Ninda

-25 ← →

„Sok népnél létezik a születésnap fogalma: ez az a nap, amikor egy egyén születése óta kerek számú év telt el a helyi naptár szerint. Ezt családi ünnepnek tekintik, illetve híres emberek esetében akár nemzeti ünnep is lehet belőle. Természetesen erről is lemondtak őseink, amikor harminc napban határozták meg az év hosszát.”

Angrolími: Népszokások és társadalmi konvenciók,
1029.

Szúnahaum
Hangilaoran
43 699. nodzsat lidzsúmatan
420
Ninda az Aurgáni-teremben adott elő ezen a délutánon, Sádillinnal együtt, aki a korai Dzsomten-kor szakértője volt; Ninda semmit sem tudott erről, azt is csak most tudta meg, hogy létezik egy Ergun nevű ország, ahol harmincötezer évvel ezelőtt volt egy Dzsomten nevű vezető. Sádillin arra kérte, jöjjön vele társelőadónak és amit ő mond Dzsomtenről, arról asszociáljon Kíreánra. Nem volt nehéz, a két rezsimet mintha ugyanazon a tervezőasztalon készítették volna.
  – Ez pedig azért van – foglalta össze Ninda Sádillin kérésére –, mert sem a diktátorok, sem a különféle fő- és alvezéreik nem találékony emberek, a leleményességük konkrétan nulla. A Silbar-munkacsoport készített egy tanulmányt száz diktatúra különféle intézkedéseiről. Összesen több mint kétezer rendeletet, szabályt és hasonlót vizsgáltak meg. Más-más megfogalmazásban, más-más hatásmechanizmussal, de mindegyik szerepelt átlag negyven diktatúrában. Volt, amelyik hatvannál is többen. Ennek már több mint ötezer éve, azóta szerintem nemigen akadtak újabb diktatúrák, amik ezeket az eredményeket torzítanák. A leggyakoribbak egyébként a gyermeknevelésre vonatkozó előírások, szinte mindegyik diktatúra tesz lépéseket annak érdekében, hogy a következő nemzedékeket a diktátor engedelmes szolgáivá nevelje. Maguk a konkrét törvények általában eltérnek, de kevés diktatúra van, amelyik nem hoz ebbe a kategóriába tartozó szabályokat.
  Az előadás után kisétált a Hargalíd-csarnokba, átnézte az üzeneteit. Volt egy csomó, mint mindig, de az egyik keltette föl igazán az érdeklődését. Szúnahaum-silgisszónaringi!
  Az Abroncsvilág népessége növekszik. A lezáruló évszázad folyamán tizenegy százalékkal nőtt az állandó lakossága. A Limmahaurgíhalgdzsé úgy látja, hogy növelni kell a világunkon keringő víz mennyiségét. Nyolcvanöt új csatorna létesítésére lesz szükség. A Szúnahaum-silgisszónaringinek kell eldöntenie, hogy ezek hol haladjanak. Hetesenként egy csatorna vonalát fogjuk kialakítani. Nesszihurankor kezdjük, minden senutkor kitűzünk egy csatornát, és szahutkor lezárjuk a szavazást. Másnap indul a következő csatorna szavazása, és egyúttal az előző megépítése is. Húsz év alatt a dolog végére járunk.
  – Hing-hing – mondta Ninda, és eltűnődött ezen a csatornaügyön, amíg a többi üzenetet is elolvasta. A Szolgálattól jöttek, pár szóban válaszolt rájuk, aztán lement a Hinnarfóriba, ahol meghallgatta Garnzsiep előadását szülőbolygójának, Antilinak – ők Zsrantlinak hívják – egy rémes korszakáról, amikor egymás után három dühöngő őrült volt a diktátor. Mindháromnak sok gyilkosság száradt a lelkén. Végül az első kettőt az utódja ölette meg, a harmadikat pedig szomszédaik, a rovszok, akik átvették a hatalmat és ezer szúni évig nem is mondtak le róla. De ők legalább nem gyilkoltak.
  Az előadás közepén a történész egyszer csak őt szólította.
  – Az, hogy egy diktatúra mikor kezd gyilkolni, sok tényezőtől függ. Örülök, hogy itt van Ninda is, aki tudtommal tanulmányozta már ezt a kérdést. Tudsz erről mondani valamit, ohangi?
  Ninda nem jött zavarba, ámbár nem számított rá, hogy kérdezni fogják. Nyugodtan válaszolt, ahogy tudott.
  – Hogyne, Garnzsiep. Örömmel elmondok neked mindent, amit tudok erről a kérdésről.
  És elhallgatott. Néhány pillanat múlva a termet belengte a derültség.
  – Hát ez nem sok. Pedig úgy tudom, szakterületed a diktatúrák és természetrajzuk.
  – Nem tudom, hogy szakterületnek nevezhető-e, de tényleg sokat foglalkozom velük. Csakhogy az az információ, amit a szakirodalomban azzal kapcsolatban lehet találni, hogy egy diktatúrának mitől növekszik meg az erőszakossági szintje, a semmivel egyenlő. Mondhatni minden pluszjelhez tartozik egy mínuszjel. Most jövök egy előadásról, ahol arról volt szó, hogy mik a diktatúrák közös jellemzői. Megállapítottuk, hogy nagyon sok közös vonás van, egymásra egyébként semmilyen hatást nem gyakorló, térben és időben távoli kultúrákban hasonló módszerek jelennek meg. Arról azonban nem tudtunk képet alkotni, hogy miért éppen azok. Például az alvekali második diktatúrában és az óner-varntiban egyaránt megjelent az intenzív rasszizmus, egy-egy helyi kisebbségi csoport ellen. Viszont gyakorlatilag nem volt jelen Alvekal első diktatúrájában, alig három évszázaddal korábban, sőt Rarmalunon sem, amely Óner-Varnt befolyása alatt állt azokban az időkben, és az ottani diktatúra egyenes következménye volt az óner-varntinak. Mindkét említett diktatúrában erőszakos megnyilvánulásokhoz is vezetett a rasszizmus állami propagandája, de egyik helyen sem vezetett gyilkosságokhoz. Történetesen a szindoriai Kíreán-diktatúrában is volt rasszizmus, de nem helyi kisebbség, hanem a külföldiek – bevándorlók és más államok polgárai – ellen, főként a szúnik ellen. Történtek rasszista motivációjú gyilkosságok is, de csak a Kíreán-korszak elején, szórványosan. Fanarrenalon viszont csak a végén. Ha megpróbálod kiolvasni a szakirodalomból, hogy mi okozta mindezeket a különbségeket, arra jutsz, hogy száz könyvből írhatsz egy százegyediket, de érteni semmivel sem értesz többet. Így a kérdésedre én sem tudok válaszolni. A kutatók egyetértenek abban, hogy sok függ annak a pszichiátriai kórképétől, aki az első gyilkosságokat elrendeli, meg aki végrehajtja, és ezek egyike sem feltétlenül azonos a diktátorral. Ezzel azonban nem definiáltuk, hogy mi teszi a hatalom, illetve adott esetben akár a nyilvánosság számára is elfogadhatóvá a gyilkolást.
  Garnzsiep mosolyogva megköszönte és folytatta az előadást.
  Utána Ninda átment ebédelni a Szilvaszt-csarnok egyik éttermébe, itt találkozott két párjával; persze mindig más-más előadásokra jártak, hiszen így hárman háromfélét tanultak, de mindhárman birtokába jutottak a másik kettő tudásának is.
  Ebéd után pedig fölment a tizenkettedikre, a hangstúdióba, hogy munkához lásson a rajzfilmszinkron egy új változatán.
  – Ma milyen nyelven beszélek? – állt meg egy idegen nő, Arskéni előtt.
  – Rekkiül – volt a válasz.
  – Hát azt legalább tudom, hol beszélik, de egyetlen szót sem ismerek.
  Ugyanúgy dolgoztak, mint az előző nyelvekkel, kivéve persze a szindort és a sauninast: a segítő előadott egy szövegrészt, felhíva Ninda figyelmét a hangsúlyokra, hogy a szövegnek természetes, élőbeszédszerű hangzása legyen. Aztán Ninda rámondta a felvételre. És vették a következő részletet. Egyes párbeszédeknél Ninda ragaszkodott ahhoz, hogy a partnere is jelen legyen, azokat így vették föl. De mindennel gyorsan haladtak.
  – Jó reggelt, anya – mondta Ninda nemsokára rekkiül. – Jó reggelt, apa, jó reggelt, Arki.
  A szereplők nagy részének mindegyik nyelven más-más neve volt, csak Auha rövid, igazi neve volt mindenhol ugyanaz. A királynőként viselt hosszú neve és a többi szereplő neve minden nyelven az ottani szokásokat követte. A kisöccsét rekkiül Arkinak hívták, ami egy elég köznapi fiúnév a rekkiknél; akárcsak a szindoroknál, náluk is egy rögzített készletből választottak személyneveket az újszülötteknek, külön csoportból a fiúknak és külön a lányoknak. A kisöcsi szúni neve Eniru volt.
  Ezen a kora délutánon fölvették a film első negyedrészét, ami egy hétköznap reggellel kezdődik, Auha megreggelizik a családjával, elmegy az iskolába, tanítás után pedig hazamegy a királyi palotájába, és külföldi nagyköveteket fogad, köztük annak az országnak a küldöttét, amelyik aztán a kalamajkát hozza az életébe.

← →

625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
725186 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt

ph-21 id [-931] ()ph‑21 ·· -856 (2138 › 60:47) 733 660 szó (705 436+24 081+4143) 5 082 599 betű (4 918 508+164 091) 5 620 327 jel (@537 728)	693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4)	0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1
2223. nap, 328 szó/nap, 2286 betű/nap, 76:59/sómir, 0,96 oldal/nap \| 2027.7.26.:1072, 3085 11. 20:31

	`pr` Prológus
ELSŐ RÉSZ
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL	250 (36%)
	`na` A HAJÓ	29 (4%) 1
	`nb` AZ ŰRBEN	27 (3%) 30
	`nc` RECEPTOR	29 (4%) 57
	`nd` A GALAXIS	24 (3%) 86
	`ne` LIAN, LIAN, LIAN	24 (3%) 110
	`nf` SZAISZ	24 (3%) 134
	`ng` MENEDÉK	24 (3%) 158
	`nh` HAZAÚT	24 (3%) 182
	`ni` ABRONCSVILÁG	22 (3%) 206
	`nj` LETELEPEDÉS	23 (3%) 228
MÁSODIK RÉSZ
HAJNALSUGÁR	250 (36%)
	`oa` NAMINDAN-DZSÚMI	30 (4%) 251
	`ob` HÍRNÉV	25 (3%) 281
	`oc` LIMELULLÍ	24 (3%) 306
	`od` SAUNIS	21 (3%) 330
	`oe` ALAPPONT	22 (3%) 351
	`of` SẄTỲM ŮY DÅI ÁP	26 (3%) 373
	`og` SZINDORIA	24 (3%) 399
	`oh` A KISLÁNY	24 (3%) 423
	`oi` JANNÍHAUM	25 (3%) 447
	`oj` TANÍTÓ	29 (4%) 472
HARMADIK RÉSZ
AZ ÚJ FÉNY	192 (27%)
	`pa` HINNULDUD	22 (3%) 501
	`pb` SUGÁRGÁT	27 (3%) 523
	`pc` HANGILAORAN	25 (3%) 550
	`pd` AZ ELSŐ SZÍAN	25 (3%) 575
	`pe` SINNÍ	22 (3%) 600
	`pf` AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS	27 (3%) 622
	`pg` ILGÁ	24 (3%) 649
	`ph` – – –	20 (2%) 673