@t[Az angol magánhangzók 2.]~~META:date created = 2008-09-18~~
A rotacizálásnál tartottunk. Ez a fonetikai jelenség nem angol privilégium. Például a kannadával rokon [[http://en.wikipedia.org/wiki/Badaga_language|badaga]] nyelvben hetven éve még minden magánhangzót lehetett rotacizálni, méghozzá kétféle mértékben. Csak egy példát tudok, rotacizálatlanul [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]be[/gt] //száj,// kissé rotacizálva [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]be˞[/gt] //karperec,// teljesen rotacizálva [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]be˞˞[/gt] //vetés.//
Másféle példa egy dán filozófus neve. Amikor a kereszt- és vezetékneve kialakult, a dán nyelv még rotacizált, ezért három //r// betű is van benne: [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]Søren Kierkegaard.[/gt] Magyarul úgy ejtjük, [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]søːrɛn kiːrkɛgaːrd,[/gt] de dánul egyetlen //r// sincsen benne, mert a dán időközben rotacizálatlan lett. Úgy mondják, [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]ˈsɶːɐn ˈkiɐ̯ɡəɡɒːˀ.[/gt] Aminek teljes megértését nem várom el az olvasótól, de a lényeg, hogy //r// nincsen benne.
Következik a //svá// (schwa) néven ismert hang, ami a magyar fülnek egy //e-ö// közötti elmosódott hang, de az angolban a leggyakoribb. Az ábécé összes magánhangzójelével le lehet írni:
– //a:// [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]about[/gt] [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]əˈbaʊt;[/gt]
– //e:// [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]taken[/gt] [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]ˈteɪkən;[/gt]
– //i:// [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]pencil[/gt] [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]ˈpɛnsəl;[/gt]
– //o:// [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]eloquent[/gt] [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]ˈɛləkwənt;[/gt]
– //u:// [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]supply[/gt] [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]səˈplaɪ;[/gt]
– //y:// [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]sibyl[/gt] [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]ˈsɪbəl.[/gt]
A franciában így ejtik az //e// betűt, ha nincs rajta ékezet és nem néma. A románban [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]ă[/gt] betűvel írják, az albánban [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]ë[/gt]-vel, a bolgárban pedig az orosz keményjellel, például [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]Петър[/gt] [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]petər.[/gt]
A latin és a cirill ábécébe egyaránt bekerült az IPA [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]ə[/gt] betűje. Szerepel például az azerbajdzsán és a csecsen ábécében, ahol mindazonáltal [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]æ[/gt] hangot jelöl, nem svát. Nagybetűs formája itt [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]Ə,[/gt] néhány afrikai ábécében viszont [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]Ǝ.[/gt] A cirillben főként török nyelvek használják (kazah, kurd, tatár stb.).
A svá a másik magánhangzó, aminek rotacizált párja külön bekerült a Unicode-ba. Az amerikai kiejtésben az //-er// végű szavakat ejtik ezzel, például [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]counter[/gt] [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]kaʊntɚ.[/gt]
Következik a speciális angol //i// hang, a „sötét i”. Például [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]still[/gt] [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]stɪl.[/gt] Kicsit hátrébb és kevésbé zártan ejtjük, mint a magyar [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]i[/gt]-t, ettől lesz más a hangzása. Nyugat-Európában általánosan elterjedt hang, ismeri a német, a holland, az orosz (hangsúlytalan szótagokban fordul elő, például [gt font=times size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]этап[/gt] [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]ɪˈtap[/gt]), a gael stb.
Az utolsó angol magánhangzó a kissé nyíltabban és előrébb ejtett //u,// például [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]hook[/gt] [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]hʊk.[/gt] Nincs kerekített és kerekítetlen változata, pontosabban azok nem konkurálnak egymással semmilyen nyelvben, ezért nincs rájuk külön jel. Sok nyelvben előfordul allofónként, de önálló fonémaként ritka.
@blogf[! nyelvészet fonetika angol]