Tojástörvényt akarunk!
2008. július 8.Amint megtudhattuk, tojással dobálózni véleménynyilvánítás, de ezt nem lehet ennyivel elintézni. Részletes szabályozásra van szükség.
A nemzet tojástörvényt követel. Felszólítjuk a kormányt, hogy zápos, bocsánat, záros határidőn belül terjesszen az országgyűlés elé egy törvényt, ami részletesen szabályozza többek között a következő kérdéseket:
– milyen rendezvényeken szabad tojással dobálni;
– milyen madarak tojása használható;
– milyen rendelkezések vonatkoznak a nyers, a kétperces lágy, a félkemény, a kemény, a záp, a hímes és a kifújt tojásra;
– szabad-e dobálózni rántottával, omlettel, kaszinótojással, egyéb tojásételekkel (és ha igen, azokat milyen csomagolásban vagy tálalásban szabad felhasználni, illetve milyen recept szerint szabad őket elkészíteni);
– tükörtojás dobálása esetén nem sért-e személyiségi jogokat, ha a tévéhíradók bemutatják a rendőrök tükörtojásban visszaverődő arcképét;
– mi a helyzet a savval vagy bármilyen egyéb anyaggal töltött tojásokkal (részletesen szabályozni kell a tojástöltésre felhasználható anyagokat, a töltés módját, a Tojásokat Savval Feltöltő Állomások működésének rendjét);
– szabad-e dobálni egyéb anyagokból készült tojásokkal (műanyag tojás, hungarocell tojás, fatojás, kőtojás, üvegtojás, papírtojás);
– szabad-e dobálni kindertojást, és ha igen, kell-e jogdíjat fizetni a Kinder Surprise számára (ha kell, ki fizet: a dobáló, a megdobált, a szervező vagy aki végül összeszedi és megeszi);
– szabad-e dobálni egyéb élelmiszerekkel, például paradicsommal, körtével, almával, közönséges és borított meggyel, málnával, kóser szilvapálinkával vagy rántott hússal;
– szabad-e dobálni hiányos ételeket (például virslit mustár, torma és kecsöp nélkül, nehéz húsételeket köret nélkül, húslevest cérnametélt nélkül, húsvéti sonkát fonott kalács nélkül);
– szabad-e dobálni puszta kézzel higiénikusan nem fogyasztható ételeket evőeszköz nélkül;
– szabad-e pénteken megtartott egyházi rendezvényeken húsételt dobálni;
– szabad-e vegetárius dobálóknak húst, bicsérdistáknak tojást vagy nacionalistáknak külföldi eredetű élelmet dobálni;
– szabad-e lejárt szavatosságú ételt dobálni, és ha igen, milyen formában kell feltüntetni a dobált ételen a biológiai veszélyhelyzet fennállását;
– szabad-e olyan ételt dobálni, amiből előzőleg nem tettek el mintát a Köjál számára;
– szabad-e zacskós ételt dobálni, és ha igen, fel kell-e tüntetni a zacskón, hogy kisgyermekek fejére húzva fulladásveszélyt okozhat;
– szabad-e italokat dobálni, ha igen, milyen üvegben vagy pohárban, és fel kell-e hívni a figyelmet a szilánkok által jelentett veszélyekre;
– szabad-e ételeket a nem hozzájuk illő borokkal dobálni;
– cukorbetegek, liszt-, laktózérzékenyek stb. számára nem fogyasztható ételek dobálása esetén fel kell-e tüntetni azokon, hogy kiknek nem alkalmasak, illetve kell-e diabetikus, gluténmentes stb. alternatív ételeket is dobálni;
– amennyiben a megdobált az ételt elfogyasztja, kérhet-e a dobáló anyagi ellenszolgáltatást, ha igen, milyen díjszabás szerint, az ebből befolyó jövedelmet miképpen kell feltüntetnie adóbevallásában és milyen módon tehet eleget számlaadási kötelezettségének;
– hol és milyen formában tehet panaszt a dobáló, ha a megdobált az étel fejében hamis pénzt vagy fedezetlen csekket dobál vissza;
– a rendezvény után visszamaradó ételeket kinek és milyen módon kell összegyűjtenie, milyen módon szabad azokat hasznosítani, az ebből befolyó jövedelemből hogyan kell adózni;
– szabad-e dobálniuk olyanoknak, akik nem rendelkeznek a szükséges ÁNTSZ- és egyéb engedélyekkel, egészségügyi könyvvel;
– s végül, de nem elhanyagolhatóan: kötelezhető-e a dobáló, hogy mielőtt alkoholtartalmú italt dobál valakire, felkérje az illetőt, hogy bizonyítsa, elmúlt már tizennyolc éves?