„Akiket a legjobban szeretsz, azok tudnak a legjobban megbántani.”
Ílgaszaumi, Sinettin Szierg mondásai,
237. sómir
237. sómir
– Nem tudom, kitől kérdezzem – vallotta be Hait –, de mi a módja, hogy létesítsünk egy örök tüzet?
– Voltaképpen a körülötted levőktől is nyugodtan megkérdezhetted volna – felelte Rindzsat, a Híd ügyeletese. A Hídnak természetesen a nap ezer matijában voltak ügyeletesei, bár fizikailag a világ legkülönbözőbb részein tartózkodtak.
– Meglepetésnek szánom, ők nem hallanak minket.
– Rendben. Hing-hing. Egy település létrejöttével vagy növekedésével az Angrészinnahi automatikusan létrehoz egyet, hiszen Hangilaoran folyamatosan kapja a demográfiai adatokat. A helybeliek értesítést kapnak, hogy ideje új janníhaumot létesíteni, legyenek szívesek kiválasztani a helyét. Csak hát ti nem vagytok település. Azt hiszem, nem fogok utánanézni, hogy létesült-e valaha örök tűz valakinek az udvarában. Magamtól is tudom…
Nevettek.
– De azt is tudom – folytatta a férfi –, hogy mennyi minden van Ninda körül, ami egyedülálló, példa nélküli. Úgyhogy ha ezen egy kicsit gondolkodom, akkor nem látok semmiféle akadályt a létesítése előtt, és szerintem legjobb lesz ezt a Hídra bízni.
– ŮŨíp…
– Elnézést, ezt nem értettem.
– Én kérek elnézést… ez egy szindor nyelvű indulatszó, a szúniban talán a „dzsimdzsim” felel meg neki legjobban.
– Szerintem nem annyira dzsimdzsim. Ninda éppen eléggé különleges, nemkülönben mindaz, ami körülötte van. Miért ne lehetne saját janníhaumja? Viszont egészen meglepetés nem maradhat, hiszen őt is meg kell kérdezni.
– Nyilván. Mi ennek az ügymenete?
Rindzsat elmosolyodott. Eddig a hívásig nem ismerték egymást, de ő minden szükségeset tudott.
– Régóta élsz már Szúnahaumon, tudnod kell a választ magadtól is.
– Úgy érted, hogy egy janníhaum létrehozása teljesen formalitásmentes?
– Persze, ha a bürokráciára gondolsz. Az annyi, hogy a számítógépnek tudnia kell a létezéséről, hiszen akkor tud Őrzőket küldeni. Történetesen ceremónia sincs, ugyanis a törzsszövetség maga a janníhaum, tehát fizikailag egy örök tűz létesítése nem több, mint hogy megépítjük, egy Őrző odaáll, és elmondjuk, hogy simnunná. Hing-hing, jól emlékszem, hogy Aininak Őrző-vizsgája van?
– Kicsiny falu az Abroncsvilág – mosolygott Hait.
– Hát akkor úgy illik, hogy ő vegye kézbe először a janníruant.
Ezzel Rindzsat kikapcsolt, Hait pedig visszament a huhallupba és nem szólt semmit a beszélgetésről, tudta, hogy valaki jelentkezni fog. Nem is kellett szólnia. Két limlibe sem telt, besétált maga Dzsúhangauri és leült Nindával szemben. Igen nagy lett a csend.
– Kapitány?
– Törzsfőnök?
– Azt mondják, hogy én vagyok Ninda.
– Igen, sien, én is hallottam.
– Hing-hing. Nagy tévedés lenne, hogy én vagyok Ninda, ha nem látnám az arcodon, hogy nem csak úgy beugrottál. Közlendőd van, mégpedig fontos.
– Hát ehhez még Nindának sem kell lenni. Jól van, csobbanjunk a Szesszibe, azért jöttem, hogy megkérdezzem a család véleményét egy örök tűz létesítéséről.
Ninda szeme elkerekedett, szája félig kinyílva maradt. A társaság boldogan gyönyörködött az arcában. Igen, gondolta Hait, és mindennek tetejébe csodálatosan szép lány is.
– Mielőtt megkérdezed – folytatta a kapitány –: tudom, hogy csak ötszáz lakosonként szoktunk janníhaumot létesíteni. Jártam Hangilaoranon, ott mondták. De sok más helyen is van, például épp a Hídnak is van egy, pedig ott nem lakik senki. Meg ugye Hangilaoranon sokfelé, aztán nagy forgalmú nevezetességek mellett, sportközpontokban, üzletközpontokban…
– És én melyik vagyok? – kérdezte Ninda döbbenten.
– Te vagy a kis forgalmú nevezetesség – nevetett Dzsúhangauri. – Hogy is mondják… Ninda Szuth-vantilan Karindeszithrap.
Erre még nagyobb csend lett.
– Megint egy seuru – susogta kisvártatva Sileni.
– Ez a hatodik – bólintott Szinensi.
– Hány embernek volt ennyi seuruja? – kérdezte Aini újabb kis szünet után.
– Senkinek – mondta Angrolími. – Egy vagy nagyon maximum kettő.
– Hát jó, vonzom őket – krákogott Ninda, hogy úrrá legyen elfogódottságán. – Szóval tüzet… mit kellene most mondanom?
– Hogy jó vagy nem jó – mosolygott a kapitány.
– Senkinek nincsen örök tűz az otthonában…
– Senkinek – ingatta szögletes fejét Dzsúhangauri –, és neked sem lesz. Ez nem egyszerűen az otthonodnak jár, hanem annak a helynek, ahol jelenleg már mintegy száz ember gyűlik össze esténként. A fhangísilgunnak, ha le akarod egyszerűsíteni.
– Silgunok nem kapnak tüzet – vitatta Ninda.
– Nem. Mert a legtöbb négy fal között van, vagy egy janníhaum közvetlen közelében. És mellesleg ha egy silgunban egyszerre húsz embert találsz, tudhatod, hogy nem csak fhangíval foglalkoznak. Talán kártyáznak. Hing-hing, szóval nyilván meg kell beszélned a családdal, ráérünk.
Ninda nem szólt semmit, csak ránézett Szinensire. Negyed matin át csendben nézték egymást. Aztán Ainival… Silenivel… és odafordult Ámmaíthoz is.
A férfi némán bólintott.
Ninda lehajtotta fejét, kicsit gondolkodott, aztán lassan felállt, szembefordult a kapitánnyal, és homlokára simította tenyerét.
Dzsúhangaurit nem a válasz lepte meg, hanem a válaszadás módja. Ő is felállt és viszonozta a gesztust.
– Te vagy a kapitány – jelentette ki Ninda. – A Fény Forrásánál állsz és szájadból a Fény Hangja szól.
– A Fehér Fény gyermekei vagyunk – felelte Dzsúhangauri komolyan. – Hangilaoran tiszte őrizni a Fényt és vigyázni gyermekeire.
– Simnunná – mondta rá a hombé népe.
Leengedték a kezüket, egy pillanatig álltak még, s a mély, ünnepélyes csendben megszólalt Sileni. Már ő is állt.
– Hpání auszífan úhpat-szisszan ngríahp?
Ninda odafordult a lányához és rámosolygott.
– Ez a Fíraurangi-szummen dzsullából való. Hogy jutott eszedbe?
– Hpúminá szavai Ngdzsánínak – közölte a kislány. – „Mikor építesz kristálypalotát a tiszteletemre?” Emlékszel, mit felelt rá?
Ninda elnevette magát.
– Hát persze. Hpautí sunnenat-ríhpi? Hová fogjuk tenni?
– Ǐp lǎp dëan – bólintott a kislány. – Hpautí sunnenat-ríhpi?
Ninda könnyed libbenéssel negyedfordulatot tett bal talpán, és jól ismert komoly mosolyával rámosolygott Haitra.
– Ugye van valami elképzelésed?
Az asszony fölkapta a fejét. Belenézett a kék szempár mélységébe…
– Te tudtad, hogy én voltam.
Ninda szelíden elmosolyodott.
– Persze… te mindig tudsz mindent… hát ezért nem néztél rám válaszért az előbb.
– Már véleményt nyilvánítottál, amikor megkérdezted a Fény Őrzőjét – mosolygott Ninda mindentudóan.
Hait lassan bólintott.
– Tudhattam volna. Azt hiszem, a bejárattal szemben van a helye, csak nem tudom, hogy léteznek-e kisebb tűzkörök is.
– Nem – felelte Ninda –, nincsenek. A Tűz Otthona mindig pontosan egy rígin sugarú kör, és egynegyed rígin széles a pereme. Az átmérője tehát két és fél rígin. Vagyis – ki kell tágítanunk a jarráhikört.
– Ez lehetséges?
– Nyilván. Kertészeti szakemberek meg tudják csinálni. Új fákat kell ültetnünk, egy ideig alacsonyabbak lesznek a többinél, de majd megnőnek.
– És már itt is a kertészeti szakember – szólalt meg mély, brummogó hangon az egyik asztalnál ülő Aurgati, Ámmaít egyik barátja Hangilaoranról, szintén jogász. – Igazából nem vagyok az, de tudom, hogy csinálják, mert láttam. Bonyolult munka, mert a jarráhi gyökerei teljesen egymásba fonódnak, szét kell őket választani. Ehhez az egész sövényt ki kell ásni, és az új helyen is nagy gödör kell a gyökerek miatt. Eltart pár derkit, az biztos.
←pg-20 hombé [13] A jogászok imádják az olyan megoldásokat, amik felmentik őket a gondolkodás kényszere alól. (Ámmaít Ídara: Az elmaradt szindor forradalom, 59.) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 708. higit mulindzsan, 780pg‑20 pg-21 örök tűz [-17] Akiket a legjobban szeretsz, azok tudnak a legjobban megbántani. (Ílgaszaumi, Sinettin Szierg mondásai, 237. sómir)pg‑21 pg-22 előadások [-21] Tanácsot az életedre? Nem a jó könyvet vetted elő. Még egyszer mondom: ez az Első Szían. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 506. sómir)pg‑22→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
715778 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-17 dírvizsga [-523] És mindig előbukkant egy-egy újabb világ, amiről mi sosem hallottunk, de Ninda hírneve már ott is elterjedt, ott is tömegek imádják. Egyszer megemlítettem neki ezt, hozzátéve, hogy mennyi rengeteg világ lehet még, ahol rajonganak érte, és nem is hallunk róla. Bólintott és azt felelte, képzeljem el, hogy akkor még mennyi világ lehet, ahol soha nem is hallottak róla. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 217.)ph‑17 -473 (2127 › 60:29) 730 088 szó (701 945+24 000+4143) 5 056 433 betű (4 892 892+163 541) 5 593 836 jel (@537 403) | 689, 68,89%, 415 721 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 159 szórás -50–109 (ph-16, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2201. nap, 329 szó/nap, 2297 betű/nap, 76:40/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.13.:679, 3087 22. 22:09 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 188 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 16 (2%) 673 |