„Mindenki tudja: ő beszélget az emberekkel. És jönnek a Testvériség minden csücskéből. A silgun csak egy része ennek, a sauhátun is, minden, amit alkotott.”
Sileni: Ninda élete, 207.
Dáhunnit-Silgani
43 708. dzsirat fargiszíman
412
– Elég nagy a szórás abban a tekintetben, hogy az egyes világok milyen precizitással adják meg a leszállópozíciót. Ez országon belül világonként változó, sőt ahol több kikötő van, ott gyakran kikötőnként változó. Ahol sivatagos tájon szállunk le, ott általában csak nagyjából közlik, vagy még úgy sem. A városi kikötőkben már nagy pontosságot követelnek meg, legalábbis a városhajóktól mindig. Egytized sudrígin. Ahol pedig kupolaváros zsilipjére csatlakozunk, ott a szabvány az egy ezred sudrígin. Egy nap városhajót fogtok irányítani, legalábbis lehetnek köztetek, akik megteszik. Ezért elmondom, hogy akik űrhajót irányítanak, akár a fedélzetről, akár a felszínről, azoknak a pontosság alapkövetelmény. Helyesebben: a pontosságra való képesség, amit a helyzettől függő mértékben használunk vagy sem. Kint az űrben egy-két tucat millió szirszi ide vagy oda nem sokat számít, semmi szükség rá, hogy ennél pontosabban ismerjük a helyzetünket. A műszerek természetesen tudják, de normális körülmények között meg se nézzük őket, hiszen semmitmondó adatokra semmi szükségünk nincsen. Egy égitest vagy másik hajó közelében már ezer szirszinél kisebb pontosságra is szükség lehet, ha pedig megközelítjük, akkor elővesszük a nagyon pontos esszidzsinnafejünket. Két hajót az űrben összecsatlakoztatni csak hajszálpontosan lehet, de persze ez nem a mi gondunk, azért vannak a gépek, hogy megcsinálják. Leszállni is csak hajszálpontosan lehet. A legtöbb dzserang suárkikötő egy téglatest alakú mélyedés a talajban, amit akkorára méreteztek, mint a hajóink alja, és egy hajszálnyival sem nagyobbra. Nehogy valaki beessen a hajó és a fal közé. A hajó akkor is leszáll, ha egy ríginnel mellémegy, mert a hajó az erősebb, és kitágítja magának a mélyedést – hát nem szeretnék annak a szuangan-fódirnak a helyében lenni, akivel ez előfordul. Természetesen a kikötőüreg mellett már lehetnek épületek, járkáló emberek, bárki és bármi. Akár egészen közel is, mert a dzserangok bíznak a pilótáink pontosságában, és nekünk is bíznunk kell. Hing-hing, lassacskán ideje készülődni, nem gondoljátok?
Nem gondolták, és egyikük, Felgaut ki is mondta.
– Nincs nekünk mit készülődni, Silmúni. Ezek űrhajók, nem sportrepülőgépek, ahol speciális ruhába kell bújni vagy bármit. Beszállunk és megyünk.
Az öreg pilóta szélesen elvigyorodott és még kényelmesebben hátradőlt a székében.
– De hisz látom, hogy nem. Ha beszállnál és mennél, nem látnálak itt az orrom előtt, de hát itt vagy!
Felgaut nevetett, fölpattant a fűből és ment az egyik hajóhoz. A többiek is indultak már. Ninda a hatost választotta, felment a kis rámpán, helyet foglalt a pilótaülésben és a képernyőre tette a tenyerét.
A kis Anguri feléledt, a műszerfalon megjelentek a már Nindának is ismerős, színes műszerek.
– Nos? Úgy látom, mindannyian bekapcsoltátok a hajókat. Várjuk meg a dzsuldzsult a felszállással? Vagy akarjátok dzserang módra, én kurjantsak parancsszavakat, ti meg visszakurjantotok, hogy igen, uram meg értettem, uram?
Ninda fölnevetett, megérintette a sáhi gombját és felhúzta a sáhanaupot. Az Anguri könnyed libbenéssel fölemelkedett a fűből, a többiekkel együtt. A tíz kishajó egyenletes tempóban távolodott a felszíntől és egymástól.
– Így már jobb – kísérte őket Silmúni elégedett hangja. – Ez itt Szúnahaum, a levegőben óriási a forgalom, mi a módja, hogy ne ütközzetek össze egy légikocsival, hílarival, mentővel, akármivel?
Ninda gyorsan lefirkantotta a választ. Nem kell szándékosan nekimenni. Azért van mindben automatika, hogy elkerüljék egymást.
– Tíz helyes válasz, nem is vártam mást. Úgy látom, a somdi nagy része most ér ki a légkörhatárra. Már rálátásotok van Séninnaurra is, Ninda, csinálnál egy dzsuep irányú félfordulatot?
Ninda csak bólintott – a tanár persze mindnyájuk arcát látja a képernyőjén –, előretolta a himongilt, s a lenti táj felcsúszott, szembe vele, aztán tovább, a talajból égboltozat lett.
– A többieket is kérem erre, aztán nézzétek meg azt a szürke kockát sauf irányban. Felismeritek?
Ninda tudta, hogy ha ránagyít a kockára, az csalás, és Silmúni még pontot is levonhat érte. De nem a látása segítette, a kocka nagyon picinek látszott a látóhatáron, hanem az Abroncsvilág részletes ismerete. A Silgéni-vidékről indultak, ahonnan séninre az Ámtilgéni-hegység húzódik, azon a Fílgahinnur és a Sórgaunir folyása vezet át, azok pedig az Ausáhommundup-erdőségből erednek. Lefirkantott három betűt az üzenőre: n, dzs, v.
– Megint tíz helyes válasz – jött Silmúni hangja –, de csak Engani, Fínisze, Januhi és Ninda érte be három betűvel. A többiek végig kiírták, hogy az ott a Núrambi-dzsirrahígin-vakinu hegytömbje. De esinnip, az esszidzsinna nem vacakol hosszadalmas dolgokkal, ha röviden is elintézheti ugyanazt. Nem vesztegetjük az időt, mert az nekünk a legnagyobb ellenségünk. Amíg vacakolunk, meg is halhat valaki. Hing-hing, szóval már kiértetek a légkörből, nálunk ez elég egyértelmű választóvonal, hiszen az Abroncsvilágnak mesterséges légköre van. Ne írjátok le, hogy mit szoktunk csinálni, amikor kiérünk a légkörünkből, csak tegyétek meg.
Ninda jobbra fordította a follígilt, s a képmezőbe beúszott a nap, Szúnahaum-síssanaurangi.
Ninda a homlokára simította tenyerét.
– No? Hogy tetszik az űr?
– Klassz – érkezett Fínisze hangja. – Persze jártam már itt sokszor, de sosem egyedül.
– Hát nem is nagyon fogsz – felelte a tanár –, csak ilyen gyakorlatokon. Kérek mindenkit, hogy sorban mondják el a benyomásaikat. Inkorvi?
– Tetszik – szólalt meg a somdi legidősebb tagja –, de azt hiszem, jobban érezném magam egy olyan naprendszerben, ahol van valami látnivaló. Sokszor jártam a hajóink kilátójában, olyan rendszerekben például, mint Hadgipak, Szomonvor, Antaur vagy Dzsvehet, ott van mit nézni.
– Ardzsin?
– Szerintem is klassz – válaszolt a fiú. – Ezt a hajót most én irányítom, és oda megy, ahova én akarom. Érdekes érzés.
– Ninda?
Ninda mélyet sóhajtott.
– Biztosan én vagyok most a silgangiri, de én egyáltalán nem érzem jól magam ezzel. Nekem ez csak az üres, fekete semmi. Most ötvenezer szirszire vagyok a legközelebbi hajótól és hatvanezerre Szúnahaum felszínétől. Soha nem voltam még ilyen távolságra minden embertől. És én így semmi jót nem találok az egészben.
– Értem – mondta a tanár elgondolkodva. – Így is lehet, persze, lehetsz te éppen a silgangiri. De ki más lenne, ha nem éppen te, sien-saupu?
– Az űr sem üres, mert minden abban van – mondta Inkorvi.
– Ez majdnem ugyanaz, mint Hipellor Vokan lúmája – vágta rá Ninda, amire mindenki nevetett. Persze hogy tudja kapásból. – És eddig tizennyolcféle megfordítását írták meg.
– Vagyis nem helytálló? – kérdezte Silmúni.
– Dehogynem. Egy lúma nem attól lesz igaz vagy téves, hogy van-e megfordítása. Ha egy pohár íhafi mellé odaállítasz egy feje tetejére állított poharat, attól az íhafi nem fog kiömleni. Egyébként, ami azt illeti, a legtöbb lúmánál nincs is értelme annak, hogy helytálló-e vagy sem.
←pg-7 tolvaj [-20] Néha föltették a kérdést, hogy miért mindig ő a hivatkozási alap. Ez rossz kérdés. Azt kell kérdezni: mi más lehetne ő, mint hivatkozási alap? (ÀLAN: Hősköltemény) :: Argi, Fáhinun Szongauri, 43 708. famut nangrifan, 543pg‑7 pg-8 űr [-24] Mindenki tudja: ő beszélget az emberekkel. És jönnek a Testvériség minden csücskéből. A silgun csak egy része ennek, a sauhátun is, minden, amit alkotott. (Sileni: Ninda élete, 207.) :: Szúnahaum, Dáhunnit-Silgani, 43 708. dzsirat fargiszíman, 412pg‑8 pg-9 silgun [-21] És mindenről eszébe jut egy történet. Egy eleven könyvtár. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 17.) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 708. higit dzsanargan, 763pg‑9→
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
740087 – 99,8%
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
835447 g\grant ulysses s\cwgen11.zip::cwgen11.txt
ph-27 hombéban [-198] Azt hiszem, ő az egyetlen oka, hogy nem vállaltam újra kiküldetést. Mindig szerettem eljárni hozzá, de amióta a hombét így berendezték, még otthonosabb lett. A legjobb janníhaum, amit ismerek. Bár megesett, hogy egy-egy másik janníhaumban jártam és ő is ott volt – akkor pedig az volt a legjobb. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 53. sómir) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 -173 740 891 szó (712 435+24 303+4153) 5 134 473 betű (4 968 807+165 666) 5 672 830 jel (@538 357) | 699, 69,9%, 421 731 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 134 szórás -25–109 (na-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2269. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:54/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.9.1.:1433, 3088 29. 17:05 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |