„A család nem a társadalom alapegysége, hanem az emberé.”
Ninda: A fény lúmái, 344.
Lũakẽàń
61. dõỳm 6.
a fehér órája
– E kutatás lényege pedig a következőkben összegezhető – közölte Tharbakhani professzor, egyenesen a kamerába nézve. – A Ninda feltételezett születését követő két évben Lũakẽàńban harmincöt csavargó nőt tartóztattak le és zártak börtönbe. Ma már természetesen valamennyien szabadlábon vannak, négy kivétellel, akiknek a demokratikus felülvizsgálati bíróság is érvényben hagyta az ítéletét. De nem ez a fontos, hanem az ervé által közölt másik két információ. Először. A börtönben levő csavargókról a diktatúra idején nem tartották nyilván, hogy hol fogták el őket. Csak a személyazonosságukat – ha ismerték, mert ugye sok csavargóét nem – és az ítéletüket. Ha másik börtönbe kerültek, ott is ezt tartották nyilván. Ha tehát ők maguk nem emlékeztek, hogy hol éltek azelőtt, akkor ez már kideríthetetlen. Márpedig az ervé egykori és mai munkatársainak nyilatkozatai szerint akkoriban is mindennapos volt, akárcsak ma, hogy az elítélteket másik börtönbe szállították át – és erről semmilyen feljegyzés nem készült. A nyilvántartásban átírták a hollétüket, ezzel törölve a korábbi adatot. Havonta akár néhány száz elítélt is másik börtönbe kerülhetett, bárhonnan bárhová, az ország bármelyik világáról bármelyikre. Másodszor. A kérdéses időszakban Lũakẽàńban harminckilenc csavargó nő halálát regisztrálták, e pillanatban mindegy, hogy milyen okokból. Mármint olyanokét, akik szabadlábon voltak. Harmadiknak hozzávehetjük a tényt, hogy a csavargó bandák között vívott belháborúk halálos áldozatokkal is jártak, többnyire a sivatagban – hiszen a városban beavatkozott volna az ervé –, és ha ott meghalt valaki, a helyszínen eltemették és soha senki nem szerzett róla tudomást. Összegezve. Ninda vér szerinti anyja bárhol lehet ma az országban, akár élve, akár holtan. Éppen azért vett az ÀLAN génmintát minden csavargótól, akitől tudott, és ki is derültek rokonsági viszonyok. Valamennyit elküldtük a Testvériségbe, hogy összehasonlíthassák Nindáéval, és az eredmény nulla. Természetesen az apját illetően a kilátások ugyanezek, és az eredmény a férfiakat illetően is nulla. Meglátásom szerint Ninda egy alkalmi kapcsolatból fogant, amely lehetett erőszak is, és lehetséges, hogy az apa soha nem szerzett tudomást a gyerekről. Az anya valameddig nyilván képes volt gondozni a csecsemőt, de nincs mód elméletet gyártani arra, hogy egymástól való elszakadásuk mikor és miért következett be. Ha akkor Ninda már képes lett volna gondoskodni magáról, akkor emlékezne is az anyjára. Feltehető, hogy egymást követő, alkalmi gondviselői voltak, akik egyike sem volt vele elég hosszan, hogy emlékezzen rá. Igen nagy az esélye, hogy egyik vér szerinti szülője sem él már. A génvizsgálatok persze nem kimerítőek. Végül pedig el kell mondanom, hogy egyedül az anyabolygón – főleg Ḱaŷndïmban és Lũakẽàńban – eddig több mint kétszáz „párhuzamos Nindáról” szereztünk már tudomást: olyan csavargó lányokról és fiúkról, akik semmit sem tudnak vérrokonaikról.
– Köszönöm, professzor úr – bólintott Larenka Szontiszkovarikinde. – A géntesztek továbbra is folytatódnak?
– Hogyne, természetesen. A génkódokat összehasonlítjuk a népesség teljes kódállományával – ez konkrétan a rendesen nyilvántartott állampolgárok körülbelül egyharmadát jelenti –, és valamennyit elküldjük a Testvériségbe. Már számos rokonságot felderítettek, de Ninda nem szerepel köztük.
– Professzor úr kérem… eszerint a rendesen nyilvántartott állampolgárok kétharmadáról nincsen génkód?
– Igen, szerkesztő asszony, ez így van. Hozzá kell tennem, hogy azért, mert a csavargókkal – és netán egyenesen Nindával – való esetleges vérrokonság felderítése érdekében a diktatúra bukásától mostanáig az addig is nyilvántartott, de génkódot nem adott állampolgárok tizenkét százaléka rögzíttette génmintáját, és ez a folyamat ma is tart. Ezeket az adatokat is elküldjük a Testvériségnek.
– Ha tehát Ninda valamely vérrokona életben van és ad mintát, akkor meg fogjuk találni.
– Igen, azaz természetesen az összehasonlítást végző tisztviselő ezt köteles Nindával és kizárólag ővele közölni. Erről a Testvériség törvénye ugyanúgy rendelkezik, mint a miénk. Ez nem olyan eset, mint amikor az az ügyvéd azt állította, hogy megtalálta Ninda anyját. Ha az állítás igaz lett volna, akkor van egy egyén, aki a saját személyes adatai fölötti rendelkezési jog értelmében nyilvánosságra hozhatja a tényt vagy vélelmet, hogy egy másik egyén az ő gyermeke. Harmadik személy azonban ezt nem teheti meg – csak egy olyan felhatalmazással, amilyen annak az ügyvédnek lett volna. Mármint ha lett volna.
– Köszönöm, hogy velünk volt, professzor úr. – Larenka a nézőkhöz fordult. – Kedves nézőink, Rankunan Tharbakhani professzort látták, a Ḩaãnśât Egyetem szociológiai tanszékének vendégtanárát, akitől voltaképpen csak azt tudhattuk meg, hogy – nem tudunk semmit. No persze a génminták elemzése nem egyedül Ninda miatt fontos; a professzor úr is elmondta, hogy vannak vérrokonok, akik ezáltal találtak egymásra, készítettünk is riportokat több ilyen családdal, hamarosan láthatják is őket. Ami azonban Ninda szüleit illeti, a professzor úr szerint igen csekély az esély, hogy még rájuk bukkanhatunk. S kétségtelen tény, hogy a génminták személyes adatok, ha tehát Ninda mégis megtalálja valamelyik szülőjét – vagy ha akár már régesrég megtalálta –, arról mi csak akkor szerezhetünk tudomást, ha ő úgy látja jónak.
– Ami a gyakorlatban – vetette közbe Ḱeŷl – alighanem azt jelenti, hogy nem szereznénk róla tudomást.
– Nos, Ḱeŷl, igen, valóban tartok tőle, hogy így történne. Ninda családi életéről úgyszólván semmit sem tudunk – van két párja és egy kislányt nevelnek, akinek ismerjük a származását és hogy hogyan került hozzájuk, de semmi többet. Valóban félő, hogy ha megtalálná vérrokonait, egyetlen szót sem szólna róluk a nyilvánosságnak… nem is azért, hogy őket védje, egyszerűen csak mert úgy érezné, hogy ez nem tartozik ránk.
Ninda ez idő alatt az új szomszédaival ismerkedett. Most épült először ház az övék mögött, Haugímúból nézve, vagyis a két házat körbevevő sövény és a hegy között. Egy állatorvos házaspár építette, Dzserugi és Ánkalu, nemrég költöztek haza a Hallí Szimmuról egy százhúsz éves ikerpárral: a kislányt Ainkinek hívták, a fiút Ersidunak. Az ikrek és Sileni persze rögtön összebarátkoztak velük. És kutyáik is voltak, három, Szenip, Limrau és Hargé, testvérek, három negyvenéves, nagy fehér hammindzs, akik viszont Dzsellivel és Liešyvel barátkoztak nyomban össze.
– Nem gondoltuk, hogy éppen itt van a nindaran-ségúmi – mosolygott Ánkalu. – Azért választottuk ezt a helyet, mert megtetszett a fekvése.
– Mi az a ségúmi? – kérdezte Sileni. Persze Nindától kapott választ rá.
– Az ősi nyelven olyan helyet jelent, ahol egy törzs tagjai együtt élnek, közösen folytatják tevékenységüket. Abból vonták össze, hogy séhpi-númi, vagyis vadászhely. Ámbár Szúnahaum-sínarraómin sem vadászatból éltek az emberek, sőt nyilván nem vadásztak egyáltalán, modern ipari civilizációjuk volt. És a törzsek már akkor sem együvé csoportosulva éltek. Mégis kialakult egy ilyen kifejezés.
– Ti vagytok az egyetlen törzs, akik mind együtt élnek?
– Valószínűleg, mert csak hárman vagyunk, és egy családot alkotunk.
←pb-9 Munanni [-25] Van egy közös vonás az emberi elmében és az élettelen Galaxisban. Mindkettő a maga szempontjai szerint logikusnak hiszi magát, de egyik sem az. (Ninda: A fény lúmái, 3620.)pb‑9 pb-10 vérrokonok [-23] A család nem a társadalom alapegysége, hanem az emberé. (Ninda: A fény lúmái, 344.) :: Sỳÿndoṙeìa, Lũakẽàń, 61. dõỳm 6., a fehér órájapb‑10 pb-11 Ősi Föld 1 [-4] Azt hiszem, sok nyelvben van olyan szófordulat, hogy »apává, anyává tesz valakit«. Arra értik, amikor valaki a másvalakivel közös gyereket megszüli, illetve nemzi. Pedig ez tévedés. Szülővé nem a gyerekünk másik szülője tesz minket. Erre csakis maga a gyerek képes. (Ninda: Életem egy falevélen, 186. sómir) :: Szúnahaum, Hangilaoran, 43 694. senut sillíman, 593pb‑11→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
712084 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-21 id [-470] ()ph‑21 ·· -395 734 121 szó (705 897+24 081+4143) 5 085 877 betű (4 921 786+164 091) 5 623 605 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2228. nap, 327 szó/nap, 2282 betű/nap, 77:09/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.8.1.:1262, 3086 18. 10:47 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |