Föld a folyók között
2007. február 9.[#chp ilil#]Nézzünk meg közelebbről néhány jelet, amik előfordultak az eddigiekben, de még nem ismerkedtünk meg velük.
[#rzh mmbbp lì gyönyörű “párosával szökellő szarvasok”#]A jobbra látható jel áll a blogkönyv címlapján. A szarvas [#c ixp#] jeléből származik, amit a „két dolog” jelentésű [#c mmbb#] jel alá tesznek. A [#c mmbb#] jel ejtése lì, akárcsak a [#c mmbbp#]-é, vagyis fonetikai célokat szolgál. (A „gyönyörű” jele az egyszerűsített írásban csak [#c mmbb#], szarvas nélkül.) A [#c yrcru yk nbshq jnd#] Shūo wén jiě zì szótár fonetikus kapcsolatnak ([#c mthhh gesj jnd#] xíngshēngzì) nevezi az olyan jeleket, amik egy jelentésre utaló és egy fonetikai szerepű jelből állnak. A szótárban levő kínai írásjelek 82%-a ilyen fonetikus kapcsolat; az eddig látottak közül is több az volt. Persze a kínaiak okosan választják ki a fonetikai elemet is, a jelekből kis mondásokat lehet létrehozni (ezeket nevezem a jel etimológiájának), amikben a tartalmi és a fonetikai elem szerepel: „párosával szökellő szarvasok”, „gyerekek a tető alatt”, „föld a folyók között” stb. Blogkönyvem fejezetcímeit egy-egy írásjel etimológiái adják, s alattuk az illető írásjel áll.
[#lzh lk shǐ történelem “töltőtollat tartó kéz”#]Nem fonetikai kapcsolat az első fejezet elején álló jel, a történelem jele, de etimológiai mondóka („töltőtollat tartó kéz”) belőle is készíthető. Azt ábrázolja, hogy a [#c nk#] jobb kéz töltőtollat tart, ami a [#c l#] jelre hasonlít.
[#lzh yrmmr yǔ “nyelv, beszélni” “szavak tőlem”#]A második fejezet írásjele sokkal bonyolultabban áll össze, mint az eddig tanulmányozott jelek. Nekem egyébként ez az írásjel a kedvencem. Fonetikus kapcsolat, amely két fonetikus kapcsolatból áll össze, amik maguk is gyakori, fontos szavak.
[#lzh ymmr yán szó “a száj bűne”#] A szó jelének tartalmi eleme a [#c r#] száj, fonetikai része pedig a bűn egy régi jeléből ered, amit qiānnak ejtenek, tehát aránylag nem nagyon hasonlít a yán ejtésre. A szó tehát „a száj bűne”. Ami logikus. Maga a bűn is kapcsolat egyébként, azt jelenti, [#c mj#] megsérteni a törvényt magunk [#c ym#] fölött.
[#lzh mmr wú “én, mi” “öt száj”#] A nyelv jelében az én jele képviseli a fonetikai részt (ámbár a wú és a yǔ ejtések megint csak nem nagyon hasonlítanak, valószínű, hogy a jelentés itt is fontosabb volt). Ennek alapja is a [#c r#] száj, mert a szájam kapcsolatban áll énvelem, fonetikai részét pedig az [#c mdm#] öt (wǔ) adja.
A [#c yrmmr#] jel alkalmat ad arra is, hogy megjegyezzük az írásjelek méretének fontosságát. Minden írásjel ugyanakkora négyzetet tölt ki. Nem mindegy, hogy mit írunk: [#c yrmmr#] vagy [#c ymmr mmr#]. Előbbi azt jelenti: nyelv, a második viszont csak azt, hogy „szó én”. A környező írásjelek méretéből lehet tudni, hogy két önmagában is előforduló jel most külön van-e vagy egy jelet alkotnak.
[#lzh lvok shù szám “bottal vert pihenés”#]A szám jelének bal fele ([#c lwlv#]) pihenést jelent: [#c v#] nő [#c l#] középen [#c wj#] nem csinál semmit. Ez a fonetikai rész, bár az ejtése lóu. A jobb fele egy [#c y#] botot tartó [#c nk#] jobb kezet ábrázol, jelentése: ütni.
[#lzh mbwu diàn “villám, elektromosság” “a felhőkből ereszkedik”#]A villám jele azt ábrázolja, hogy az [#c mlby#] esőfelhőkből [#c lwl#] ereszkedik le. Az esőfelhő jele piktogram, nem fonetikai kapcsolat: a felhőn áthulló esőcseppeket ábrázolja. A leereszkedés [#c lwl#] jele a fonetikai elem a villám jelében, ámbár ejtése shēn.
[#lzh ilil zhōu tartomány “föld a folyók között”#]Ez a fejezet a tartomány jelét viseli, ahol a folyók ([#c lll#]) között elhelyezkedő földdarabot pontok jelképezik. Ez sem fonetikai kapcsolat, hanem piktogram.
Ha már a fonetikai kapcsolatokkal ismeretséget kötöttünk, nézzük meg, milyen jelek léteznek még. A [#c yrcru yk nbshq jnd#] Shūo wén jiě zì hat csoportra osztja a jeleket.
1. Piktogramok ([#c napo mthhh jnd#] xiàngxíngzì), amik egyszerűen ábrázolnak valamit, például [#c d#] fa, [#c sqsf#] ló, [#c hayf#] madár vagy éppen a csoport jelölésére használt [#c napo#] elefánt. (A [#c napo mthhh jnd#] xiàngxíngzì név „elefánt-forma-jel” gyanánt is fordítható, de mivel az elefánt írásjele képet is jelent, a helyes fordítás „kép-forma-jel”). Ezek a szókincs 4%-át teszik ki.
2. Egyszerű fogalomjelek ([#c qpa jlln jnd#] zhǐshìzì, „mutatásra szolgáló jel”). Mindössze 1%-ot képviselnek.
Ennek a két csoportnak a kombinálásából két további csoport jön létre:
3. Logikai kapcsolatok ([#c omwa ytap jnd#] hùiyìzì, „megértés-jel”). Ezek két jel jelentését kapcsolják össze, például a [#c v#] nőnemű [#c nd#] gyermek [#c vnd#] jó. 13%-át képviselik a szókincsnek.
4. Fonetikai kapcsolatok, ezeket már láttuk. (A név fordítása „forma-hang-jel”.)
A maradék két csoport már nem is jelent külön írásjeleket, hiszen a fent mutatott arányok összeadva kiteszik a száz százalékot.
5. Asszociatív transzformációk ([#c jjjii eyg#] zhuǎnzhù, „továbbított koncentrálás”): egy jel jelentésének kiterjesztése más kapcsolódó fogalmakra.
6. Kölcsönzések ([#c orye ota#] jiǎjiè – mindkét írásjel kölcsönzést jelent): a beszédben meglevő, de írásjel nélkül maradt szóra olyan jel használata, aminek tartalmilag semmi köze hozzá, de ugyanúgy ejtik.