A hét írásjegye: [#cj egi#] törvény
2007. június 25.[#rzh egi fǎ “törvény; módszer” “ahogy a víz megy”#]Mai írásjegyünket fonetikai elven választottam: kiejtése miatt Franciaország jeléül is használják, [#c egi wirm#] fǎgúo Franciaország, [#c egi yk#] fǎwén francia nyelv, [#c egi iinl#] fǎláng frank. [#lzh iinl láng “egy régi főváros” “jó város”#] A távoli országokat a kínaiak fonetikusan választott nevekkel jelölik. [#rzh hojwp dé erény “erkölcsi lépés”#]Németország például [#c hojwp wirm#] dégúo, nyilván a deutsch után. (Angliát már láttuk, [#c tlbk wirm#] yīnggúo.)
De a fonetikus országnevek közül se mind képződik így, egy hasonló szótaggal és a [#c wirm#] jellel. Spanyolország neve például Hiszpánia, kínai fonetikával: [#c mcw mgilg mvdh#] xībānyá, amit nyugati fogsornak is lehet fordítani.
[#zh mcw xī nyugat “elült madár iránya”#][#zh mgilg bān csoport “jádekövet kettévágó kés”#][#zh mvdh yá fog kutyafog#]
Olaszországé pedig [#c tghqi k0 hdln#] vagy [#c ytap k0 hdln#] yìdàlì. Mindkettőt a nagy gondolat hasznának lehet fordítani.
[#zh2 tghqi ik yì “méltó; igazság; jelentés” “az én birkám#][#zh hdln lì “éles; haszon” gabonakés#][#zh ytap yì “gondolat, szándék” “hang a szívből”#]
Természetesen egy másik I-vel kezdődő országnevet egy másik jellel kell kezdeni: Izrael neve [#c vio nau mnln#] yǐsèliè, „arc szerint szétválaszt” – amit akár úgy is értelmezhetünk, hogy az országot az arcuk alapján elkülönítettek, vagyis a holocaust túlélői alapították.
[#zh vio yǐ “használ; szerint” “megáll, fordítva”#][#zh nau sè “arckifejezés, szín” “személyi pecsét”#][#zh mnln liè “szétválaszt, sorozat” “csontig vág”#]
Ausztráliának is van szótagolt neve, de van egy másik is: [#c ehbk eill#] àozhōu, „mély öblű kontinens”. Ez egyébként kínai szemnek ismerős földrajzi név, mert ezzel kezdődik Macau, a Hongkong közelében fekvő portugál gyarmatváros kínai neve is: [#c ehbk an#] àomén, a mély öböl kapuja.
[#zh ehbk ào “mély öböl” “rejtélyes víz”#][#zh eill zhōu “folyami sziget; kontinens” “talajfoltok”#][#zh2 an ils mén “kapu, osztály” “kétszárnyú ajtó”#]
Magyarország kínai neve nem egy hung ejtésű írásjeggyel kezdődik, amit várnánk az angol név alapján. (Bár az első írásjegy kantoni kiejtése éppenséggel hūng.) De ennek oka van. Középkorral foglalkozó művekben olvashatjuk, hogy a hunokat a kínaiak hsziungnuknak hívták. [#rzh puk xīong mellkas “gonosz boríték”#]Így is van: [#c puk ve#] xīongnú a nevük, „rabszolga mellkasa”. Ebből van Magyarország neve: [#c puk mvdh hdln#] xīongyálì, „mellkas fog haszon”, ami számomra olyan kereskedők képét idézi föl, akik fogakból készített nyakláncot viselnek.