@t[Simbwana]~~META:date created = 2010-07-15~~

Éppen elém került megint a //Harc a szalamandrákkal,// s úgy gondoltam, megírom ezt a cikkecskét. A könyv igazán jó, bár én nehezen tudom szeretni, van benne viszont valami, amivel Čapek remekművet alkotott. Egy jegyzetben szerepel, aminek ez a szövege: „Vö. a mellékelt nagy jelentőségű újságkivágást, mely sajnos ismeretlen nyelven íródott, és így lefordíthatatlan:”, és ezt követi az újságkivágás, ami a MEK-beli wordös [[http://mek.oszk.hu/01900/01975/index.phtml|példányban]] képként szerepel, ahhoz is be kell kapcsolni a végjegyzeteket. [[http://ebooks.adelaide.edu.au/c/capek/karel/newts/chapter14.html|Angol]] változatban szörnyen hibásra sikeredett. Úgyhogy csináltam leiratot.

@center[**Saht na kchri to Salaam Ander bwtat**]
Saht gwan t’lap ne Salaam Ander bwtati og t’cheni bechri ne Simbwana m’bengwe ogandi sûkh na moïmoï opwana Salaam Andersri m’oana gwen’s. Og di limbw, og di bwtat na Salaam Ander kchri p’we ogandi p’we o’gwandi te ur maswâli sûkh? Na, ne ur lingo t’Islamli kcher oganda Salaam Andrias sahti. Bend op’tonga kchri Simbwana mêdh, salaam!

No, kérem, így kell nyelvet gyártani. A nyelvnek, amely mindössze ebben a pár sorban létezik, Čapek rögtön alkotott fonetikát, nyelvtant és kulturális hátteret. Persze mindháromról csak találgatni lehet, de megalapozottan.
A //ch// betűkapcsolat feltehetően //s//-et jelent, nem pedig //cs//-t, ámbár semmi akadálya olyan szó létezésének, mint //kcsri,// de a nyelv hangzásvilágából inkább az //s// következik.
A //bwtat// és //limbw// szavakból ítélve viszont a //w// gyaníthatóan inkább az előző mássalhangzó ajakkerekítését jelenti, semmint egy //w// mássalhangzót (kivéve bizonyára az aposztróf után), és ezt kombinálva a //m’bengwe// szóval arra lehet tippelni, hogy az //ng// betűkapcsolat két külön mássalhangzó, nem //ŋ// hang.
A helyesírás érdekes keveréke a francia és az angol elemeknek. Az ékezetes magánhangzók mind franciák, viszont az //ur// szó franciásan ejtve //ür// lenne, ami nem illik ide, tehát ez inkább //ur// és angol rendszerű, akárcsak a //w// betű gyakori használata, a //kh// és //dh// betűkapcsolat. Az aposztrófok bőséges hatása francia és angol eredetű egyaránt lehet; az nem kideríthető, hogy az aposztróf nyelvtani kapcsolatot jelöl-e vagy valamilyen hangot, de Čapek idejében a glottális plozíva aposztróffal jelölése, ha jól tévedek, még nem volt ismeretes.
A //moïmoï// világosan francia átvétel és a jelentése is egyértelmű, a kalapos magánhangzók viszont jelenthetnek nazálist, hosszút vagy bármit. A //salaam// szóban ugyan dupla //a// jelenti a hosszú magánhangzót, de ez mint jövevényszó lehet kivétel.
Mindebből szépen kirajzolódik, hogy nyelvünket angol, francia és iszlám hatás érte, és ebből is, a hangtanból is arra következtethetünk, hogy Fekete-Afrikában beszélik, egy olyan vidéken, aminek Simbwana a neve.
És az olvasók kilencvenkilenc százaléka az érthetetlen szöveget látva alighanem átugorja, így aztán nem érvényesül a klassz poén a Salaam Anderrel.

@blogf[Čapek‚_Karel Harc_a_szalamandrákkal irodalom nyelvészet fonetika nyelvek Simbwana]