@t[A hét írásjegye: 韓 vízemelő]~~META:date created = 2007-07-01~~

[rzh2 jjdmq jjqs hán vízemelő "emel és húz"]A múlt héten távoli országok kínai nevével ismerkedtünk – most nézzük meg a közelieket, Kína szomszédjait.
Korea neve kínaiul [c]jjdmq[/c] //hán,// egy régi szivattyú nevéből, avagy pontosabban [c]jjdmq wirm[/c] //hángúo.// Ez eredetileg koreai szó, 한 //han// vezetőt, nagyot jelent. (Valószínűleg rokona annak a mongol szónak, amit mi //kán//nak ismerünk, és ami még szerepelni fog a cikk végén.) A Krisztus előtti évezredben három királyság volt Koreában, a 마한 //Mahan,// a 진한 //Dzsinhan// és a 변한 //Pjönhan,// amiket együtt Három Királyságnak (삼한 //Szamhan//) neveztek. Ekkoriban alakult ki, hogy az ország neve kínaiul egy //han// ejtésű írásjegy legyen, de néhány //gan// ejtésűt is használtak. Végül a [c]jjdmq[/c] vízemelő jele maradt meg. [lzh jbtj nán "dél (égtáj)" "súlyosan sérteget"]Ma persze három név is kell, [c]jjdmq wirm[/c] //hángúo// jelenti az egész Koreát, [c]jbtj jjdmq[/c] //nánhán// Dél-Koreát és [c]lmp jjdmq[/c] //běihán// Észak-Koreát.

[rzh dm běn "gyökér; eredet; főváros; könyv; saját; ez" "gyökerén álló fa"]Japán neve kínaiul ugyanaz, mint japánul vagy akár magyarul: „a felkelő nap országa”. A különbség annyi, hogy magyarul ez egy archaikus díszítő jelző, japánul és kínaiul pedig az ország rendes neve: [c]a dm[/c] ejtése kínaiul //rìběn,// japánul //nihon// vagy //nippon.// A két jel együtt a nap eredetének, vagyis felkelő napnak olvasható. Természetesen [c]a dm yrmmr[/c] mindkét nyelven azt jelenti, hogy japán nyelv, csak az egyik //rìběnyǔ//nek ejti,  a másik //nihongó//nak. A kínai írás nagy előnye, hogy minden nyelven ugyanazt jelenti, és az se zavarja, hogy a kínai és a japán egyáltalán nem rokon nyelvek, nem hasonlítanak egymásra, még a logikájuk is teljesen más.

[lzh goiv yuè "meghalad; minél… annál" "csatabárddal jár"]Vietnam neve kínaiul [c]goiv jbtj[/c] //yuènán,// „mindentől délebbre”. Ami logikus. [rzh tims "cáng; zàng" "rejtőzik; raktár" "lopott javakat takaró fű"] Tibet kínai neve pedig [c]tims[/c] //zàng,// „a rejtőzködők”, avagy [c]mcw tims[/c] //xīzàng,// a nyugati rejtőzködők. Ami szintén logikus, hiszen a tibeti geográfia automatikusan elérhetetlenné, azaz rejtőzködővé tesz mindenkit, aki ott van, nem beszélve a tibeti szerzetesek visszavonult életmódjáról.

[rzh tbmo méng betakar "növénytakaró"]Mongólia [c]tbmo jr[/c] //ménggǔ// neve fonetikus átiratnak látszik, hisz meng vagy mong nem nagy különbség, de nem az. A kínai nemzeti önérzeten ejtett csorbát eleveníti föl, Dzsingisz kán idejét, amikor a mongolok uralták Kínát: „betakartak régen”.

@blogf[麗 kínai]