A thorn és eth hang

2008. július 15.

[#def#]

sub ipa

[#gtfont gentium#][#gtsize 64#][#gtheight 96#][#gtink fff020#][#gt [#word1#]#]
[#word2#]


sub i

[#gtfont gentium#][#gtsize 24#][#gtheight 32#][#gtink fff020#][#gtup 4#][#gt [#pars#]#]


sub it

[#gtfont code2000#][#gtsize 24#][#gtheight 32#][#gtink fff020#][#gtup 4#][#gt [#pars#]#]


sub z

[#gtfont gentium#][#gtsize 24#][#gtheight 32#][#gtink 80ff80#][#gtup 4#][#gt [#pars#]#]


sub zt

[#gtfont times#][#gtsize 24#][#gtheight 32#][#gtink 80ff80#][#gtup 4#][#gt [#pars#]#]


[#end#]

A címadáshoz magyarázat kell. Ilyen hang, hogy thorn vagy eth, nincsen, van viszont egy-egy betű, amiket így hívnak és ezt a két hangot jelentik. Az izlandi írásban találhatók. Mai két hangunk ősi germán örökség az angolban és az izlandiban, de például a németből már kivesztek. A slendrián angolok mindkét hangot th-val írják, de az izlandiak két eredeti találmányú betűt használnak hozzájuk.

[#ipa [#gr q#] zöngétlen
dentális
frikatíva grkq#]

Az IPA-ban a görög ábécé [#i [#gr q#]#] thétájával jelölik a zöngétlen hangot, amit az izlandiban a thorn betű jelöl: [#z þ.#] Nagybetűvel [#z Þ.#] Például a germán Thor isten neve a [#z Þór#] keresztnévben (meg egy tucat másikban) él tovább Izlandon. A betűt a germán rúnaírásból örökölték. Az IPA [#i [#gr q#]#] jele nem véletlen, az újgörögben ez a betű pontosan ezt a hangot jelöli, például a tengert csak régen ejtették [#i tʰalassa#]nak (t + h-val, mint a mintha szóban), ma már [#i [#gr q#]alasa,#] zöngétlen dentális frikatívával az elején, és ugyanígy írják is, [#z [#gr qa’lassa#].#]

A hang nem nehéz, bár aki először próbálkozik, annak meggyűlik a baja vele. Az első angolórák nélkülözhetetlen kelléke, hiszen benne van olyan angol szavakban, mint [#i [#gr q#]ɪŋ, [#gr q#]ɪŋk, [#gr q#]ru#] vagy )ni[#gr q,#] nem beszélve a [#i ki[#gr q#]#] és )kɛnɪ[#gr q#] férfinevekről. A nyelvünket úgy állítjuk be, mint amikor [#i t#]-t akarunk mondani, de nem képezünk teljes zárat, csak rést, amin át kiengedjük a levegőt. De ha az olvasó velem tartott e cikksorozat korábbi részeiben, akkor mindezt már a fenti táblácskáról is leolvasta.

A [#i [#gr q#]#] megvan az említett három nyelven kívül például az arabban, ahol a betűje [#zt [#ar t_#] #] (például [#zt [#ar t_SlaFt_I#] #] [#i [#gr q#]alaː[#gr q#]#] három). Megvan a spanyolban is, ahol c-vel ([#z Suecia#] [#i swe[#gr q#]ja#] Svédország) vagy z-vel írják ([#z alzar#] )[#gr qaɾ#] emelni). (A spanyol [#i [#gr q#]#] nem túl közismert, nálunk általában azt hiszik, hogy [#i s#]-et kell mondani, pedig az [#i [#gr q#],#] legalábbis a legnagyobb presztízsű kasztíliai nyelvjárásban.)

A leggyakrabban azonban th-val jelölik a [#i [#gr q#]#] hangot. Például az albánban, a korniban, a walesiben és a szuahéliben.

[#ipa ð zöngés
dentális
frikatíva dh#]

A hang zöngés párját az IPA az izlandi eth betűből vette át: [#z ð.#] (A betű neve kiejtve a másik hanggal van: [#i e[#gr q#].#]) A betű formája az ókelta ábécéből ered. Az izlandiban persze nagybetűs párja is van: [#z Ð,#] amire az IPA-nak nincs szüksége. (Sose szabad elhinni olyan zagyvaságokat, hogy a filmrendezőt Fridrik Thor Fridrikssonnak vagy valami hasonlónak hívják. Az helyesen [#z Friðrík Þór Friðríksson.#]) Angolórán ezt a hangot is tanuljuk, hiszen kell a [#i ðɪs#] és [#i ðæt#] szavakhoz, még a the névelő is vele kezdődik.

Az újgörögben a delta betű ezt a hangot jelöli. (Az ógörögben még [#i d#] volt.) A latin betűs nyelvek d-vel írják (mint a spanyol) vagy dh-val (mint az albán vagy a szuahéli), a walesi pedig dd-vel. (A walesi szöveg hemzseg a dd, ff és ll kettős betűktől, amik szó elején is bőségben akadnak. Ide példaként a [#z blwyddyn newydd dda,#] boldog új évet illik, ami kiejtve [#i blʊɨðɨn nɛʊɨð ða.#]) Az arabban [#zt [#ar d_#] #] betűvel írják, [#zt [#ar bFhId_S#] #] )hab arany.