Deprecated: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; widget_indexer has a deprecated constructor in /web/htdocs3/lattiladorg/home/www/lkp/fp-includes/core/core.widgets.php on line 9

Deprecated: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; comment_indexer has a deprecated constructor in /web/htdocs3/lattiladorg/home/www/lkp/fp-includes/core/core.comment.php on line 3

Deprecated: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; entry_cached_index has a deprecated constructor in /web/htdocs3/lattiladorg/home/www/lkp/fp-includes/core/core.entry.php on line 3

Deprecated: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; entry_index has a deprecated constructor in /web/htdocs3/lattiladorg/home/www/lkp/fp-includes/core/core.entry.php on line 36

Deprecated: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; entry_archives has a deprecated constructor in /web/htdocs3/lattiladorg/home/www/lkp/fp-includes/core/core.entry.php on line 226

Deprecated: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; draft_indexer has a deprecated constructor in /web/htdocs3/lattiladorg/home/www/lkp/fp-includes/core/core.draft.php on line 6

Deprecated: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; FPDB_QueryParams has a deprecated constructor in /web/htdocs3/lattiladorg/home/www/lkp/fp-includes/core/core.fpdb.class.php on line 3

Deprecated: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; FPDB_Query has a deprecated constructor in /web/htdocs3/lattiladorg/home/www/lkp/fp-includes/core/core.fpdb.class.php on line 136

Deprecated: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; FPDB_CommentList has a deprecated constructor in /web/htdocs3/lattiladorg/home/www/lkp/fp-includes/core/core.fpdb.class.php on line 591

Deprecated: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; FPDB has a deprecated constructor in /web/htdocs3/lattiladorg/home/www/lkp/fp-includes/core/core.fpdb.class.php on line 637

Deprecated: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; FPDB_transaction has a deprecated constructor in /web/htdocs3/lattiladorg/home/www/lkp/fp-includes/core/core.fpdb.class.php on line 765

Deprecated: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; plugin_indexer has a deprecated constructor in /web/htdocs3/lattiladorg/home/www/lkp/fp-includes/core/core.plugins.php on line 6

Deprecated: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; SmartyValidate has a deprecated constructor in /web/htdocs3/lattiladorg/home/www/lkp/fp-includes/smarty/SmartyValidate.class.php on line 33
Iskolapélda : hozzászólás » Láng Péter blogja

Iskolapélda

október 20, 2015 12:21 LKP 424 visite Új hozzászólás
A novelláim

Volt idő, amikor fiatal voltam.

Ez tény.

Most nem vagyok már annyira fiatal. Harmincöt. Se sok, se kevés. Ez is tény.

A kettő között a különbség olyan húsz.

Amúgy nem évszám ez.

Legalább húsz lány, nő és egyéb hasonnemű. Akik hozzám tartoztak.

Van, ki csak egy napot, van olyan, aki hosszabb ideig.


Egy olyan esetet mesélek el, csak titokban, hisz úriember nem beszéli ki a nőügyeit. De Irén megkért rá, hogy meséljem el, hadd tanuljanak belőle mások.

Rendben. Megírom.


Amikor a meló után elindultunk a kávéházba, valaki elordította magát: menjünk bulizni!

Menjünk. Egyeztünk bele szinte egyhangúan. Igen ám, de kihez? Kinél legyen a buli?

Menjünk fel a Tamáshoz! Szólt a direktíva. Neki nagy szobája van és az apja el szokott menni a barátnőjéhez.


Közért. Sör, pálesz, a feketecímkés cserkó, és sok sóskifli meg sajt és tarja. Ennek elégnek kell lenni.


A hangszóróból elég hangosan dübörgött a Beatles, a Rollig, a Bee Gees. jó buli volt.

Volt, aki hamar berúgott, hívtunk taxit, menjen haza, ne rontsa a hangulatot.

Aztán tíz felé én is vackolódtam.

Nem szerettem a hányásszagot, meg a cigifüstöt.


Elkísérsz, kérdezte Margit?

Nem. Mondtam természetesen. Miért nem Bálinttal, a pasiddal mész haza?

Igazad van. Akkor vele megyek. Hülye vagy, de ezt tudtam már régen. Erről akkor lemaradtál.

Indultam, mentem. Egyedül.


A villamos ablakából megláttam Irént. Éppen befordult a kollégium kapuján.

Leugrottam. Mentem is befelé. Még láttam, hogy becsukódik a liftajtó.

Számoltam, hányadikra mehet. Ha szerencsém van, egyedül megy, és akkor tudom is. Igen. A harmadikon állt meg a lift. Felszaladtam. Akkor még ment a lépcsőzés. Tudtam, hol lakik, melyik a szobája. Halkan kopogtam. Szinte azonnal kinyitotta azt a kopott ajtót.


Szia. Te hogy kerültél ide? Te tudod, hol lakom, melyik a szobám?

Én majdnem mindent tudok. Megláttalak a villamosból, gondoltam dumálhatunk egy kicsit. Ha ráérsz…

Persze, hisz mit tehetnék? Ebben a szarfészekben semmi nincs. És az a hülye Gábor is elment valami haverjához piálni. Olyan férfinap-félét tartanak. Egyre gyakrabban megy inni.

És mikor jön haza?

Ilyenkor hajnali öt felé. Mindig, menetrend szerint.


Nem akartam mondani, hogy amikor felfelé szaladtam a lépcsőn, előttem fordult be a százhatosba Gábor. Elvira lakik ott, tudom. Jártam hozzá néha én is. Jó csaj, de mindenki ezt mondja. Leginkább a srácok.


Sokáig beszélgettünk. Tizenegykor eszébe jutott Irénnek a férje, Gábor is. Mert ők már akkor egy párt alkottak. Nagy marhaság, olyan brahi-házasság volt. Csakazérthogy-féle.


Gábor! Hol vagy? Mikor jössz haza? Itt várlak és nem jössz.

Nyomta is ki a telefont pár mondat után.


Nem jön. Jól érzi magát. Valaki ott vihogott mögötte. Szép kis férfibuli!


Ismerős érzés. Kezdtem vigasztalni, hogy fiatal a párja még, szeretne szabadon élni, majd kinövi- meg hasonlók. Nem nagyon sikerült jobb hangulatba hozni.


Megint hívta, cigivel a szájában.

Nem jönnél haza? Nem? Miért nem?

Valami dörmögés hallatszott a telóból. Fehér szájszéllel mondta Irén: akkor én is elmegyek bulizni. Igen. Most, éjfélkor.


Rángatott fel a székről.

Menjünk valahova.

Gyalog viharzott lefelé. Az első emeleten, mintha valamit megérzett volna, kicsit megállt. Vacilált, hogy bezörgessen a hatosba vagy se. Á, nem ébresztem fel Elvirát!


Az utcán kissé észhez tért a nagy méregből. Menjünk hozzád. Hallgassunk valami dzsesszt. Jó lemezeid vannak.


Gyalog kellett menni, mert a villamos meg a busz ilyenkor már nagyon ritkán jár. Jó idő volt egy sétára. De nem sétálni akart. Rohant, húzott szinte maga után Irén.

Lehántottam magamról a kabátomat, kicsit elfáradtam a nagy rohanásban, na meg az előtte megivott szeszektől.


Bemehetek a fürdőbe? Lezuhanyoznék.

Menj! Találsz ott mindent, ami csak kell. A törölközők alatt még egy fürdőköpeny is van.


A víz csobogását hallgattam. Jó nagy lesz a vízszámlám ebben a hónapban! De mindegy is. Egy baráton, még inkább, ha nő az, segít az ember. És most úgy éreztem, elsősegélyre van szükség. Már vagy egy fél órája áztatta magát, amikor rázörögtem.

Igen! Mi van?

Hát azt hittem elaludtál, mert csak a víz folyik.

Á, dehogy. Jó meleg a víz, jól esik.

Értem. Nem mondtam, hogy vékonyodik a pénztárcám.

Kikiabált a fürdőből. Visszaszóltam, hogy nem nagyon hallom, mit mond. Végre elzárta a zuhanyt.

Nem találok bőrtáplálót!

Ne is keress. Nincs. Van valami hidratáló az alsó fiókban.

Hol? Nincs itt.

Ott volt tegnap, keresd csak.

Gyere be és mutasd.

Hát bementem. Aztán megtaláltam neki a krémet. Aztán bekentem a hátát. Is. Meg a lábát, a karjait. És legutolsónak elölről is. Az nagyon sokáig tartott.


Persze a köntöst levette. Nehogy krémes legyen. Én is levettem a pólómat. Nehogy krémes legyen.


Aztán nemigen tudom, hogy mi volt. Arra emlékszem, hogy azt a rohadt kanapét nem húztuk szét. Nem volt rá idő. Nyomta is a hátam. Gondolom, az övét is. Nem számított. Később egy kis vörösbort is ittunk.


És eszébe jutott, hogy megint telefonál. Nem nagyon akartam, nem voltam biztos benne, hogy nem szólja el magát.

Idegesítő, ha valaki kihangosítót használ. Főleg ha azért teszi, hogy én is halljam. Próbáltam kibontakozni a karjaiból, de mint egy hidra, annyi karja volt. (képzavar, de tetszik.)

Hol vagy Gábor?

Itthon, a koleszban.

És mikor jössz haza?

Mi van? Itthon vagyok. Te hol vagy!?

Azt hittem, hogy az első emelet hatban férfinapot ünnepelsz.

Szinte hallottam, hogy nagyot nyel Gabi, levegőt is alig kap. Mit értesz, ezalatt?

Azt, hogy hülyének nézel. Már egy éve tudom, hogy a férfinapok ürügyén, általában, az elsőn vagy. És bulizol a legjobb barátnőmmel.

Mit beszélsz? Én…, Én….

Ugyan, hagyd már! Amikor eljöttem, hallottam a hangodat. Kihallatszik minden. Ha fingasz, még az is. És ismerem a nyögéseidet is, amikor éppen szexelsz. Jellegzetes hang. Ismerős.


Dögölj meg! És tudd meg, hogy…..

Ránéztem, és jeleztem, hogy erről ne beszéljen.

Hogy el is válok tőled. Tette le a telefont.


Miért ne beszéljek rólunk? Fordult hozzám.

Nem kellene a mi testi kapcsolatunket belekeverni a Gábor meg az én haveri kapcsolatába. Nem kell ezt kikiabálni.

Rendben. Így még talán jobb is.

Mi, miért?

Hátha lesz folyt.köv., az meg jó, ha rejtélyes, titkos.


Kérdezhetek valamit!

Aha.

Amikor jöttünk lefelé tőled, tényleg hallottad Gábort?

Dehogyis! Csak improvizáltam. És beletaláltam. Nem tudtam, hogy együtt vannak. Éreztem, hogy van valakije, de nem is gondoltam rá, hogy a barátnőmmel kavar. Persze, ha belegondolok, voltak, vannak jelek. Érdekes, de mindig akkor ment Gábor szórakozni, amikor Elvira nem ért rá valamiért, hogy együtt menjünk soppingolni. Amikor a társaságban ott volt Elvira is, Gábor baromi kimért, udvarias volt vele. Így utólag végiggondolva, régi ez a lemez náluk.


És most? Mit akarsz csinálni? Mert egy lakásban laktok, meg egyebek.

Letojom. Majd elmegy valahova. Mert oda be nem teszi a lábát többé! Hagyjuk ezt. Bújjunk vissza a takaród alá. Olyan finoman hűvös.

Bújtunk. Aztán felkelt és vadul riszálva a fenekét, kihívóan a szekrényhez ment, nyitotta ki és nézte a tükörben az arcát. Simította a haját, a csípőjét simogatva nézett hátra a válla felett. Na ilyenkor kell a tűzoltókat hívni. Felrobbant a levegő.


Berontottam a zuhany alá, alig nyitottam ki a hidegvizet máris mellettem termett.

Jaj, ne! Ez rohadt hideg!

Igen, az. Le kell hűtenem magam.

Akkor legyen langyos és majd elintézzük azt a melegséget. Elintézte rendesen.

Aztán mégis megfürödtünk, felöltöztünk.

Kértem, menjen, mert dolog van.


Aha. Most kidobsz! Az éjszakában is meg most is csak kihasználtad, hogy elkeseredett vagyok….

Te hülye vagy. Én nem kihasználtalak. Használtuk mindketten a másikat. Rendben van?


Rendben.


Elment. Szinte alig hallhatóan köszönt.


Aztán egy évig nem is láttam. Pedig én jártam a törzshelyekre, eleinte kerestem is.


Mondta valaki, hogy Szegedre költözött. Le is zártam az ügyet.

Aztán két hónappal ezelőtt a Keletinél, éppen amikor segítgettem a menekülteknek, izzadtra melóztam magam, éppen akkor valaki hátulról befogja a szemem.

Ki a franc lehet? Mert ilyet csak ismerős szokott csinálni. Tapogatom a kézfejét, finom, hosszú ujjak, hosszú körmök. Kellemes illat. Gyűrű nincs. Nem tudom, ki lehet. Nem engedi, hogy megforduljak. Na jó! Játsszunk!

Edit? Mari? Éva? Nem, egyik se.

Szabad a gazda.


Enged hátranézni. Irén! Basszus! Nem gondoltam, hogy te vagy. Hogy kerülsz ide?

Segítő vagyok itt egy hónapja legalább.

És sosem láttalak.

Én egyszer láttalak, de elhessegettem, hogy te vagy. Nem jellemző rád a segélyszervezet.


Egy fél óra és végzek. És te Irén?

Én már végeztem, éppen valami kajáldát keresek. A Liliom utcába jártam, de megtudtam, hogy szemetek, lehúzzák a menekülteket. Nem megyek oda többé.


Na akkor mehetünk. Ennél valamit? Én is.

Mekibe nem megyek!

Jól van, én se. De van itt a Király utcában egy evöde, csak messze van.

Menjünk taxival. Van egy ötezres csekkem. Jó jattot kap a sofőr.


Ettünk, ittunk, beszélgettünk. Jó volt megint látni Irént. Valami bizsergős érzés. Rá is kérdeztem, hogy most akkor mi van velünk. Mondta, hogy semmi. Hosszú ideig tartó pihenésemet töltöttem két szeretkezés között.

Valahogy nem értettem.

Akkor jót szeretkeztünk, és ma is jót fogunk. Vagy nem?



Azóta együtt élünk és nincsenek hosszú szüneteink. Legfeljebb három-négy naposak. De az, kényszer.


Na ezt kellett elmesélnem. Irén ma is a párom, ma is korán jön haza. És én meg rohanok.

Tanulság? Az nincs. Hacsak az nem, hogy a törzshelyemre nem mehetek, mert ott van Gabi és vele valahogy nem akarom megosztani az örömömet, a boldogságomat.




Új hozzászólás

Töltsd ki az alábbi űrlapot hozzászólás küldéséhez

Felhasználói adatok





Az üzeneted