István király rulez?
2005. augusztus 22.Azt mondta Lamperth Mónika (ámbár igazából teljesen mindegy, hogy kicsoda, mert ezt minden augusztus huszadikán újra és újra elzengi valaki, hogy aztán egy újabb évig senkit ne érdekeljen), hogy István király az államalapítással egyidejűleg Európához is csatlakozott.
Ami tény. De azért érdemes egy-két apróságot nem elfelejteni. Ha István király ma élne, akkor Lamperth Mónika mint baloldali politikus ellenzékben volna és mérhetetlenül sérelmezné, hogy István a terror eszközével kényszeríti rá az országra az újmódi, Nyugatról importált kereszténységet. De lenne jobboldali ellenzék is, és az sem helyeselné a dolgot: szóvá tennék, hogy István eladja az országot Rómának, ezentúl ők döntenek majd mindenben. És mindkét oldal zokon venné, hogy István meg akarja semmisíteni az ősi magyar hitet, ami nemzeti kultúrkincsünk, és követelnék, hogy ezt István azonnal hagyja abba, és állítson fel pártok feletti bizottságot a sámánhit maradékainak megmentésére. Úgyszintén mindegyik párt ellenezné az eszközöket, amikkel István keresztülviszi az akaratát; tüntetéseket rendeznének az akasztások, máglyák és felnégyelések ellen, és legalább egy párt a saját halottjának tekintené Koppány vezért, aki – mondanák – semmi egyebet nem akart, mint a tiszta magyarságot megőrizni a nyugatbarát király elvakult kereszténységével szemben (ebben a mondatban a kereszténység szitokszónak számítana). Valószínű, hogy egyre több pártszónok követelné, hogy a királyt fosszák meg mentelmi jogától, impeachmenttel hívják vissza és Hágában állítsák bíróság elé.
Mindez csupán azért nem történik meg, mert mi már beleszülettünk abba az állapotba, amit István király teremtett meg, és mint helyeset elfogadjuk. (No de vigyázat: én is beleszülettem a szocializmusba, és mint helyeset sokáig elfogadtam.) A koppányi eszme porba hullott.