@t[Egész testetekkel uralnotok kell]~~META:date created = 2017.11.02., 06:14~~

{{ youtube>Tfnhg-Ljy8o}}„Tessék tudomásul venni, hogy térben vagytok, és ezt a teret egész testetekkel uralnotok kell.”
Egy éven belül [[es_meg_sokan_masok|másodszor]] történt meg, hogy volt egy meglehetősen érdektelen, hogy ne mondjam unalmas dal, aztán kézbe vette Dārta Stepanova és valami olyasmit csinált belőle, ami utat mutat a sötétségben, ami kijelöl és meghatároz, ami körül jelenségek fordulhatnak meg.
Ariana Grande amerikai énekesnő negyedmagával írt //[[https://youtu.be/lf_wVfwpfp8|Focus]]// című dala kedvesen retrós, van benne némi üzenet, de amúgy felejthető; engem a klipben némileg zavar, hogy nem látom a célt, amitől Ariana mint szexdémon lép fel, azon kívül, hogy ettől hátha eladhatóbb. De lehet, hogy azért, mert először Dārta változatát láttam.
Dārta nem azért csinálja meg a szexdémon tökéletes hiányát, mert az Aprīļa pilieni decens környezetében lép fel, s még kevésbé mert csak tizenhárom éves, azért teszi, mert ezzel tudja kifejezni a mondandóját. Barnásszürke zsákruha, ami alól testhezálló fekete nadrág szára látszik ki, a nyakába vetve fekete és szürke madzagok, és a legutóbb már oly jó szolgálatot tett fehér cipő – ez az egész. Ami a külsőségeket illeti, a hosszú haját és a fülbevalóját leszámítva teljesen lemondott női mivoltáról, bár férfivá sem változott, egy nem nélküli, aszexuális, agender lény. Éspedig azért, mert a nőt most önmagából teremti meg, nem a külsejéből, hanem lényéből és a térrel való interakciójából.
Pontosan követi Jarmila Dědková utasítását a balerinanövendékeknek (az idézet Balázs Ágnes fordítása). Egész testével uralja a teret, megteremti, eldobja és újrateremti, körülveszi magát a térrel, benne él, vele és általa él. Oszlopot formál a térből, de hagyja leomlani, nekitámaszkodik a térnek, kommunikál vele, majd kiszakít belőle egy darabot, spirálban körbefordul, magára tekeri és átöleli magát a térrel, aztán azt is hagyja leomlani. Áttöri a negyedik falat („come on girls”), kilép a nyíláson és velünk beszél, aztán újraépíti a falat, rendezői jobbról balra végiglépdelve a színpadon, közénk húzza, mint egy függönyt, de még kihajol mögüle és hozzánk szól, kacérkodik velünk, mielőtt visszasétálna a tér mögé. Legvégül, az utolsó mozdulattal félretolja a teret mint ami jól végezte dolgát, de egyúttal megköszöni neki, hogy partnere volt.
Nem így kezdődik. Amíg a teljes kíséret meg nem szólal, Dārta is csak lépdel, gesztikulál, egy pillanatban elkapja a mikrofont a szája elől, mint aki tévesztett, összeakadt a vokállal, még egy grimasz is tartozik hozzá, pedig innen indul az üzenet, ekkor kezdi megteremteni a külsőségektől megfosztott, agender lényből az örök nőt, aki ekkor még teljesen emberi, de [[j_b|hat másodperc]] múlva már az univerzumot csavarja maga köré, csak mert neki úgy tetszik. S innentől istennő, aki bármit megtehet, repülni tud – ezt fejezi ki a moonwalkszerű, hol sarkon, hol cipő orrán forgó járás –, de ha megszólal a csengettyű, visszabújik burkába mint egyfajta Hamupipőke-epigon, újra kifeszíti, újra elindul.
A //Masterpiece// eszköztárának nyoma sincsen, gesztusnyelv helyett a pantomimet újraértelmező térformálás jelenik meg, a kiengedett hang helyett sokféle hangnem és hangi eszköz meg a vokál, a glottális szaggatás helyett az eredetiben is meglevő széttördeltség, a fekete sityak helyett a barna klepetus – a ránk reflektorozó tekintet helyett nincsen semmi. Itt más síkon kommunikálunk.
Hidegen izzik, mint a [[lattam_egy_dalt|Másodfokú Rémisz.]] De ő miértünk izzik, belőlünk teremtette ezt az egészet, a mi nevünkben és miáltalunk. Ezért tolja végül félre a térből épített csillagközi meseországot. Hogy mi is újraépíthessük magunknak.

@blogf[Stepanova‚_Dārta Grande‚_Ariana Focus Aprīļa_pilieni zene balett Martina_újra_táncol Dědková‚_Jarmila Balázs_Ágnes pantomim Hamupipőke Jackson‚_Michael Albekeite‚_Agate Masterpiece feminizmus]