@t[A thorn és eth hang]~~META:date created = 2008-07-15~~
A címadáshoz magyarázat kell. Ilyen hang, hogy //thorn// vagy //eth,// nincsen, van viszont egy-egy betű, amiket így hívnak és ezt a két hangot jelentik. Az izlandi írásban találhatók. Mai két hangunk ősi germán örökség az angolban és az izlandiban, de például a németből már kivesztek. A slendrián angolok mindkét hangot //th//-val írják, de az izlandiak két eredeti találmányú betűt használnak hozzájuk.
Az IPA-ban a görög ábécé [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]θ[/gt] thétájával jelölik a zöngétlen hangot, amit az izlandiban a //thorn// betű jelöl: [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]þ.[/gt] Nagybetűvel [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]Þ.[/gt] Például a germán Thor isten neve a [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]Þór[/gt] keresztnévben (meg egy tucat másikban) él tovább Izlandon. A betűt a germán rúnaírásból örökölték. Az IPA [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]θ[/gt] jele nem véletlen, az újgörögben ez a betű pontosan ezt a hangot jelöli, például a tengert csak régen ejtették [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]tʰalassa[/gt]nak (//t + h//-val, mint a //mintha// szóban), ma már [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]θalasa,[/gt] zöngétlen dentális frikatívával az elején, és ugyanígy írják is, [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]θάλασσα.[/gt]
A hang nem nehéz, bár aki először próbálkozik, annak meggyűlik a baja vele. Az első angolórák nélkülözhetetlen kelléke, hiszen benne van olyan angol szavakban, mint [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]θɪŋ, θɪŋk, θru[/gt] vagy [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]bɪˈniθ,[/gt] nem beszélve a [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]kiθ[/gt] és [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]kɛnɪθ[/gt] férfinevekről. A nyelvünket úgy állítjuk be, mint amikor [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]t[/gt]-t akarunk mondani, de nem képezünk teljes zárat, csak rést, amin át kiengedjük a levegőt. De ha az olvasó velem tartott e cikksorozat korábbi részeiben, akkor mindezt már a fenti táblácskáról is leolvasta.
A [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]θ[/gt] megvan az említett három nyelven kívül például az arabban, ahol a betűje [gt font=times size=24 height=32 ink=80ff80 up=4] ث [/gt] (például [gt font=times size=24 height=32 ink=80ff80 up=4] ﺚﻻﺚ [/gt] [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]θalaːθ[/gt] //három//). Megvan a spanyolban is, ahol //c//-vel ([gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]Suecia[/gt] [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]sweθja[/gt] //Svédország//) vagy //z//-vel írják ([gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]alzar[/gt] [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]alˈθaɾ[/gt] //emelni//). (A spanyol [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]θ[/gt] nem túl közismert, nálunk általában azt hiszik, hogy [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]s[/gt]-et kell mondani, pedig az [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]θ,[/gt] legalábbis a legnagyobb presztízsű kasztíliai nyelvjárásban.)
A leggyakrabban azonban //th//-val jelölik a [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]θ[/gt] hangot. Például az albánban, a korniban, a walesiben és a szuahéliben.
A hang zöngés párját az IPA az izlandi //eth// betűből vette át: [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]ð.[/gt] (A betű neve kiejtve a másik hanggal van: [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]eθ.[/gt]) A betű formája az ókelta ábécéből ered. Az izlandiban persze nagybetűs párja is van: [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]Ð,[/gt] amire az IPA-nak nincs szüksége. (Sose szabad elhinni olyan zagyvaságokat, hogy a filmrendezőt Fridrik Thor Fridrikssonnak vagy valami hasonlónak hívják. Az helyesen [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]Friðrík Þór Friðríksson.[/gt]) Angolórán ezt a hangot is tanuljuk, hiszen kell a [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]ðɪs[/gt] és [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]ðæt[/gt] szavakhoz, még a //the// névelő is vele kezdődik.
Az újgörögben a delta betű ezt a hangot jelöli. (Az ógörögben még [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]d[/gt] volt.) A latin betűs nyelvek //d//-vel írják (mint a spanyol) vagy //dh//-val (mint az albán vagy a szuahéli), a walesi pedig //dd//-vel. (A walesi szöveg hemzseg a //dd, ff// és //ll// kettős betűktől, amik szó elején is bőségben akadnak. Ide példaként a [gt font=gentium size=24 height=32 ink=80ff80 up=4]blwyddyn newydd dda,[/gt] //boldog új évet// illik, ami kiejtve [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]blʊɨðɨn nɛʊɨð ða.[/gt]) Az arabban [gt font=times size=24 height=32 ink=80ff80 up=4] ذ [/gt] betűvel írják, [gt font=times size=24 height=32 ink=80ff80 up=4] ﺏﻫذ [/gt] [gt font=gentium size=24 height=32 ink=fff020 up=4]ðaˈhab[/gt] //arany.//
@blogf[! nyelvészet fonetika]