Csókdilemma
Egy csók, csak ennyi kellene
S máris békából herceggé lehetne
De én már nem hiszek a mesékben
Hagyom punnyadjon csak szegényke
Nélkülem tovább.
De nézem, nem tudom levenni róla
Kövült pillantásom;
Mert dereng bennem, ha meg sem próbálom
Lehet, elszalasztom
Örökre.
Tovább nézem, s már-már csókolnám,
De belátom, a veszély, hogy egy lány-
én magam- változik békává,
Megidézné az egyetemes katasztrófát.
Felvállalhatatlan.
De mégis, vonz nagyon!
Ki más, ha nem én, illik vajon
egy békához nagyon?!