De messzebbrõl indulok, mert megint csak azt mondhatom, érdekesen mûködnek a kapcsolatok agyam helyén a kerekek közt...
Szeretem a 30Y-t. Beck Zoli olyat és úgy mond, ami és ahogy nekem betelepszik néhai szürkeállományom jelen légüres terébe és ott hullámokat vetve vissza-visszatér.
Úgyhogy ha meghallom, pláne ha meglátom valahol, felkapom a fejem és figyelek.
Most legutóbb -mikor még nem volt bojkott a királyi tévé ellen- valamelyik emmen, de az is lehet, hogy nem.... láttam egy filmet, ahol õ beszélt egy költõrõl. Felolvasott egy verset és úgy általában beszélt az emberrõl, aki azt írta és a világról, ahol írta azt.
Én meg csak néztem, az elejét nem láttam, így écám sem volt sem az apropóról, sem a személyrõl magáról, kiírás meg annyi sem volt, mint ötletem, de a ficakot felimertem amolyan poppppos ismeretanyagom által, aki beszélt valakirõl. Érdekes volt. Ott ragadtam.
Beírtam a telefonomba, hogy másnap, ha lábra állok ismét, rákeressek majd.
Ennek megvan vagy egy hete is. Azóta olvasok. Cikkeket, verseket, írásokat...
(És hallgatok zenét.
Azon gondolkodom... azt hittem érdemes... lécci áltass... egy perccel tovább... ül és vár...
egy cikk...)
De vissza.
Szóval rákerestem akkor, és azóta ízlelgetem.
Bari Károly.
Képe innen ahol egy zanza cikk is a köteteivel.
Egy másik cikkbõl egy nagyon fontos mondat: "A magát magyar költõként meghatározó Bari soha nem adott verset cigány antológiába, mondván: a „származás nem esztétikai kategória”.
Ezzel maximálisan egyetértek, s ilyen vonatkozásban korrekt a nem különválasztás.
S egy hosszabb is a költõrõl, 1972-bõl.
| Azt hiszitek |  | |
| ||
| BARI KÁROLY | |
| ||
|
| |
| ||
| Azt hiszitek, hogy csak én ácsorgok fényért és szeretetért a város kapuja elõtt, én korbácsolom a ziháló szél hátát átkaimmal és üvöltöm az égig kivetettségem siralmait: tizenhat évem nem elég arra, hogy befogadjatok, nem elég arra, hogy fejemrõl letépjétek a megaláztatás pókhálóit?
Sokan várjuk a kapukon kívül, hogy bizalmatok rézkrajcárjaival megajándékozzatok! | |
| Holtak arca fölé |  | |
| ||
| BARI KÁROLY | |
| ||
|
| |
| ||
| Szegénységet füstölgõ tanyák, bocskoros cselédsors, vad cigánysors vöröslõ mámora és megroppanó ága... Ilyen mélyrõl talán még sohasem érkezett senki a magyar költészetbe, s ilyen fiatalon – tizenhét esztendõsen – is ritkán, mint e kötet szerzõje, Bari Károly, Dante beszél egy helyütt a vers négyféle, szó szerinti, jelképes, erkölcsi és érzékfeletti jelentésérõl. Bari Károly verseinek a világában, ahol õsballadák asszonyai köpködik vérüket a feneketlen kõkorsóba, sorsok kései táncolnak, koponya morog a küszöb alatt, a levegõben kehes lovak nyerítése lobog, s egy ponyvás szekereken kóborló nép zengeti naphosszat az öröm piros citeráit, a versek szó szerinti és jelképes jelentése azonos, mint a népköltészetben. De e versek jelentése több az évezredes mélységekbõl felszálló (egyébként megdöbbentõ érettséggel és fegyelemmel megformált), szó szerint és jelképesen is igaz költõi képek áradásánál: a cigánysors arcát hordozó fiatal költõ, verseinek erkölcsi attitûdjével természetesen és leki-szabadon lép bele az emberiség és korunk tágabb világába, és az igazi tehetség tiszta, önzés nélküli hitével énekel errõl a világról, „az eltitkolt és a világ elé tárt vágyainkról” s önmagáról.
Ezerkilencszázötvenkettõben születtem Bükkaranyoson. Az általános iskola elvégzése után egy miskolci gimnáziumba kerültem, ahonnan az anyagi körülményeim miatt két hónap után ki kellett maradnom. A következõ évben azonban ismét beiratkozhattam (egy másik iskolába) a miskolci Kossuth gimnáziumba, ahol most harmadikos vagyok. Elsõ verseimet a Napjaink és az Alföld közölte. Példaképeim nincsenek, a népdalok egyszerû, õszinte érzelemvilága az, ami a legközelebb áll hozzám. Szép verseiért szeretem Nagy Lászlót, sokszor menekülök Camus és Dosztojevszkij írásaihoz. Hiszek a költészet ember- és társadalomformáló erejében. Olyan verseket szeretnék írni, a melyek napjaink gondjairól, az emberekrõl, rólam, az eltitkolt és világ elé tárt vágyainkról, egyszerû örömeinkrõl, szép virágokról szólnak. | |
Verseit itt találtam meg, ahol több roma költõ és romákkal kapcsolatos írások is megtalálhatóak.