@t[L mint Alise]~~META:date created = 2017.05.27., 17:33~~

El akartam már mesélni, mi volt az első dolog, amit [[a_nyelv_egy_kaland|ULAS]] nyelvtanulásom során megtanultam lettül. Előtte gyakorlatilag egyetlen szót tudtam, azt, amit minden magyarnak tudni kell: //labvakar// „jó estét”. Ismertem az ábécét, és helyenként összeakadtam szavakkal nyelvészeti művekben, de persze nem jegyeztem meg őket.
Mint olvasóink jól tudják, kalandom a lett nyelvvel a NANDO kislányokkal kezdődött tavaly júliusban, konkrétan [[ieva_csak_tancolni_akart|Ieva polkájá]]val, s csak némi idő elteltével kerestem rá, hogy ők voltaképpen mi egyebet énekelnek még. Jó párszor meghallgattam ezt a számot (meg persze azóta is, sőt most már öt felvételem van belőle az ő előadásukban), és rögtön ebből meg is kaptam első lett nyelvleckémet. Első nyelvtanárom Alise Lāce volt.
@jr[alise]Ez a dal ugyebár finnül van, tehát lett nyelvtanításra nem igazán alkalmas. Alise mégis meg tudta csinálni, bár aligha ez volt az eredeti szándéka. Végig, az egész dal alatt szabályos finn //l//-eket ejtenek, alveoláris laterális approximánsokat, de aztán jön a vakszöveges rész, amit Alise kezd – és itt egyszer csak velarizált //l//-ek hallatszanak. Az angol sötétnek //(dark l)// szokta nevezni. Fölfigyeltem ezekre az //l//-ekre, éppen azért, mert annyira eltérnek a dalszövegtől, és megállapítottam, hogy eszerint a lettben velarizálják az //l//-et. Persze nem első hallásra, de jóval előbb, mint ahogy bármi mást ULAS megtanultam volna.
Érdekes, hogy erről senki se szól. A könyvem, a Nītiņa–Laczházi egyáltalán nem említi, az angol Wikipédia sem. A német azt mondja: „eher dickes l (wie in Trakl)”, ami korrekt; az eszperantót láthatóan a németből másolták, még átírni is elfelejtették. A francia, az olasz és a spanyol se szól róla. A litván Wikipédia se, a velarizálatlan approximáns IPA-jelét (a közönséges ''l'' betűt) használja, de a litvánok nyilván maguk is velarizálják az //l//-et.
A veláris ''ɫ'' képzése megegyezik a nálunk is használatos //l//-lel, de a nyelvhát felemelkedik a velum, azaz lágy szájpadlás felé, ezzel a mássalhangzó mélyebb, teltebb hangzást kap, amit az angol, mint mondtam, sötétnek nevez; náluk is gyakori, az amerikai, az ausztrál és a skót kiejtésben általános, az előkelő brit kiejtésben viszont csak szótag végén velarizálnak. Elektropalatográfiával is megmérték, hogy a velarizációnak fokozatai vannak, de mivel ez semmilyen nyelvben sem jelentésmegkülönböztető, a fonetikai leírások nem jelzik. A lett mindenesetre erősen velarizálja az //l//-et.
Annyira, hogy bár nekem magának a hangnak a kiejtését nem kell gyakorolnom, de azt, hogy a leírt betű alapján a velárisra asszociáljak és ne a magyar //l//-re, azt igen – és annyit gyakoroltam, hogy frankón azon kapom magamat, hogy eszperantó, német, akármi nyelvű szavakban is velarizálom az //l//-et. Sőt annyit, hogy most értettem meg, mi a valódi különbség a gael velarizált és palatalizált mássalhangzók között, ott ugyanis csak ilyen van, az egész ábécét muszáj nekik vagy velarizálni, vagy palatalizálni, és többszörösen túlbonyolított rendszer szolgál arra, hogy a helyesírásban is megkülönböztessék a kétfélét. Mert ahogy az ember a nyelvét tekergeti, előbb-utóbb más mássalhangzók velarizálása is pontosan előáll.
{{ youtube>-KJn3esrrdo}}A második, aki a veláris //l//-re figyelmeztetett, Amanda volt, aki végigénekelt egy számot angolul, csupa sima alveolárissal, bár a kiejtésében bőven akad hiba, de az //l//-ek történetesen nincsenek velarizálva. Ami voltaképpen nem is helyénvaló, mint láttuk, de az angolt Magyarországon is velarizálatlan //l//-ekkel tanítják. Eszerint Lettországban is. (Fogalmam sincs, mennyit kell egy lettnek gyakorolni a nekünk természetes velarizálatlan //l//-et. Azt se tudom, hogy egy magyarnak mennyit kell gyakorolni a velarizáltat.) Szóval végigénekli a dalt csupa olyan //l//-lel, amit az angoltanára tanított neki, erős lett akcentussal, de hát itt [[varaviksnes|nem ez a fontos]] – aztán kiejt egy szót prózában, s mivel a //köszönöm//ben történetesen pont van //l,// rögtön visszajön az erősen velarizált lett //l.// Hisz nem ejtheti akcentussal az anyanyelvét.

@blogf[nyelvészet fonetika lett gael Lāce‚_Alise Straujā‚_Amanda_Anna NANDO Nītiņa‚_Daina Laczházi_Aranka]