„A Galaxis jobb hely lenne, ha nem próbálnának téged megváltoztatni olyanok, akiket te már nem próbálsz megváltoztatni.”
Ninda: Beszélgetések, 902.
Szímunnit-Falgir
43 702. nodzsat karisszinan
453
– Nahát – mondta Nomboka, végigjártatva pillantását a tájon. – Nahát, nahát.
A lányok jól tudták, hogy ez leginkább azt jelenti: nahát, egy egészen titkos világ, aminek a létezéséről sem tudhattam azelőtt, és most itt állok – nem pedig magának a tájnak szól. Nem mintha Szímunnit-Falgir annyira érdektelen hely lett volna, csak hát a tévés már ezernyi világot látott.
A kicsiny medencét, ahol a hílari leszállt, a Falgir folyása vágta ketté, a hajójuk egyszerűen a csatorna fölött szállt le, egyik oldali lábaival az egyik, a másikakkal a másik oldalán. A medence a Szombenvaur-hegység lábazatának részét alkotta, dzsisszáról a Szombinut vonulata vetett rá árnyékot, s a medence szélén, az Elpilu-lejtőn épült Szímunnit falucska. Száz lakos. Sénin oldalon a mellékhegység, az alacsonyabb Ombin vonulata takarta előlük a Szinszá-vidék erdőségeit, de erdő itt is volt bőven, a hegyoldalt vegyes erdő borította, gyümölcsfákat telepítettek szonnevivel, hilurral, fekete és vörös ángauttal, majd feljebb ezek rerruerdőnek adták át a helyüket.
– És az egész tele van növényzettel, igaz?
– Szúnahaungaur kilencven százaléka – felelte Limaldu, egy mellettük álldogáló idegen férfi. Amint a szúnik általában szokták, a hílariból kijövet csak azok hívtak nyomban légikocsit, akiknek máris dolguk volt valahol, a többiek ott maradtak még egy kicsit a leszállás helyszínén. – A többi egyetlen kicsi sivatag, a sziklás hegyoldalak, meg persze a beépített terület. A vízfelületeket szokás szerint hozzászámítjuk, hiszen ez valójában a szabad természetet jelenti.
– Igaz, vízfelületek… szóval ez itt egy csatorna, nem folyó – mustrálta Nomboka a Falgir tükrét, és odasétált hozzá. Leguggolt, belemerítette a kezét. – Nagyon tisztának látszik.
– Gyakorlatilag ivóvízminőség – guggolt mellé Ninda –, a Sénin-peremen lehulló hóból kerül a mederbe, aminek végig szilárd burkolata van, és minden ríginen áthalad egy tisztítórácson. – Rásimította tenyerét a víztükörre. – Ó, Falgir, kicsiny vize Siddargímut vidékének, Horgemi-Líszut vidékének, Szelgifu erdőségeinek, Ílsilut-Hilargé hegyeinek, Szóhennun-Álfaur dombjainak, Aurgámi vidékének, Szíhaten-Jallil dombságának, köszöntelek Szímunnit dombjai között, s utadra bocsátalak Szombenvaur hegyei közé, Amdzsahaun-Dzsirran hegyei közé, Szosszet dombjaira, Ángvatin vidékére, Ilheng-Hópin erdőségébe, Ílangvattir mély völgyébe, Hargémi hegységébe, az Ómalgit-Hingsinimmur katlanba, ahol Sádú sziklája alatt vár téged hilapod. Menj hát és vidd el mindezen vidékekre az élet vizét, amelyet eddig magadban hordoztál. Simnunná.
– Simnunná – mondták a lányok és még néhányan vele együtt. Nomboka csak egy-két ütéssel megkésve, annyira meg volt hökkenve.
Ninda rámosolygott.
– Te… honnan tudod fejből ennek a csatornának az útvonalát?
Ninda könnyedén lehuppant a riporter lábához a dús nikmutfűbe.
– Volt egy régi szokás Szúnahaum-sínarraómin, a szúnik elveszített világán. Ha messze galaktikus útról tértek haza, illetve különböző ünnepek alkalmával, ki szoktak menni a Szesszi partjára, hogy köszöntsék a hatalmas folyamot, annak a világnak a legnagyobb folyóját, amely azokban az időkben a népesség egyharmadát látta el vízzel. Megsimogatták a víztükröt, virágkoszorút helyeztek rá, és beszéltek hozzá. Ma, amikor itt élünk Új-Szúnahaumon, van egy másik Szesszink, a legnagyobb csatorna világunkon. De köszönteni nemcsak őt lehet. Bármelyik csatornát lehet, és kell is, hiszen ők hordják szét Szúnahaungaur vizét. Ez egy halott világ volt, Szillon – ezt soha nem szabad elfelejtenünk. Egyetlen cseppnyi víz sem volt rajta, amíg az ember nem hozott. És ha egy nap leállna a hógyűjtők, a csatornák, az öntözőberendezések és a Szúnahaum-insáhirun kifinomult együttműködése, ez a világ egy éven belül ismét halott lenne. Ezt sem szabad elfelejtenünk. Szúnahaum a legfurcsább emberlakta világ a Galaxisban, ez igaz. De abban éppenséggel nem furcsa, hogy itt is, mint az összes többi világon, legyen az őshonos életet hordozó, lakhatóvá tett vagy kupolás világ, a legfontosabb az ökológiai rendszer, és annak is a legfontosabb eleme a víz. Ezért köszöntjük ma is a csatornákat.
– Értem… – Nomboka rápillantott a víztükörre, s megint vissza a kék szempárból feléje sütő mély nyugalomra. – De ebből még nem tudtam meg, hogyan lehet, hogy fejből végigmondtad a csatorna útvonalát.
Ninda szelíd mosolya olyan volt, mint a Falgir színén tükröződő napfény.
– Két érintés a suagodon, és megmondja, hol fog abroncsot érni a hílari. Aztán már csak elő kellett vennem a térképet. Egyébként tényleg elég sok vidéket ismerek, sokat mászkáltam régebben is, ma meg már a lányokkal járunk túrázni. Gyere el velünk valamikor, Szúnahaum tele van fantasztikus tájakkal.
– És Auríhaum is – tette hozzá Szinensi.
– A Felhő a legjobb hely a Galaxisban – vágta rá Sileni –, és itt készül a legjobb kaja. Rauranki ígért nekem sehaddut, ha ötszázig odaérünk.
– Már kezdtem is furcsállni, hogy nem hozod szóba az evést – nevetett Aini.
Ninda a lányára pillantott.
– Ötszázig bárhová, sien-Si, de sehaddut nem csak Rauranki tud készíteni.
– De ő ongveki sajtot tesz rá, ilakkakrémmel.
– Megint egy jó csípős kaja – nevetett Ninda, és fölkelt. – Meggyőztél. Gyere, Szillon, vigyük el Silenit ebédelni, különben minket fal föl, aztán sétálunk egyet… hol is, sien?
– Szuangvéni-Hillában – felelte a kicsi.
– Az nincs is messze, és nagyon szép a tópart.
Nomboka is feltápászkodott, és felnézett az égen látható nagy fényfoltra.
– Furcsa, hogy ilyen magasan látszik a nap – jegyezte meg. – Azt hittem, sokkal alacsonyabban van… ezen a szélességen.
– Jól hitted – felelte Aini. – Az nem a nap. Az egy tükör magasan a levegőben. A nap ott van a hegyek mögött, és ott is marad örökké, sokkal alacsonyabban. Ez a vidék egymilliárd éve nem látta a napfényt, Szillon, és még évbilliókba telhet, mire Szúnahaum-síssanaurangi kibukkan a hegy mögül. Ha ugyan létezni fog még ez a hegylánc, az Abroncsvilág, vagy akár maga Síssanaurangi.
– A hegylánc biztosan nem fog – csóválta a fejét a riporter. – Ez a ti insáhirunotok elhozta ide az eróziót is. Ennyi idő alatt a legszelídebb fuvallat is elbont bármekkora hegyet. Tektonikus mozgások is vannak itt, ugye?
– Emlékezz, a Dzsisszáfaurral érkeztünk ide – felelte Ninda kedvesen.
– Úgy értem, ezen a vidéken.
– Természetesen – bólintott Aini. – Mindenhol vannak. Szúnahaum geológiailag nagyon is él, csak az aktivitása egyoldalú, a Forró-sarktól a Hideg-sark felé haladva csökken. Nem valami egyenes vonalban éppen, de csökken. Errefelé is bekövetkezhet egyszer egy földrengés, ami akár ledöntheti talapzatáról a Szombinutot.
– De ha ez nem történik meg – mondta Ninda csendesen –, és ha a fillardzsilkemencében sem fogy ki a hidrogén, akkor ezen a vidéken így marad az örök árnyék, amíg az idő körbejárja a Galaxist.
Nomboka belépett a lányok után a légikocsiba, és egyre csóválta a fejét. Honnan szed ez a gyerek ilyeneket? Alig akad egy mondata, amit bárki más is mondhatott volna.
Igen, gondolta. Élete legjobb döntését hozta, amikor idejött. Ennek a lánynak minden szava kincset ér, akár közzéteheti, akár nem.
←pe-8 színház [-23] Tudjuk, hogy mitől keringenek a csillagok és a világok. Tudjuk, mi hajt bármit, ami mozog, az elgurított labdától az űrhajóig. De mi hajtja az időt? (Ninda: Metafizika, 3/62/25.)pe‑8 pe-9 hazaérkezés [-12] A Galaxis jobb hely lenne, ha nem próbálnának téged megváltoztatni olyanok, akiket te már nem próbálsz megváltoztatni. (Ninda: Beszélgetések, 902.) :: Szúnahaum, Szímunnit-Falgir, 43 702. nodzsat karisszinan, 453pe‑9 pe-10 Áiszi [-11] Nézz körül. Itt ülünk az étteremben, beszélgetünk mindenféle felnőtteket érdeklő dolgokról. És itt ül egy gyerek, eszeget, gondolkodik. Miről? Eltűnődtél már valaha azon, hogy egy gyerek, aki csak ott üldögél valahol, mire gondol éppen? (Sileni: Naplóm Nindával, 44 411. fattilgópan) :: Szúnahaum, Szuangvéni-Hillá, 43 702. nodzsat karisszinan, 506pe‑10→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
712067 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-21 id [-484] ()ph‑21 ·· -409 734 107 szó (705 883+24 081+4143) 5 085 778 betű (4 921 687+164 091) 5 623 506 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2228. nap, 327 szó/nap, 2282 betű/nap, 77:09/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.8.1.:1262, 3086 17. 13:27 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |