„Milliószor tették föl nekünk a kérdést, ellenzőink és az ingadozók is: és akkor most Nìïndà az, akit nem szabad kritizálni? Milyen választ adhattunk volna azon kívül, hogy dehogynem lehet, csak nincs hozzá elég tudásotok?”
ÀLAN: Hősköltemény
Ḱaŷndïm
61. dàỹm 26.
a fehér órája
– Azoknak, akik most kapcsolódnak be adásunkba, ismét elmondom, hogy a Belső-Galaktikus Hírügynökség egyedülálló vállalkozásának lehetnek szem- és fültanúi a kedves nézők, egy rendkívüli fontosságú esemény közvetítésének, amiről nem közvetíthetünk, ahol nem lehet jelen sem riporter, sem kamera, amiről még azt sem tudhatjuk, hogy mikor és hol történt vagy fog történni, csak annyit, hogy most a napokban, valahol a Testvériség ismeretlen helyen tartózkodó hajóinak egyikén, talán éppen annak a világnak a kikötőjében, ahonnan minket figyel a kedves néző, de lehet, hogy a spirálkar ellenkező végén. Én Ãneś Ṙoòsaḩý vagyok, szeretettel köszöntöm önöket a történelem legfurcsább tévéközvetítésében, egy olyan eseményről, amiről nem tudhatunk semmit: Ninda esküvőjéről. Tudjuk, hogy két lánynak fogad örök hűséget… azazhogy a két lányról tudunk, de azt, hogy a sũùnỹ szokások szerint szoktak-e örök hűséget fogadni, azt nem tudjuk. Semmit sem tudunk a házasságkötési szokásaikról, mint általában a magánéletükről. Ninda magánéletéről még az átlagosnál is kevesebbet, csak annyit, hogy két lány a társa, és egy örökbefogadott kislányt nevelnek. Azt megtudtuk, hogy a gyermek most körülbelül három és hét éves lehet, és már felépült a borzalmas ýwnḱaimśi katasztrófában szerzett sérüléseiből, amikről természetesen nem tudjuk, hogy mik voltak. Hogy a Testvériség melyik hajóján élnek és hogyan, milyen körülmények között, azt sem tudjuk. Tulajdonképpen bármeddig sorolhatnám azokat a dolgokat, amiket nem tudunk, egészen egyszerűen, kedves nézőink, nem tudunk semmit. Ezért most át is adom a szót Larenka Szontiszkovarindének, aki arról fog beszélni, amit tudunk.
Váltott a kép, a bajuszos fiatalember helyett megjelent a szavanszi riporternő enyhén zöldes arca.
– Köszönöm, Ãneś, üdvözlöm a kedves nézőket Lũakẽàńból, az Àmanrŵp cukrászda teraszáról, itt a hátam mögött a Sëẽron téren sétálókat látják, mögöttük pedig a Ṙwlleỳl magasodik. Nos, hogy mi az, amit tudunk Ninda esküvőjéről? Hát azt, hogy ki mit szól hozzá. Itt az asztal körül ülnek velem néhányan, akiknek személyes emlékük van Nindáról. Elsőként Èwp urat kérdezem, aki – látta őt még csavargó korában?
A megszólított egy idős úr volt, lehetett vagy harmincöt éves, kopasz feje búbját csak hátul keretezte némi ősz hajzat.
– Igen, azt hiszem, hogy őt is láttam. Sok csavargót ismertem abban az időben, és volt egy kislány, aki a Süsü gúnynevet viselte. A hely és az idő is egyezik. Természetesen többen is viselhették ezt a csúfnevet, nem tudhatom hát biztosan, hogy ő volt-e, aki néhányszor járt az üzletemben. Általában nem én beszéltem vele, hanem az alkalmazottam, de ő már sajnos nem él. Mindenesetre ha ez a beszélgetés egyszer eljut Nindához és ráismer akár az alkalmazottamra, akár az üzletre, megtiszteltetésnek venném, ha értesítene. Hoztam egy fényképet mindkettőről.
– Ezeket látjuk most.
– Köszönöm, szerkesztő asszony. Az alkalmazottam neve Ẽmarỳś Lômlèn volt, de itt a Dẅrm negyedben inkább csak úgy ismerték, hogy a zöldséges néni. Ez pedig az üzlet hátsó bejáratának fényképe, erre Ninda jobban emlékezhet, ott szoktak megfordulni csavargók, és Lômlèn asszonynak felhatalmazása volt tőlem, hogy kisebb mennyiségben adjon nekik gyümölcsöt, zöldséget. A hátsó udvar a Ḱawrînů utcára nyílik, de az üzlet frontja az Ŵmeýt téren van.
– Milyen benyomást tett önre Ninda?
– Nos, ami leginkább eszembe jut róla, az, hogy milyen kicsi volt. Kicsi, sovány és piszkos. Nagyon tisztelettudó volt, ami, ugye, akkori társadalmi státusa értelmében, hát, szükséges volt. „Köszönöm, uram”, mondta mindig, amikor meglátott.
– Mit szól az esküvője híréhez, uram?
A boltos megvakarta az orra tövét.
– Kérem, én egyik ámulatból a másikba estem, amikor az a riport napvilágot látott. Azok között voltam, akik valamikor az első napokban megnézték. Többször is, már akkoriban. Teljesen el voltam képedve. Tudják, én abban az időben nem voltam kimondottan az elnök úr ellen… látják, rögtön így jön a számra, hogy elnök úr, pedig ma már nem így mondom. Láttam, hogy mennyi rossz van a világban, mennyi szegénység, mekkora bűnözés, hiszen itt élek, a boltom is itt van, a lakásom is. De nekem nem állt úgy össze a kép, mint őneki. Tudják, én nem vagyok egy művelt ember… persze ő sem volt az, de hihetetlenül átlátja a dolgokat. Én nem. Ez döbbentett meg. Valahogy úgy, mintha… mintha… ne haragudjanak meg a hasonlatért, tudom, hogy butaság, de nem tudok jobbat. Szóval mintha tudtam volna már, hogy kettő meg kettő az négy, erre jön ő, és megmagyarázza, hogy még kettő az hat, én pedig megértem, és nézek magam elé, nahát, mily kézenfekvő, hogy nem jöttem én erre rá hamarabb, de aztán ő folytatja: meg még kettő az nyolc, én pedig teljesen ledöbbenek, hát hiszen abból, amit az imént mondott, már erre is rájöhettem volna, és mégsem sikerült. Aztán ez így megy tovább, már húsznál, harmincnál tart, és én még mindig tudom követni. Ha nem tudnám, az világos helyzet lenne, hiányzik valami tudásom a dologhoz, de én még negyvennél is tudom követni, tehát mindazt, amit mondott, én is összerakhattam volna magamnak! Még könnyebben, mint ő, hiszen én már felnőtt voltam. De én képtelen voltam rá, ő pedig gyerekfejjel is képes. Bocsássanak meg a hosszú beszédért. Magára a kérdésére már röviden tudok válaszolni, szerkesztő asszony. Én ezek után már semmin sem lepődök meg ezzel a kislánnyal kapcsolatban. Örökbefogad egy gyereket, amikor még maga is gyerek? Jó! Két másik lánnyal él? Jó! A Galaxistól elzárkózva tartja az esküvőjét? Jó! Ő Ninda. Nincs ember a Galaxisban, akinek képességében állna őt kritizálni. Jogunk az volna. Ő nem csodalény, aminek Ḱïyṙeàn hitte magát, ő csak egy ember. De többet tud, mint az egész Galaxis.
Larenka nagy elégedettséggel hallgatta a szóáradatot. Ez a derék boltos megcsinálja neki itt a fél műsort.
– Köszönöm, Èwp úr, nagyon értékesnek tartom a gondolatait. Kérem, kísérje figyelemmel a beszélgetést a továbbiakban is. Most Ẅêsiḩỹ asszonyhoz fordulok, aki nem ismerte Nindát régebben, jól tudom?
– Igen, így van, szerkesztő asszony kérem – felelte a vörösesszőke fiatalasszony –, én akkor Làlavẽynben éltem, másodiskolába jártam. Az egész csoport arról az interjúról beszélt. Mindenki tagadta, hogy látta volna, de csodával határos módon mindenki tudta, hogy mi van benne. Én is megnéztem sokszor, és itt voltam az első tüntetésen, amit ebben a városban tartottunk. Azóta is megnézem minden beszédét, nem is egyszer, és találkoztam vele, amikor itt járt a városban. S hogy mit szólok az esküvőjéhez? Amit mindenkiéhez: sok boldogságot! Megérdemli, hiszen olyan sokat szenvedett már, és mégis csupa jót adott a Galaxisnak.
←pe-20 sinní 5 [-19] S közben valamikor, észrevétlenül a másik kettő is átvette azt a méltóságteljes, szelíd derűt, csendes nyugalmat, ami Nindából sugárzik. (Hait Kirísz: Ninda, 947.)pe‑20 pe-21 vélemények [-19] Milliószor tették föl nekünk a kérdést, ellenzőink és az ingadozók is: és akkor most Nìïndà az, akit nem szabad kritizálni? Milyen választ adhattunk volna azon kívül, hogy dehogynem lehet, csak nincs hozzá elég tudásotok? (ÀLAN: Hősköltemény) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 61. dàỹm 26., a fehér órájape‑21 pe-22 sinní 6 [-23] Virágozz ki, magányos lélek, gyűjtsd össze erődet – sokáig kell élned még e világon. (Ílgaszaumi, Terra-sóhipun, V12 rind, 6203. sómir, 46. singir)pe‑22→
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
740087 – 99,8%
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
835447 g\grant ulysses s\cwgen11.zip::cwgen11.txt
ph-27 hombéban [-201] Azt hiszem, ő az egyetlen oka, hogy nem vállaltam újra kiküldetést. Mindig szerettem eljárni hozzá, de amióta a hombét így berendezték, még otthonosabb lett. A legjobb janníhaum, amit ismerek. Bár megesett, hogy egy-egy másik janníhaumban jártam és ő is ott volt – akkor pedig az volt a legjobb. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 53. sómir) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 -176 740 888 szó (712 432+24 303+4153) 5 134 455 betű (4 968 789+165 666) 5 672 812 jel (@538 357) | 699, 69,9%, 421 731 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 134 szórás -25–109 (na-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2269. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:54/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.9.1.:1433, 3088 29. 15:23 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |