Találkozó folyamok
2007. február 9.[#chp ine#][#rzh ine yǒng örökké “folyamba ömlő mellékfolyó”#]Többször szó esett arról, hogy hány vonásból állnak az egyes jelek. Sokszor éppenséggel nem annyiból, amennyiből az ember gondolná. Nézzük meg, miért.
A [#c ine#] jelnek fontos szerepe van a kínai kalligráfiában: az összes vonástípust tartalmazza, jó szemléltetőeszköz. A vonásoknak nevük van.
~
Piros: [#c wfyr#] diǎn, vagyis pont. Az íróecsetet hozzáérintjük a papírhoz.
Sárga: [#c dtmc0#] héng, vízszintes vonal. Balról jobbra húzzuk.
Zöld: [#c semrt#] shù, függőleges vonal. Felülről lefelé húzzuk.
Lila: [#c cpr#] gōu, vonás végéhez illesztett kampó.
Világoskék: [#c qamo#] tí, balról jobbra emelkedő ferde vonás.
Sötétkék: [#c qfbk#] piě, jobbról balra ereszkedő ferde vonás.
Fehér: [#c okmrt qfbk#] duǎnpiě, jobbról balra ereszkedő, rövid ferde vonás.
Barna: [#c qkmf#] nà, balról jobbra ereszkedő vonás.
Ha már a vonásokat megismertük, a sorrendjüket is megismerhetjük. Van néhány szabály, amik megmondják, milyen sorrendben kell meghúzni a vonásokat.
A két fő szabály: felülről lefelé és balról jobbra. Ezek megadják az olyan jelek írásmódját, mint [#c mmm#] és [#c ho#]. Érvényesek a többrészes jelekre is, mint [#c jr#] (előbb a kereszt, aztán a négyzet).
Négyzetet ([#c r#]) így rajzolunk: először a bal oldala, majd egyetlen vonással a teteje és a jobb oldala, végül az alja. Ha a négyzetnek tartalma is van, azt előbb rajzoljuk meg, mint az alját. Ez a rendszer érvényes olyan jelekre is, mint [#c mg#]: először megrajzoljuk a két felső vízszintes vonalat, majd a függőlegeset, és csak utolsónak az alsó vonalat.
A középső vonalat a kétoldalt levő szimmetrikus részek előtt rajzoljuk meg: [#c nc#]. Ezért nc ennek a jelnek a cāngjié-kódja.
Kereszt [#c j#] rajzolását a vízszintes vonallal kezdjük.
Ha ívelt vonalak kereszteződnek ([#c yk#]), előbb a jobbról balra ereszkedő vonalat rajzoljuk meg.
A pontokat ([#c mgi#]) általában utolsóként tesszük ki.