csekkolósdi

március 2, 2015 08:21 LKP 350 visite Új hozzászólás
Mindennapi mérgelődéseim

Az élet bonyolult.

Tegyük még izgalmasabbá!

Rendeltem két repülőjegyet még októberben az interneten.

Sima ügy volt. Sikerült is egyből. Csak a bőröndöt nem tudtam hozzárendelni Fapadoskámhoz. Sebaj! Elmentem az El al irodába a Váci utcába. Egy nagyon kedves hölgy pillanatok alatt elitézte, mondta, hogy sajnos előfordul, hogy a neten nem sikerül a poggyász rendelés annál az utazási irodánál akitől a jegyet vettem.

Megoldotta. Elbeszélgettünk, tájékoztatott némely dolgokról. Például arról, hogy majd nekem kell a becsekkolást megcsinálni. Ha a neten végzem ezt a feladatot akkor ingyenes, a reptéren pénzbe kerülhet. Oké! Elmeséli a teendőket, mondja, hogy ha hétvége van akkor 72 órás a bejelentésre az idő. Rendben is van. Megtanultam.

Eljött a cselekvés ideje, nosza lássuk a leckét! A neten nem megy sehogyse. Kiírja, hogy error, jöjjek vissza később. Persze hiába is csináltam vagy ötezerszer, mindig error, error, terror. Na akkor elő a bérletet és irány a Váci utca.

Ott megint egy nagyon kedves hölgy fogad, nagyon kedvesen bíztat, hogy sebaj, mindjárt lerendezi a csekkolást. Nem megy neki sem. Azt találta ki, hogy talán a repülés előtti 24 órában kellene próbálni. Oké, elhittem neki.

Bekövetkezett a nagy ünnep ideje, csak rajta, gyerünk a netre! Természetesen nem sikerül semmi ismét. Akkor irány a reptér, majd ott elmeséli valaki, mit is csesztem el.

Ismét két nagyon kedves és segítőkész csajszi az infopultnál, mondanom se kell, nekik sem megy. Náluk is az errort tólja ezerrel. Talán ha az esti gép indulásánál megpróbálnánk az el al irodában, ott fent, talán ők tudják a hiba okát…..

Könnyes búcsú, irány haza.

Este ott a reptéren ismét. Á, egy ismerős arc! Üdvözlet, mondom a gondomat. Semmiség, legyint. Ott a csekinn pult és ott be kell, be lehet jelentkezni. Na akkor próba. Semmi. Ez is behalt. Nem fogad el utasnak? Utál? Menjenek fel az El al irodába, ott van xy majd talán tud valamit.

Az ajtón semmi ami arra utalna, hogy El al. Fehér függöny, setétség. De bekopogok, hisz mondta a patrónus, hogy van ott valaki. Ki is jön. Mesélem a gondomat. Na menjünk le, megnézzük. Csekkolópult, adatok stimt, kiírja a nevemet- mégse kellek neki. Na ez furi! Menjünk vissza, megoldjuk.

A nagyon szimpatikus pasas tíz perc babrálás után, apró “ezt nem hiszem el” sóhajok közben megcsinálja a csekkolást. Mondja, hogy nem jó az a két hely amit kaptunk. Átrendezi jobb helyekre és egymás mellé ha már idefáradtunk. Kész. Kinyomtatni nem tudja, de mondjuk majd reggel, hogy ő csinálta a dolgot és rendben lesz minden.

Remélem a repülő azért simábban repül velünk holnap.

Most, idehaza:

És akkor a visszaútról is pár szót.

Ugye, itt is becsekkolással kezdődik az út.

Ugyanaz a procedúra, ugyanaz a folyamat. Mármint, hogy nem lehet megcsinálni a csekkolást. Izraelben már nehezebb volt, hiszen nem Tel avivban laktunk, nem lehetett odarohangálni, hogy csinálják meg. Telefonálni meg én hogyan is? Sem angol, sem hébertudás! Még jó, hogy Zsuzsi perfekt. Telefonál, intézkedik….. csodálkozik. A telefon másik vége is. De biztosít, hogy nem lesz semmi gond, elhiszik, hogy nem ment, jelzik és passz.

A Ben Gurionon természetesen elhiszik, látják, hogy megpróbáltuk….

És akkor egy kicsit magáról az utazásról. És arról, hogy az El al Up mekkora trágya cég.

Odafelé negyven percnyi késéssel indulunk, ki tudja az okát. Valaki mondja a gépen, hogy az Up-nál elég gyakori ez. Betudja mindenki, hogy tán a biztonság az ok.

De az, hogy visszafelé is ugyanennyivel indul később, az már hihetetlen. Mert a biztonságra szinte semmit nem adnak. Mármint a vizsgálatok pillanatok alatt, pár kérdés után, mosolyok közepette ripsz meg ropsz.

A repülőgép az egy szardiniásdoboz. Szűk ülések, szűk sorok. Az ülést nem tudom hátradönteni, az előttem ülő bezzeg tudja. Végig a számba lóg a haja. A mellettem ülő nő, van vagy hetven éves, végigimádkozza az utat. Igaz, előtte mondja, hogy ő nagyon fél, még a tabletet is kikapcsolja nehogy megzavarja a repülőgépet.

Természetesen a késést semmi nem indokolta, csak megszokott cirkusz lehetett. Persze lehet, kerékcsere-gyakorlat volt.

Mindegy. Megérkeztünk.

Új hozzászólás

Töltsd ki az alábbi űrlapot hozzászólás küldéséhez

Felhasználói adatok





Az üzeneted