„Egyik nagy erősségünk nekünk szúniknak, hogy nagyszerűen tudunk szertartásokat rendezni.”
Sileni: Nindaran-sóhipun, 345.
Jasszani-Haugímú
43 705. muhat sillíman
400
– Tam-tararattatta-tam, tararattatta-tam!
Háromszor egymás után szólalt meg a nyolc torongi, s a közönség sustorgása elcsendesedett. Az áharin-sildatu kapuja feltárult, s kisvártatva kilépett rajta egy Őrző, két tenyerére fektetve hozta a janníruant, és megindult a tarka sinníszőnyegen. Néhány lépéssel mögötte jött egy hilganil, egy apró kisfiú, felhajtott csuklyájú fekete fahuddanban. A szőnyeg száz rígin hosszan húzódott, nyílegyenesen, a tér közepén felállított Tűz Otthonáig. Az Őrző, egy magas fiatalember a körhöz érve föléje nyújtotta a janníruant, a hilganil pedig felmutatta a magával hozott tűzpálcát.
– Gyújtsuk meg ezt a tüzet – mondta neki az Őrző –, Jasszani-Haugímú örök tüzét, a nindaran-sinní örök tüzét, hogy velünk legyen és emelje a sinní fényét a nindaranok számára.
A hilganil egy mozdulattal fellobbantotta a tűzpálcát, az Őrző pedig kiemelt egy sorgitindarabot, a pálcához érintette, s a fehér henger nyomban meggyulladt. A pálcával együtt bedobta a Tűz Otthonába, aztán szó nélkül hozzálátott szokásos munkájához. A hilganil pedig hátrament a közönség körébe és leült valamelyik asztalhoz, most már lehajtva csuklyáját.
A haugímúi rét janníhaummá változott.
Kora reggel állították fel az asztalokat és padokat az automaták. A vendégeknek előre be kellett jelentkezniük, hogy tudni lehessen a létszámot. Tizenhatezer-ötszázan foglaltak helyet maguknak, jóval többen, mint amire számítottak, ezért csak a fontosabb vendégeket ültették asztalokhoz – asztalok nélkül elképzelhetetlen lenne egy ilyen esemény a Testvériségben –, a többieknek lelátót állítottak fel. Előtte az asztalok sokasága, majd a Tűz Otthona és a sinníszőnyeg, ami összekötötte őket az áharin-sildatuval, egy rögtönzött épülettel, ahol a szereplők gyűltek össze. Egy további szőnyeg, egyszínű világoskék, a sinníszőnyegtől vezetett a hombé hátsó kapujához, amit ezúttal sarkig tárva hagytak. Az áharin-sildatu mellett egy aungir is állt.
Miután a tüzet meggyújtották, megkezdődhetett a szertartás.
Elsőként egy csapat fiatal lépett ki az áharin-sildatuból, kék köntösben: a Szolgálat tagjai, ezúttal mint hisszenin-faunnildzsimbunok, a csatornák és auríhaumi folyók megtestesítői, hármas sorokban. Nagyon régi, mára feledésbe merült szokás volt ez, a nindaranok egyenesen a harmincötezer éves Jaurráfarríhp dzsullához mentek vissza érte. Mindegyikük egy-egy csatorna, illetve folyó hilapjelvényét hozta kerek táblán: elöl jött a Rauhangir, a Jallinur és a Dzsárina, majd a Szikasszur, a Dzsilangur, a Fíhennur, a Hakunnur, a Dzsemmir, az Ílfangit, a Harginnur, a Hiszangáni, az Angravéti, a Szílangir, a Szimdzsanur, a Silannur, a Valgir, az Onginur és a Lengu, és végül külön, a többiek mögött néhány lépésre elmaradva Khatti hozta a Szesszi hilapjelvényét.
Mialatt a vizek elhelyezkedtek, elindultak a hegyek is, szintén a Szolgálat tagjainak megszemélyesítésében, barna köntösben, de ők egymás után jöttek, hiszen a hegyek hatalmasak, nem férnek el egymás mellett a sinníszőnyegen. Az Andon, a Dzsimbá, a Laulu, a Súaf és a Soérg. Ők ugyanazon a padon foglaltak helyet, mint a vizek, két-két víz közé ültek le, hiszen a vizek a hegyekből erednek – kivéve Szúnahaumon. Igaz ugyan, hogy ezekkel a hegyekkel csak a Lengu, illetve az Onginur találkozik, de ennek nem volt jelentősége.
Harmadiknak Szúnahaum érkezett, a nemzeti zászló. Piros köntösben Dzsisszáfaur, zöldben Szúnahaungaur, sárgában a Sínisuál és szürkében Séninnaur. Mivel a Sínisuál elfedi Szúnahaungaurt, ők ketten egymás mellett jöttek, kézenfogva, egy fiatal pár. Ők is mind a Szolgálattól.
Ezzel véget ért a haumangí-sumden-fiddaurísut, a természeti elemek felvonulása. Amíg ők végiglépdeltek a szőnyegen, majd a Tűz Otthona előtt meghajolva körbesétáltak és elfoglalták ülőhelyüket a hosszú padon, kevéssel a Tűz Otthona mögött, addig a zenészek a Világaink dallamát játszották. Aztán átkevertek az Abroncsvilágra. Az áharin-sildatu ajtajában megjelent huszonnégy apró sisunu, komoly arccal felsorakoztak a szőnyeg két oldalán, s kíséretként szolgáltak a szellemeknek. Hangillíszan-rind-Angé szunn Áharahangídí, a tudás szelleme, fehér köntösben. Jangaurillí-szisszun áng sinní-Haujallíni, a sinní szelleme világoskékben. Majd egymás mellett a Párszellemek aranyban, illetve feketében, utánuk Sziane aranyban és Szemnoru feketében. A huszonnégy sisunu végigkísérte őket a szőnyegen, majd elvegyültek a közönségben.
A közönség mindenkit lelkesen üdvözölt, a vidám kurjongatás, a dal éneklése csak akkor maradt abba, amikor a sisunuk kivonulásának végén a dzsógir és a baungá jelezte a szellemek közeledését. A tizenhatezer néző elnémult, felállt, s homlokára tett kézzel köszöntötte mindegyik szellemet. Amikor Sziane, majd Szemnoru bólintással üdvözölte az Őrzőt, a nézők is meghajoltak, aztán visszaültek a helyükre.
A zene elhallgatott, a nyolc torongi diadalmasan felharsant, és az áharin-sildatu ajtajában megjelent a dzsarantin-sinní, Ámmaít, fekete fahuddanban. Gyors, mégis ünnepélyes léptekkel végigsietett a sinníszőnyegen, megállt a Tűz Otthona előtt és a homlokára tette a kezét.
– Őrző, kérlek – szólalt meg a tizenhatezer ember kórusa.
– Ki zavarja munkájában Jasszani-Haugímú tüzének Őrzőjét? – érdeklődött az Őrző, mintha nem tudná.
– A nindaran törzs dzsarantin-sinníje érkezett hozzád – felelte a kórus.
– Tisztelet adassék a dzsarantin-sinnínek – mondta az Őrző.
– Tisztelet adassék a dzsarantin-sinnínek – vágta rá a tömeg.
– Mit kíván a nindaran törzs dzsarantin-sinníje Jasszani-Haugímú tüzének Őrzőjétől?
– A sötétség adományát kérem tőled – felelte Ámmaít.
– Súlyos kívánsággal állsz elő, ohangi-sinní! Azt kívánod az örök tűz Őrzőjétől, hogy oltsa ki a tüzet, amelyre sok tízezer éve vigyáz?
– Igen, Őrző. Szeretnénk elhívni közénk a Harmadik Fényt, hogy tanúja és védelmezője legyen a nindaranok sinníjének.
– Úgy hát – bólintott az Őrző, aki pontosan azért gyújtotta meg ezt a tüzet alig egy limlivel ezelőtt, hogy legyen mit eloltania. – A Harmadik Fény előtt minden más fénynek meg kell hátrálnia. Kérlek, légy egy kicsit türelemmel. Haurímú!
Kis csend támadt, aztán a Laulu-szimdut felől megjelent egy fekete folt a levegőben. Gyorsan közeledett, s kibontakozott belőle egy irdatlan haurímúsátor, amit több száz automata emelt a lelátó és az áharin-sildatu fölé, és szépen leengedték, sötétségbe borítva mindannyiukat. Mindenkinek határozott véleménye volt, hogy ez sokkal hatásosabb, mint ha egyből a sátor alatt kezdik a szertartást.
Eközben az emberek fölkeltek és belebújtak a fahuddanjukba. A csuklyákat hátrahajtották és leültek.
Amikor a sátor rájuk borult, az Őrző a Tűz Otthona felé nyújtotta a janníruant, s a tűz néhány pillanat alatt kialudt. Sötétség honolt a hatalmas építmény alatt.
– Teljesítettem a kívánságodat, ohangi-sinní. De az már a te feladatod, hogy elhozd hozzánk a Fényt.
– Úgy legyen – felelte Ámmaít, és az áharin-sildatu felé fordult, sarkos mozdulattal, amit valaha még a diplomáciai alapképzésen tanult, de alig használta, mert hamar olyan rangba emelkedett, ahol ezt már nem kívánták meg. Persze a sötétben nem is látta senki. – Hívjuk hát el Jasszani-Haugímúba a Harmadik Fényt.
– Álljatok fel a Tudás Fényének jelenlétében! – kiáltotta az Őrző. – Fedjétek el fejeteket, nehogy kárt tegyen bennetek a ragyogás!
←pe-15 kirajzás [3] Minden hely, minden ember, minden műalkotás megejtő hűséggel hasonlít önmagára. (Ninda: A fény lúmái, 880) :: Auríhaum, Dzsífarraungi, 43 702. higit szimsáhuran, 410pe‑15 pe-16 sinní 1 [-21] Egyik nagy erősségünk nekünk szúniknak, hogy nagyszerűen tudunk szertartásokat rendezni. (Sileni: Nindaran-sóhipun, 345.) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 705. muhat sillíman, 400pe‑16 pe-17 sinní 2 [10] Most egy kérdés jár a fejedben. Vajon lesz Második Szían is? Miután elolvastad a könyvet, ez a kérdés nem lesz többet kérdés. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, bevezető)pe‑17→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
716606 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-19 id [-586] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -523 732 038 szó (703 854+24 041+4143) 5 070 589 betű (4 906 773+163 816) 5 608 121 jel (@537 532) | 691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2209. nap, 329 szó/nap, 2295 betű/nap, 76:43/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.14.:1046, 3086 30. 11:48 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |