Azért sajnos mert az volt a kifelé a fedõduma. Reggelig semmi, ismétlem SEMMI nem történt. Egy rendõrt, egy tûzoltót ...egy katasztrófa védelmist nem láttam! Egy árva kószáló embert a bent rekedt embereken kívül! Reggelre már kezdtem kiszáradni és más várakozó társammal együtt havat gyûjtöttünk és azt olvasztottuk inni. Jó földes volt.Az elsõ teát 2 idõs bácsi hozta olyan péntek 12körül. Életem legfinomabb teája volt!!!Szégyen nem szégyen elsírtam magam. A bácsika kérdezte miben tud még segíteni. Egyszerûen csak elkezdtem sírni és mondtam mondtam a magamét.Megfogta az arcom és mondta hogy most oda adja a telefonját és hívjam fel a családom. Szólhattam hogy élek és hogy ugyan ott vagyok még ..a pályán a 73km-nél..Hallani a megkönnyebbült hangjukat hogy meg vagyok, az megnyugtatott picit. A sokat emlegetett (elsõ rádiós bemondás éjfélkor volt) átvágják a szalagot és visszamehetek Tatabányára melegedni sajnos nem volt igaz..legalábbis nem akkor. Ez péntek 10körül kezdõdött..Egész éjjel hitegettek ezzel...és nem mertem lecsukni a szemem mert féltem bármikor megindul a sor és nem vesznek észre és elnyom egy kamion. Másnap se jött még mindig senki...és teljesen irányítatlanul elkezdtünk mi személy autósok kamionok közötti szûk réseken araszolni.3órát araszoltam. 3km-t. Az elõttem lévõ szerencsétlen két araszolás között állandóan elaludt. Ráborult a kormányra. Mindig futottam elõre és keltegettem hogy megyünk! Aztán mentünk 300méter aminek nagyon örültünk akkor! De volt olyan hogy a visszapillantóból láttam hogy a kínai kisteherautós alszik a volánnál és keltettem fel!Másnap délelõtt már ezzel is számolni kellett. Étlen szomjan, 16órája ülni már már merült az elem mindenkinél. Nagyon sok kisgyermekes anyukát- családot láttam. Akkor fejeztem be a sírást, mert õk 1000x keményebb dolgot éltek át!Péntek 11körül elkerültem az araszolás közben egy buszt...tele volt 7-10éves gyerekekkel. Õket se találta meg senki 16órája. 2tanárnéni rohangált le a gyerekekkel a viharban pisilni stb..Hol volt a segítség???? Szerencsétlen nõn láttam a teljes kétségbeesést! El tudom képzelni hogy minden szülõ õt hívogatta és tette felelõssé hogy ilyen helyzetbe kerültek a gyerekek!
Szóval 16 órát dekkoltam majd 3 órát araszoltam 3km-t és tátáááám ott volt a megnyitott szalag. Magyarul 20órát szívtam hogy egy zsákutcából visszamehessek.Hmm...miért a 77nél? Amikor a 18tól állt a sor? Miért nem 10km-ként? Soha nem tudhatom meg...Aztán visszaértem fél1re Tatabányára és felültem egy vonatra és hazavonatoztam 4óra alatt Semmi nem érdekelt már..csak egy HAZA AKAROK MENNI!!! Jegyet se vettem..és azt se tudom hogy vettem e parkolójegyet...Tatabányán sehol nem volt hó takarítva az egész város olyan 50cm hó alatt volt. Beraktam egy olyan helyre a kocsimat ahová tudtam csak be út van ki nincs, mert felfeküdt a hóra. (kockáztattam mert azt se tudtam biztosan hogy megy e vonat). SZó szerint bemásztam az állomásra mert térdig mentem a hóban és tûsarkúban indultam csüt. dolgozni )) A lényeg hogy pénteken 18órakor megérkeztem Gyõrbe. Tanulság? nincs...annyi hogy mobil töltõt kell vennem...jah és mindig legyen a kocsiban nagy széles szájú mûanyag, min. literes..Puszi a kiscsaládomnak és mostanra remélem már kialudtátok magatokat Ti is :)"
Pintér és a király most mondta a tv-ben, hogy azért nem riadóztatták a médiát, mert nem az egész országot érintette ez a helyzet.
Anno, mikor egy augusztus 20-i tûzijátékot vihar kísért, és tragédiák történtek az akkori ellenzék azt mondta, a kormány felelõssége ami történt, le kell mondaniuk. Tudom, ez most más, hiszen akkor ugye demokráciában éltünk még.