„Csináld jobban, mint tegnap – máris győztél.”
Ílgaszaumi, Közmondások és népi bölcsességek tára
Jasszani-Haugímú
43 708. szahut muandzsan
600
Hatszázat mutattak az órák. A Testvériség összes janníhaumában eljött a pálcaváltás ideje.
A haugímúi janníhaumban az előző Őrző, egy fiatal férfi most egy kicsivel tovább forgatta a janníruant. Aini és Rinkelit a szúnik szokásosan ünnepélyes, lassú járásával közeledett hozzá. Rinkelit Őrző-egyenruhában, Aini fehér köntösben, hátrahajtott csuklyájú fekete fahuddanban, mellén a nindaranok haundájával.
– Őrző, kérlek – szólalt meg Rinkelit, egy idős asszony, akinek két unokájával járt Sileni egy iskolába.
Az Őrző ránézett, szeme megpihent az egyenruhán, s egy mozdulattal függőlegesbe fordította a janníruant, ahogy pálcaváltáskor szokták.
– Közösségünk új Őrzőt avat – jelentette be Rinkelit érces hangon, amire az egész janníhaumban mindenki felállt, mintha eddig nem tudtak volna róla.
– Új Őrzőt? – kérdezett vissza az Őrző, ő is mintha nem tudott volna róla. Egyébként a szúni fülnek nagyon furcsa Pámad névre hallgatott, umnet nemzetiségű volt. – Te lennél az? – mutatott Ainira a jobb kezével, a balban a janníruant fogta.
– Én vagyok, Őrző – felelte Aini.
– Elvégezted a tanfolyamot?
– Elvégeztem, Őrző.
– Levizsgáztál?
– Levizsgáztam, Őrző.
– Tudod, mi a feladatod mint az örök tűz Őrzőjének?
– Tudom, Őrző.
– Mondd el hát – kérte az Őrző, lehajolt egy sorgitinrúdért, bedobta a tűzbe, ismét lefelé fordította a janníruant és betolta a rudat a lángok közé, mert a tüzet nem szabad magára hagyni.
Aini hátranyúlt mindkét kezével, a fejére borította a fahuddan csuklyáját, s keresztbe fonta karját a mellén.
Háta mögött néhány ríginnel Ninda lenyomott egy gombot az úldján, és felhangzott a baungá tompa döndülése. Ez nem volt kelléke a szertartásnak, de nem is tiltotta persze semmi.
– Hangikun Szesszinan Aini Kondilaisz Luodasz vagyok a nindaranok törzséből, Eiši és Vieto lánya Szunnasz világáról, a Szilgut Hauriról. Ám ha kezemben tartom a janníruant, mindez megszűnik, csupán a Tűz Őrzője vagyok és semmi, senki más, személyiségemet leteszem, mert nincsen szüksége a Testvériség törzsszövetségében egyéniségre annak, aki a törzsszövetség egységét megtestesíti: szíhí hpáhaun angdzsáti hpet hpáhaun ningdzsáti. Feladatom az örök tűz gondozása, mert a törzsszövetséget a janníhaum tüze egyesíti, aminek soha nem szabad kialudnia. Jaut urang-sónassan-fóruarangi, hpet sána-jaurap-íhassaunarengi. Feladatom ennek megfelelően a törzsszövetség gondozása, mert a tűzben egyesül a törzsszövetség, amelynek örökké élnie kell. Jaut sána-jaurap-íhassaunarengi, hpet urang-sónassan-fóruarangi. Feladatom közreműködni mindazon családi eseményeken, amik hatalmas családunkban szolgálatom helyén és idején adódnak. Szászinní hpalgirúpan dzsauhí-szinnúmunní szídzsallit niap hong émisszindzsauránihp hpilgaurrídzsit. Feladatom képviselni a janníhaumot és a szektort, falut vagy bármely környéket, ahol az a janníhaum található, bármely alkalommal, amikor képviselni szükséges. Szászinní hpárifannindzsíran íng-janníhaumúní szasszíman-dzsangí hpiran áfang úhallillí dzsaut-janníhaumhpian ilhong hpuarat szongé-karrigan hpárifannilszáhpan. – Kis szünetet tartott, csak annyit, ameddig Ninda ismét megdöndíti a baungát. – Szászinní hauran urang-hildzsaut. Feladatom, hogy én legyek a tűz.
– Feladatod, hogy te legyél a tűz – ismételte kórusban az egész janníhaum, s az Őrző megint kiemelte a pálcát a tűzből. Függőlegesbe fordította, és homlokára tett kézzel üdvözölte Ainit, aki viszonozta, s a jelenlevők szintén.
– Őrző, kérlek – mondta most az Őrző egyenesen Aininak, akinek nagy levegőt kellett vennie, hogy úrrá legyen hangja remegésén. Most lett Őrző, ebben a pillanatban, azáltal, hogy életében először így szólították.
– Mit kívánsz, Őrző?
– Most, hogy az Őrzők közösségébe léptél, kérlek, vedd a janníruant és foglald el helyedet Jasszani-Haugímú örök tüze mellett.
Aini hátrahajtotta a csuklyát. Levette haundáját, szépen ráhelyezte a haundhilgára, amit egy hirtelen a semmiből ott termő hilganil állított elé. Lekanyarította magáról a fahuddant, amit rögtön elvett tőle a hilganil, szépen összehajtotta és elvitte a janníhaum egyik asztalához. Aini kioldotta köntöse övét, a köntöst egy másik hilganil vette gondjaiba, a saruval együtt, ami helyett átadta a fekete Őrző-sarut. A fekete Őrző-egyenruhát Aini eddig is viselte a köntös alatt.
Ismét homlokukra tették a kezüket mindannyian, még az a kislány is, aki a köntöst vitte, emiatt rálépett a köntösre és majdnem orra bukott, de valaki elkapta és talpra segítette. Aini ezt nem látta, a háta mögött történt. Átvette a feléje nyújtott janníruant – megint döndült egyet a baungá –, majd jobbra fordult, Rinkelithez.
– Köszönöm, hogy tanítottál – mondta neki, homlokára tett kézzel, majd a janníruant két kézbe fogva vízszintesbe fordította és feléje nyújtotta.
– Köszönöm, hogy taníthattalak – felelte az asszony, jobb kezét a homlokára tette, a balt pedig a fémpálcára helyezte.
Utoljára döndült a baungá.
Aztán Aini elfoglalta helyét a tűznél és munkához látott, a két Őrző pedig csak egy pillantást vetett rá, aztán sarkon fordultak és távoztak. Az Őrzőt nem felügyeli senki, az Őrző egyedül végzi munkáját.
Ninda és a család ott maradt két derkit, amíg Aini a tüzet őrizte, de nem beszélgettek vele, hiszen az Őrző leteszi személyiségét, amíg az örök tüzet gondozza. Végül nyolcszázkor átadta a pálcát az új Őrzőnek, visszament a család asztalához a köntöséért, belebújt, felvette a haundáját is, és lezökkent Szinensi mellé.
– Šiiiii… eiska sy sailis… azt hiszem, így még nem izgultam életemben.
Szinensi szelíd, gyengéd mosolya maga volt a megértő szeretet.
Hait, aki immár életformát csinált abból, hogy ezeket a kislányokat figyelte, többedszer állapította meg magában: Szinensi már csak külsőre különbözik Nindától, a jellemük tekintetében mintha ikrek lennének. Hármasikrek, mert Aini is éppen ilyen. Ez nem volt mindig így. Szinensi sokkal szeleburdibb volt, Aini pedig tipikusan saunisi módra laza, fesztelen. Mostanra ez megváltozott… illetve persze nem, az alapvető jellemvonásaik hogy is változhattak volna meg, csak azokra rárakódott egy réteg, amit Nindától kaptak, ez a mély, időtlen bölcsességen alapuló szelíd, nyugodt komolyság. Végeredményben, gondolta Hait, ez a két kislány… folyton így gondol rájuk, nyilván mert a szindorban az ő korosztályukra még ugyanazt a szót használják, amit a gyerekekre… szóval ez a két kislány valami rendkívüli… mi is erre a jó szó… valami rendkívüli „funkciót tölt be”. A dzserang történetírás talán soha nem tudja meg a nevüket, de az biztos, hogy bekerülnek a dzserang történelemkönyvekbe. Ninda feleségei. Hatalmas dolog ez. Mintha magával a Galaxissal tartották volna azt a két esküvőt.
És hát ő is valami ilyesmi. Igazából nem több egy balerinánál, persze tanít is meg könyveket ír, el is nyert egy csomó díjat; történetesen Szindoriáról az egész családból ő kapta a legtöbb díjat, már Ninda is megjegyezte, hogy a szindorok őrajta élik ki a díjazhatnékjukat. Egy-egy új könyv, sikeres balettelőadás-sorozat, oktatófilm, és már jönnek is a díjak.
De ő akkor is csak egy balerina. Meg kultúrtörténész. De azzal, hogy Ámmaíttal a nem hivatalos szülei lettek Nindának…
Igen. Ők is fontos részei annak az érzelmi hátországnak, ami Nindát a khaddahum küldetésében támogatja.
Ő, Hait Kirísz a Galaxis nagymamája.
←pg-14 hírlap [-23] Az igazi bölcs az, aki tud csendben is maradni. (Ílgaszaumi, Dzsullák Gyűjteménye, Szinrászuangi dzsullá, Áfurratip története, 8.)pg‑14 pg-15 Őrző [-5] Csináld jobban, mint tegnap – máris győztél. (Ílgaszaumi, Közmondások és népi bölcsességek tára) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 708. szahut muandzsan, 600pg‑15 pg-16 avirok [5] Sokan és sokféleképpen próbáltak útmutatást adni az emberek életéhez. A baj az, hogy ez nem szokott sikerülni olyan egyszerű utasítások nélkül, hogy: légy őszinte, légy megbízható, légy udvarias, légy pontos. És most megoldották a problémát? Nem. Csak újakat teremtettek. (Ninda: Beszélgetések, 714.) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 708. senut nahangan, 691pg‑16→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
724568 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-21 id [-931] ()ph‑21 ·· -856 (2138 › 60:47) 733 658 szó (705 435+24 080+4143) 5 082 592 betű (4 918 505+164 087) 5 620 320 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2218. nap, 328 szó/nap, 2291 betű/nap, 76:48/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.19.:575, 3085 8. 21:40 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |