@t[Versailles-ban vesszen Trianonoztak]~~META:date created = 2010-06-04~~

Ezt írja az [[http://index.hu/belfold/2010/06/04/trianon-megemlekezesek_europa-szerte|Index.]] Rosszul teszi, mert ezt egész biztosan nem csinálták. Az igéket ugyanis nem kezdjük nagybetűvel, és magyar szövegben nem állnak szavak póráz nélkül. A //Trianonoztak// momentán egy nagybetűs ige, a //vesszen// pedig póráz nélkül maradt.
Az ige egyszerű eset. Kisbetűvel kell írni és kész: //trianonoztak.// De a //vesszen//nek kell valami pórázt találnunk. A póráz a nyelvtani viszony.
<color #FF0000>Áll egy kapcsolat más mondat nyelv szó tan.</color>
<color #00FF00>A szavak a mondatban nyelvtani kapcsolatban állnak egymással.</color>
Ez a különbség aközött, hogy csak ábécérendben felsorolunk főneveket, és aközött, hogy mondatot alkotunk belőlük. Utóbbi esetben az elhangzottakat akár meg is lehet érteni.
Akkor a következő kérdés az, hogy mi a mondatban a //vesszen.// Ez ugyebár egy ige, a //veszik// ige egyik alakja. Viszont a mondatban már van egy ige, a //trianonoztak,// most már kisbetűvel. Ez a mondat állítmánya. Egy tagmondatban két állítmány ugye nem fér meg. Akkor a //vesszen// micsoda?
Nos, önmagában semmi. Ez egy idézet, „vesszen Trianon”, ezt mondták Versailles-ban, sokan és sokszor. Írhatnánk, hogy //Versailles-ban „vesszen Trianon”-oztak,// és akkor egyértelmű a szitu. De egyszerűbb így:
Versailles-ban vesszentrianonoztak.

@blogf[! helyesírás nyelvtan]