Á, mégse, de mégis
2009. április 5.Szabó Máté bocsánatot kért és igazán nagyon sajnálja. Ő nem rasszista. Életébe sohase nem is. Úgyhogy akkor mégse monnyon le.
Illetve micsoda ombudsmuki, aki olyat mond, amit nem gondol, és ettől úgy látszik, mintha gondolná? Az ilyenről sose lehet tudni, hogy amit mond, azt gondolja-e is, úgyhogy inkább mégis monnyon le.
Bár hát minek monnyon le? Majd bocsánatot kér azért, hogy olyat mondott, amit nem gondolt, és megígéri, hogy ha legközelebb monnya, akkor gondolva is lesz, és akkor minden rendben. Mégse monnyon le.
Azaz mégis monnyon le. Mert hátha tényleg gondolva lesz, de okulva a mostaniból esetleg nem monnya. Mert ha monnya is, akkor azt is mondani kell, hogy csá, és ő szeret ombudsmuki lenni.
De hogy az igazi véleményemet monnyam, engem nem az zavar, hogy Szabó Máté hátha rasszista. Ott egye meg a fene, egy rasszistával több vagy kevesebb vezető pozícióban, elbírja az ország. Két dolog zavar. Az egyik az, hogy ha valaki valami bődületes ostobaságot mond, akkor nem az a megoldás, hogy kérdőre vonjuk: már bocsánat, Ombuds úr, ezt a bődület hogyan monnya? Ezért fizettyük magát? Frászkarika. Akkor kijelenti, hogy ő azt igazából nem gondolta. Csak úgy járt a szája, színjózanul, van ez így az emberrel, néha hülyeségeket beszél, egy ombudsman is kirúghat néha a hámból, munkaidőben. Mással is megesett már. (A „más” minimum országgyűlési képviselő, ez a legalacsonyabb rangú emberi lény, és mindegyik élénken bólogat, igen, mással is megesett már, és mutat a rivális párt egyik emberére.)
A másik, ami engem zavar, az, ahogyan a híradónak nyilatkozott, természetesen az utcán. Aszonta, bocs, ha megbántottam valakit, viszontlátásra. A viszontlátásra előtt fél gondolatnyi szünet se volt, és mire kimondta, már a fele utat megtette a kocsijáig. Bevágódott és elhúzott. Ez nekem azt jelenti: „bocs, ha megbántottam valakit, de nem érdekel se maga, se akiknek tudósít, úgyhogy most megmutatom magának, mennyire Fontos, Magasrangú Vezető vagyok, és itthagyom a faképnél magát is meg mindenkit”.
Szerintem nem kell az ország vezetésére – semmilyen pozícióba – olyan ember, aki nincsen tisztában azzal, hogy őt az ország fizeti egy munka ellátására, tehát az ország a főnöke. Persze tudom, nem Szabó Máté az egyetlen. Pillanatnyilag nem tudok egyet se, aki ne lenne Rendkívül Fontos, Roppant Jelentőségű Valaki, aki lesajnál mindent és mindenkit.
Hát monnyanak le.