@t[Adrenalin]~~META:date created = 2017.04.30., 07:07~~

{{ youtube>VYcGTwGo-cI}}Ha ott lettem volna és valakit érdekel a véleményem, én lebeszéltem volna a rendezőt. Valami olyasmit mondtam volna, hogy mégis hogy jut eszébe, ha ők kapják a Zelta Mikrofonst, ujjongani akarnak majd és nem énekelni, a közönség meg velük akar ujjongani és nem őket hallgatni. Az már megvolt. Azért vannak itt a Dailes színházban.
De ha ráadásul még a jövőbe láttam volna, és előre tudom, hogy ez a fellépés hogyan sikerül, akkor pláne lebeszéltem volna a rendezőt. A próbákon persze ment ez flottul, fölkeverték a két számot, kamerapróba, világításpróba, mikrofonpróba, az egész feltételes módban, hiszen ha nem ők nyernek, nem is ők énekelnek.
De ők nyertek, és ha ott lettem volna, ha valakit érdekel a véleményem és a jövőbe is láttam volna, akkor megmondtam volna, hogy a NANDO kislányoknak is megvan a tűréshatára, méghozzá mint érzékeny művészlelkeknek nem is olyan nehéz átlépni. Két perccel azután, hogy rájuk szakad a hírnév és a sztárság felsőfoka, még épp hogy kiujjongták magukat, álljanak ki és énekeljenek? Életük legrosszabb szereplése lesz. Keita és Amanda viseli majd a legjobban, Patrīcija és Terēze viszont levegőt se kap, Alise valahol a kettő között. De azzal kezdődik, hogy Keita elrohan valahova az ellenkező irányba, Amanda integet neki, hogy nāc, nāc, nem arra kell menni, Patrīcija az arcára fagyott döbbenettel bámul Rasmanisra, aztán ő indul meg a kulisszák felé, Alise már az emelkedő függöny felé tartott, de megfordul és fut a társai után, ezek az égő házba berohannának egymásért, Rasmanis megáll a függöny alatt és bevárja őket, ez most a kislányok ünnepe, ő beéri a statisztaszereppel. A NANDO végre kitámolyog a reflektorfénybe, Terēze ragyog, Keita sugárzik, Alise nem tudja, fiú-e vagy lány, Patrīcija még kevésbé, Amanda a hátuk mögött már látja a közeledő Rūta Dūdumát, akit a kamera még nem, ővele kommunikál, aztán a tanárnő közéjük robban és elkezdenek mind ugrálni.
A csapatot elkapja szokásos [[egyvalamit_a_nando_se_tud|problémája]] a meghajlással, úgy kell rájuk szólni gesztikulálva, mert a hangzavarban nem hallják és nem jut el a tudatukig, hogy paklanieties, hajoljatok már meg végre, Terēze egy gondolattal hamarabb, aztán egyszerre a többiek, eddigi pályájuk egyik legmélyebb meghajlása sikerül, Alise feje szinte a térdéig bukik alá. Aztán minden ceremónia nélkül odalép a zeneiskolás kislány a zsűriből((Tīna Staķe, szóvivőtársa pedig Jēkabs Zemītis)) és átadja az arany mikrofont, majdnem Patrīcija kapja, de ő se fogja föl, nem érte emeli a kezét, hanem az arcához, és a kislány is inkább belép középre, Terēze rendezői balról behúzódik reflexszerűen, nyúl is felé, de visszakapja a kezét és hátralép, mert Alise átveszi a díjat, kábultan és értetlenül. Kap egy szűkszekondot Rūtával, a díj történetesen csak félig látszik, aztán svenk balra, hogy Keita is látsszon, a kamera nyit, Rūta a dramaturgiát felrúgva beugrik Alise elé, pedig az ő kezében van a díj, aztán némi helyezkedéssel sikerül kinyitni úgy, hogy mind a hatan képben legyenek, történetesen Alise a díjjal félig takarásban Rūta és a nagy mikrofon mögött, de akkor se bánnák, ha tudnának róla. Labvakar, labvakar, jó estét kívánnak, aztán Rūta elkezdi megköszönni mindenkinek. Először anyának, hogy nem ette meg őket, bizony isten, pont ezt a félmondatot értem, aztán megköszöni Guntars Račsnak a dalszöveget és Jānis Ķirsisnek a zenét, a kamera kinéz a nézőtérre, nyilván őket keresi, de én egyiküket se látom, felismerném. Köszönetet mond a zsűrinek is, s ekkor Martiņš Daugulis elérkezettnek látja az időt, hogy átvegye a szót mint ceremonijas vadītājs és csiszoltabb, zengőbb köszönetet mondjon a bērnu mūzikas albums kategorija zsűrijének, a rīgai székesegyház énekkari iskolásainak. A kislányok pedig hátralépdelnek és lekuporodnak, hogy elfoglalják kijelölt helyüket a //Mamma mani apēdīs// kezdéséhez; Keita áll egyedül. A Dailes nagyterme most lila fényben úszik, amit csak az öt pár NANDO-cipő tarka villogása tör meg, így hívom, mert rajtuk láttam először ilyen cipőt, és elkezdhetnek énekelni.
De hogyan? Ha ott lettem volna, valakit érdekel a véleményem és a jövőbe látok, azt mondtam volna a rendezőnek, ne erőltesse, ha ők akarják, beszélje le őket, mert ez nem fog sikerülni. Keitának Daugulis konferansza elég időt adott, hogy fölvegye [[nyuszikak|Traucējums]]-rendíthetetlenségét és a belső remegést leküzdve elkezdjen kórust énekelni, de szólója először Patrīcijának van, aki nem Keita, aki reszket, alig tud fölállni, hát még a hangját fegyelmezni, és a daru már rohan is felé, hogy közelit adjon. Patrīcija megfordul és Keitának énekel, akin a közelin már látszik, hogy élete legnehezebb önfegyelem-gyakorlatát végzi. Aztán Terēze következik, aki rosszabbul van, mint Patrīcija, legalább ezer nanogramm a véradrenalinja, levegőt egyáltalán nem kap, negyvenfokos láza van, és két percen belül elájul, ha ez így folytatódik. De nem így folytatódik. Föláll az utolsó kettő is, megszólal a teljes kar, kiold a feszültség, elpróbálták ezerszer, az édes rutin átveszi az irányítást.
Nem mintha jól menne, szó sincs róla. A NANDO sose tudott rutinból énekelni, ha csak az egyikük [[hatra_arc|megteszi,]] az is meglátszik. Rasmanis befut előre egy szájbőgőeffekttel, lelassít, csodálkozva fölnéz, átkeverés a //Fizikas skolotājs//ra, a csapat körbeáll, egymásnak vetve hátát, ezzel kellett volna kezdeni, hogy érezzék egymás közelségét. Terēze már kacérkodni is tud a kamerával, teljes ötven másodperc telt el azóta, hogy majdnem összeesett, ez egy vadászpilóta és egy NANDO életében rengeteg idő. Most már vérprofi énekesnő mind az öt megint, még mindig több klasszissal önmaga szintje alatt, de igazi NANDO-lendülettel, NANDO-elszántsággal szól a NANDO-harmónia. Valahol érthető, hogy egy élőben tévéközvetített Arany Mikrofon-díjkiosztón a Dailes színház kilencvenhét éves nagyszínpadán, az egész ország előtt mégse lehet playbackről énekelni, de ha ott lettem volna és valakit érdekel a véleményem, akkor szóltam volna, hogy talán kivételesen mégis meg kellene próbálni, mert dobolni meg zongorázni még csak-csak lehet luft nélkül, no de énekelni…
Aztán előrejön Edavārdi, akinek az adrenalinja nem sokkal van a kislányoké alatt, Rasmanis hozzá képest valósággal nyugodtnak látszik, amíg ők szerepelnek, a NANDO lélegzetet vehet, de ki nem oldhat. Ahogy a férfiak levonulnak, ők V alakba állnak az előszínpadon, s persze Terēze van elöl, de már nem bánja, énekel, táncol, elemében van. Keita még inkább, a hetedik mennyországban érzi magát.
S vége a számnak, a csapat sorba áll a férfiakkal és meghajol, Daugulis lekonferál, nem fukarkodva az elismerő szavakkal, és vissza lehet botorkálni a kulisszák mögé, majd az öltözőbe.
Azért tudtam elmondani az egészet, mert a [[http://tvplay.skaties.lv/parraides/zelta-mikrofons|Nézd.lv]] némi késéssel visszatette a három és fél órás közvetítést a netre.
Ha tehát ott lettem volna az előkészületek alatt, érdekelt volna valakit a véleményem és a jövőbe láttam volna, akkor lebeszélem a rendezőt és a csapatot erről az egészről. Hogy blamálják magukat? Hogy átvegyenek egy óriási rangos díjat valamiért, amit tökéletesen csináltak, aztán megismételjék tökéletlenül? Szóltam volna, hogy ezt nem szabad, vegyék csak át a díjat, mint a többiek, mondjanak paldiest és hadd menjenek.

De mivel nem voltam ott és nem láttam a jövőbe, már örülök neki, hogy nem érdekelt volna senkit a véleményem. Katasztrofális tévedés lett volna. Mert ez így volt jó, így volt tökéletes, a tökéletlenségeitől. Eddig is azok voltak a legszebb pillanatok, amikor hibáztak, amikor az óramű pontosságú gépezetben kisiklott egy fogaskerék és kapkodni kellett, hogy kiigazítsák a hibát, amikor majdnem elnevették magukat éneklés közben, amikor leomlott a légoszlop, amikor a hibátlan mestermű mögül kilátszott az ember. Nekünk, akik ezt a kis csapatot csillogó szemekkel figyeljük, ajándék volt ez a fellépés – nekik pedig örök emlék lesz.

@blogf[Zelta_Mikrofons NANDO Krūmiņa‚_Keita Straujā‚_Amanda_Anna Pogiņa‚_Terēze_Anna Lāce‚_Alise Kalniņa‚_Helēna_Patrīcija Rasmanis‚_Edmunds Dūduma‚_Rūta Račs‚_Guntars Ķirsis‚_Jānis Daugulis‚_Martiņš Mamma_mani_apēdīs Fizikas_skolotājs Edavārdi zene Staķe‚_Tīna Zemītis‚_Jēkabs]