Így írnak az arabok 2.
2007. december 15.
#]]#][#tbl l lám l#]A [#l lám#] is egy függőleges vonal, akárcsak az [#l alif,#] de az alakjait úgy állították össze, hogy egyértelműen megkülönböztethető legyen tőle. Önálló és szóvégi alakban az [#l alif#] csak egy függőleges vonal: [#a aS aF#], a [#l lám#] viszont ívben végződik: [#a lS lF#]. Szókezdő és szóközepi helyzetben a [#l lám#] kötődik a következő betűhöz, az [#l alif#] nem, hanem szünetet és szókezdő vagy önálló alakú betűt eredményez.
Ha [#l lám#] és [#l alif#] egymás mellett áll, ebben a sorrendben, akkor ligatúrával írják őket:[#tbl2 la lámalif laː#]
A [#l lám#] sajátsága, hogy szó elején sokszor hasonul a következő mássalhangzóhoz, mert nem része a szónak, hanem ő a névelő. Az arabban a határozott névelő (a magyarban a, az) [#a lSaS#][#l al,#] amit egybeírnak, egybe is ejtenek a főnévvel. Például „a harmadik” leírva [#a t_F-lIaF-t_M-lIaS#][#l althalth,#] vagyis [#l al-thálith,#] de kiejtve [#l aththálith,#] hosszú [#l thá#]val az elején, mert a névelő [#l lám#]ja hasonul a [#l thá#]hoz. Az eddig látott mássalhangzók közül ezekhez hasonul a névelő: [#l tá, thá, dál, dvál, rá, zá, sín, svín, lám#] és [#l nún.#]
Példák: [#a lSdS#][#l dalla#] (ajánlani valamit), [#a rSaF-sM-yM-lM-lI rSaSdS#][#l dára liljasár#] (balra kanyarodni), [#a lF-yM-jM-sM-tI#][#l tasgvíl#] (beiratkozás), [#a laS#][#l lá#] (nem [tagadószó]).
[#tbl m mím m#]A [#l mím#] egy karika, amit az óramutató járásával ellenkező irányban rajzolunk. Egy pillanatra megszakítjuk a [#l tatwíl#]t, oda tesszük a tollat, ahol az órán a nyolcas van, és így rajzoljuk meg a kört.
Példák: [#a nF-mI#][#l man#] (ki [kérdőszó]), [#a mSaF-mM-HI#][#l Hamám#] (galamb), [#a mF-HM-lI#][#l laHm#] (hús).
[#tbl h há h#]A háromféle arab h közül az ábécében és kis ismertetésemben is utolsóként áll az a h hang, ami a magyarban is megvan. Ennek az alakjai jobban különböznek, mint a többi betűé.
Példák: [#a aF-nM-hI#][#l huná#] (itt), [#a dF-nM-hM-lIaS#][#l alhind#] (India), [#a hF-bM-nM-mI#][#l munabbih#] (ébresztőóra).
[#tbl2 w wáw w#]A [#l wáw#] az angol what szó kezdő hangját jelöli, továbbá az ú, ó, au magánhangzót. Hogy mikor melyiket, azt persze csak a szó ismeretében lehet tudni.
Példák: [#a mSwF-yI#][#l jaum/jóm#] (nap [időtartam]), [#a jSwF-mM-mI#][#l mumawwagv#] (hullámos), [#a t_SwF-lM-mI#][#l mulawwath#] (szennyezett).
[#tbl k káf k#]A [#l káf#]ot a [#l lám#]hoz hasonlóan írjuk, de két alakját S alakú vonallal, kettőt pedig egyenessel és mellette egy kicsiny S alakú vonalkával. Az arab [#l k#] hang fontos tulajdonsága, hogy elöl képezzük, nem hátul. Merthogy van hátul képzett párja is, de azzal még várjunk egy percet.
Példák: [#a bSaF-tM-kI#][#l kitáb#] (könyv), [#a aSrF-kM-xI#][#l svukran#] (köszönöm – nem tévedés, a végén csak [#l a#]-t írunk), [#a kF-mM-sI#][#l samak#] (hal).
[#tbl f fá f#][#tbl q qáf q#]A következő betűpár második tagja a hátul képzett [#l k.#] Egy fokkal hátrébb ejtjük, mint a [#l k#]-t. A különbség a magyarban is megvan, csak nem tudunk róla: próbálja az olvasó néhányszor ismételgetni a kenyér és kutya szavakat, és megfigyelni, hol kattan a szájában a [#l k.#] A kenyér valójában qenyér, arab [#l qáf#]fal.
[#tbl c cain c#]Következő betűnk a legnehezebben kiejthető arab hangot jelöli. Egy zöngés torokhang; a részletesebb ismertetésről le is mondok, és arra kérem az olvasót, hogy érje be a hang IPA-jelével. Átírására is ezt fogom használni; másutt általában ‘ jellel írják át.
Példáink között első a [#a bSrF-cI#][#l carab#] szó, ami azt jelenti, arabok. Egyes száma hímnemben [#a yF-bIrF-cI#][#l carabí.#] Arabul ugyanis egyáltalán nem magánhangzóval kezdődik az a szó, hogy arab, ez csak azokban a nyelvekben van, amik nem ismerik a [#l c#] hangot (vagyis a világ nyelveinek túlnyomó részében). Hasonlóképpen Jemen fővárosa, Aden neve arabul [#a nSdF-cI#][#l caden,#] csak idegen nyelveken kezdődik A-val. Sok arab szó és név vesztette így el a [#l c#] hangot, például a Szaíd férfinév is, ami eredetileg [#a dF-yM-cM-sI#][#l sacíd,#] és boldogot jelent, vagyis a latin Felix és a magyar Bódog megfelelője. Még egy példa: [#a qSaSrF-cM-lIaS#][#l alciráq#] (Irak, névelővel).
[#tbl g ghain R#]Ha a [#l c#]-ra egy pontot teszünk, a [#l gh#] betűt kapjuk. Átírása [#alt ġ, ḡ, ğ#] szokott lenni. Egy gargarizáláshoz hasonló torokhang.
Példák: [#a yF-bM-gI#][#l ghabí#] (buta), [#a bSaF-gI#][#l ghába#] (elmaradni valahonnan).
[#tbl S Sád s??#][#tbl D Dád d??#]Megint egy emfatikus páros következik, torokhangú, erősen megnyomott ejtésű mássalhangzók.
Példák: [#a bF-h_IaF-SI#][#l Sáh-ib#] (hangos), [#a rF-SM-mI#][#l miSr#] (Egyiptom), [#a yF-DM-fI#][#l fiDDí#] (ezüstből való).
[#tbl T Tá t??#][#tbl Z Zá dv??#]Az utolsó két emfatikus mássalhangzó a [#l tá#] és a [#l dvál#] párja.
Példák: [#a bF-yM-bM-TI#][#l Tabíb#] (orvos), [#a nF-yM-TM-sM-lM-fI#][#l filasTín#] (Palesztína), [#a ZF-fM-HI#][#l HafiZa#] (őrizni).
Ezzel az arab ábécé végére értünk; azazhogy nem a végére, mert a legutóbbi betűink éppenséggel a közepéről valók, nézzük is meg most magát az ábécét. A betűk önálló alakjai ábécésorrendben, jobbról balra:
[#a SS xS sS zS rS d_S dS h_S HS jS t_S tS bS aS#]
[#a yS wS hS nS mS lS kS qS fS gS cS ZS TS DS#]
Átírásban: [#l alif, bá, tá, thá, gvím, Há, h-á, dál, dvál, rá, zá, sín, svín, Sád, Dád, Tá, Zá, cain, ghain, fá, qáf, káf, lám, mím, nún, há, wáw, já.#]
De van még két betű, amik nem szerepelnek az ábécében, de nélkülözhetetlenek.
[#tbltm#]A [#l tá marbúTa#] a [#l tá#] betűből származik, amit „összetekertek” olyanra, mint a [#l há,#] de megtartotta a két pontját. A nőnem jele; csak szó végén fordul elő. Kiejtése [#l -a, -áh, -at.#] Átírásban nem jelölik külön betűvel, csak leírják fonetikusan.
Példák: [#a h:F-yM-bIrF-cI#][#l carabijja#] (arab – nőnemű melléknév), [#a h:SdF-yM-sI#][#l sajjida#] (asszony), [#a h:F-sIrSdF-mI#][#l mudarrisatun/mudarrisa#] (tanárnő – az irodalmi és a beszélt nyelvi alak kiejtése eltérő, leírásuk egyforma).
[#tblh#]Utolsó betűnk a [#l hamza,#] az arab írás különleges szereplője. A fenti képen az első alakban szerepel önállóan, olyan szavakban például, mint [#a ‘wF-lM-mM-mI#][#l mamlú’#] (teli), de ez ritka. Általában az [#l alif,#] a [#l wáw#] vagy a [#l já#] „hordozza” a [#l hamza#] jelét, ezeket az alakokat is bemutattam a képen. A [#l hamza#] (átírásban [#l ‘#] jelöli) egy torokzárhang, gyakorlatilag a beszédszervek egy mássalhangzónyi időre történő megmerevítése, azaz szünet. De nagyon fontos mássalhangzónak számít. Szó elején gyakran megjelenik, de nem hangzik, hanem azt mutatja, hogy az [#l alif#]ot magánhangzó gyanánt ki kell ejteni.
Példák hordozott alakokra: [#a tF-nIa’#][#l anta#] (te), [#a aSd_Sa,’#][#l idvá#] (ha), [#a y’F-TIaSwF-xI#][#l sváTi’#] (part), [#a lSaSw’F-sI#][#l su’ál#] (kérdés).
| [#g a~#] |
Legvégül pedig következzenek az arab számjegyek. Az Európában használt számjegyeket is arab számoknak hívják (megkülönböztetendő őket a római számoktól), mégpedig azért, mert ezeket a valójában indiai eredetű számjegyeket arab utazók hozták be Európába. Maguk az arabok viszont más, bár némiképp hasonló számjegyeket használnak.
[#table c q#][#tablefont size 32#]
[#g 0#] [#g 1#] [#g 2#] [#g 3#] [#g 4#] [#g 5#] [#g 6#] [#g 7#] [#g 8#] [#g 9#]
[#c#]0 [#c#]1 [#c#]2 [#c#]3 [#c#]4 [#c#]5 [#c#]6 [#c#]7 [#c#]8 [#c#]9
[#endtable#]
A számokat az arabok visszafelé, azaz balról jobbra írják. Például 2007 arabul [#a 2007#] (nem pedig [#a 7002#]).
|
Osztályzat: 4,9 4-es: 2 5-ös: 20 |