@t[Segítség a nyelvtörvényhez]~~META:date created = 2010-01-05~~

Gondoltam, körülnézek Pesten, s a magam szerény eszközeivel hozzájárulok a nyelvtörvény könnyebb betartásához.
A //csőben főtt sertésjavát pikáns mártással, kelt tésztába töltve elárusítóhely// például sokkal szebben hangzik, mint a külföldies //hotdogáruda.// A //kávézó// természetesen //feketelevesező.// Ezeket könnyű lefordítani.
Nagyobb gondban vagyok a nevezetességekkel. A //Szent István-baziliká//ból a szent és az István is külföldi szó, de szerencsére már meghonosodtak. A bazilika nem, szó sincs róla, és különben is van rá rendes magyar szó. Tudniillik a görög //vaszileosz,// „uraság”, később „király” szóból ered. A templom neve tehát //Szent István-királyház.// A cukrászda maradhat (a cukor meghonosodott indoeurópai szó), a Gerbeaud nem, magyar ember se leírni, se kimondani nem tudja. De a Zserbó se jó, az sincsen magyarul. //Diós Kakaótorta Cukrászda.// A //Margitsziget// lehet //Királylány-sziget// vagy //Gyöngy-sziget,// tudniillik egy királylányról nevezték el, akinek a neve Margit, ami gyöngyöt jelent.
//Aquincum//mal bajban vagyok, mert nem tudok latinul és nem tudom pontosan, hogy milyen összefüggésben áll a név a vízzel //(aqua).// Az biztos, hogy Víziváros nem lehet, hiszen olyan már van. Esetleg //Vízhely?// Az orvostudományi egyetem szerencsére színmagyarul van, de a //Semmelweis// nemhogy németes, de ráadásul, mit van mit tenni, zsidós, tehát //Az Anyák Megmentője Orvostudományi Egyetem.// A //Magyar Televízió// arra a kis időre, amíg még fennáll, //Magyar Távolbalátó.// A //Duna// pedig egyszerűen visszaállítható arra a kelta szóra, amiről a nevét kapta: //Folyó.//
Bízom benne, hogy javaslataimmal hozzájárulhatok, hogy csökkenjen az idegen nevek száma szépséges fővárosunkban, Budabarlangban.

@blogf[!]