@t[Libaszőrös kéld kalapom, sej]~~META:date created = 2009-12-18~~

Érdekes dolog, mennyire máshová teszik a nyelvek a jelentéshatárokat. Magyarul például az állatok bőrén növő külső takaró lehet //haj, szőr// vagy //toll.// A madárnak tolla van, az állatnak szőre, az embernek haja is meg szőre is. Angolul a madár ruhája //feather,// az emberé és az állaté viszont egyaránt //hair.// [rzh hihaf é "öntelt madár" liba]Kínaiul Mao Ce-tung családneve, a [c]hqu[/c] mindhármat jelenti, például [c]hihaf hqu[/c] //émáo// libatoll; „szőr” és „haj” jelentését [[visszavonulasunk|korábban]] már láttuk.
Egyik régi kedvenc példám az eltérő jelentéstartományokra a //fa// és az //ország// összevetése. Ami magyarul fa, az angolul lehet //tree,// ha lábon áll, //wood,// ha ki van vágva, és //wooden,// ha anyagnévi jelző. Itt tehát az angolnak van három olyan szava, aminek a pontos jelentéstartományát a magyar nem tudja kifejezni, mármint egyetlen szóval. Ugyanakkor a magyar //ország// olyan szó, amire az angolnak nincs pontos kifejezése. A szótárban ezeket találjuk: //country, land, state, nation.// De mindegyik jelent valami mást is. A country vidék, „rural area”, a land jelent földet is (a láthatáron), a state lehet állam (úgy is, mint „a magyar állam”, és úgy is, hogy bizonyos ország részét alkotó, bizonyos mértékig autonóm terület, amilyenek az USA-ban, Németországban, Indiában stb. vannak), a nation pedig elsősorban nemzet, az országban élő emberek összessége, de Amerikában „ország” értelemben is használják. Ez problémát jelenthet olyan amerikaiakkal való érintkezésben, akik nem ismerik Magyarországot, Hungary, what’s that? – úgy értve, hogy város vagy sziget vagy mifene. Én is találkoztam ilyennel. És nehéz nekik megmondani, hogy micsoda, mert a nation csak akkor jó, ha tudjuk, hogy az illető amerikai; amennyire tudom, az angol nyelvterület más részein a nation nem ezt jelenti, ellenben a state alkalmas Amerikán kívül, Amerikában nem, mert Kentuckyval helyezi egy rangba az országot.
Szóval bonyolult. De még mindig nem olyan bonyolult, mint a rokonsági viszonyok. Azokra az emberekre, akiknek ugyanazok a szüleik, mint a mieink, az angol és több más nyelv három szót használ: //brother// a hímneműekre, //sister// a nőneműekre és //sibling(s)// az összességükre. A magyarban ezek megfelelői rendre //fivér, nővér// és //testvér,// de van egy garnitúra a kor plusz nem szerinti megjelölésre is: //öcs, báty, húg.// Az idősebb lánytestvérre érdekes módon csak az általánosan lánytestvért is jelentő nővér van.
Az Ausztrália középső részén beszélt pitjantjatjara (ejtsd pigyanygyagyara vagy pityanytyatyara) nyelvben az eggyel idősebb generációra van sajátos rendszer. //Mama// egyaránt jelent apát és az apa fivérét. Az anya és az anya nővére egyaránt //ngunytju.// Az anya bátyja //kamuru,// az apa nővére //kurntili.// Ugyanaz a szó jelöli tehát a szülőt és a vele azonos nemű testvérét, az ellenkező neműt viszont másik. A magyarban az angollal azonos //apa – anya – nagynéni – nagybácsi// rendszer van, de az egyezések csak idáig tartanak, mert a testvérünk gyereke angolul //nephew// vagy //niece,// magyarul viszont lehet //unokaöcs// és //unokahúg,// de egyrészt az unokát el is lehet hagyni, és akkor ugyanazt a szót használjuk, mint a saját fiatalabb testvérünkre, másrészt viszont ha valakit az unokaöcsémnek nevezek, arról nem lehet tudni, hogy az illetőnek én a nagybátyja vagyok vagy az unokabátyja (mely esetben a szüleink testvérek, és a két szó különbsége a köztünk levő korkülönbséget jelenti). Egy magyarnak és egy pitjantjatjarának tehát, akik feltehetően az angol nyelv közvetítésével érintkeznek, elég nehéz lehet pontosan tisztázni a családi viszonyokat.
Polinéziában minden nagynéni „az anyám”, meg persze az anyám is. Ugyanígy a férfiakkal. Az unokatestvéreim is csak fivérek meg nővérek. Szudánban viszont megkülönböztetik az anya és az apa fivérét-nővérét, és eszerint számon tartanak nyolcféle unokatestvért.
(A //mama// használata „apa” jelentésben nem a pitjantjatjarák egyéni találmánya. Más ausztrál nyelvek is jelölnek férfirokont ezzel a szóval, koreaiul pedig többek között „felséged” vagy „őfelsége” a mama.)
A másik érdekes társaság a színnevek. Köztudott, hogy ami magyarul //kék,// az oroszul lehet //синий// (sötétkék) vagy //голубой// (világoskék). A magyar //bíbor// és //lila// angolul egyaránt //purple.//
A legismertebb ilyen jelenség a kék és a zöld összevonása egyetlen színné, amire az angolok a csak nyelvészeti célból kitalált //grue// (green+blue) színnevet használják; magyarul e pillanattól fogva //kéld.// Kéld színt jelent a kínai [c]qmb[/c] //qīng// írásjegy (japán kiejtése //ao,// vietnamiul //xanh//), a gael //gorm// és a walesi //glas.// De glas jelent szürkét is, a gorm pedig használatos a //daoine gorm// kifejezésben, ahol fekete embereket jelent. A kazahban //kök// (a magyar //kék// rokona) jelenti a kéld színt, de az ember alkotta zöld dolgok színe //jasâl.// A lakota sziúban //tĥo// jelenti a kéldet.
A nyelvészek sokat foglalkoztak a nyelvek színnévkészletével, és érdekes eredményekre jutottak. Csak azokról a szavakról beszélve, amik alapszínt jelölnek, tehát nem tartalmaznak melléknevet (világoszöld) vagy tárgy, anyag nevét (égszínkék), gyakran használatosak és a nyelv nem tekinti őket egy másik szín árnyalatának – a következők jönnek ki. Minden nyelvben van szó a feketére és a fehérre, de megesik, hogy csak erre a kettőre; Új-Guinea néhány nyelvénél ez a helyzet. Ami nem azt jelenti, hogy az ottaniak fekete-fehérben látnak, csak azt, hogy nekik a zöld „fűfehér”, a kék „égfehér” vagy hasonlók. Ha elkezdünk sétálni a több színnevet ismerő nyelvek felé, akkor harmadikként a piros jelenik meg, negyedikként a zöld vagy a sárga, ötödikként a zöld és a sárga közül a másik. Hatodikként a kék, hetedikként a barna, és ha a nyelvben legalább nyolc színnév van, akkor a lila, a rózsaszín, a narancs, a szürke vagy ezek valamely kombinációja biztosan szerepel közöttük.
A magyar a „színnévgazdag” nyelvek közé tartozik, mert a készlet 10 darabos: fehér, fekete, piros, zöld, sárga, kék, barna, lila, szürke, bíbor. A //vörös// valószínűleg nem tartozik ide, mert csak a piros egy alternatív megjelölése. A lila és a bíbor egyértelmű felosztást jelent az angol //purple// tartományával szemben: a bíbor sötétpiros, ami nem kelt különösebb kékes hatást, a lila viszont kékes hatást kelt és nem feltétlenül sötét.

@blogf[麗 kínai nyelvek Mao_Ce-tung]