„A zsarnokok nem ismernek nélkülözést, vigyáznak is rájuk, ezért általában sokáig élnek – de mindenképpen tovább a kelleténél.”
Ninda: Nemlétező politikai beszédeim,
162.
162.
– Nézd, én értem, hogy jobban élünk, mint Ḱïyṙeàn alatt – bólogatott a göndör hajú férfi, élénk taglejtésekkel kísérve szavait. – Ez is fontos, nem vitatom. De a szabadságunk nem növekedett, sőt, ma rosszabb a helyzet. A Testvériség árnyékában élünk.
A hosszú hajú nagyot bólintott.
– Hát igen, ebben igazad van. Ezek a robotok is ott vannak mindenütt, de az ügynökeikből is akad bőven. Elképesztő híreket lehet hallani.
Vỳḩaůteń fölkelt és odasétált az asztalukhoz.
– Tudják, hogy amott a másik asztalnál minden szavukat hallottam? – állt meg fölöttük. Semmiféle üdvözlő rítust nem tartott szükségesnek.
– Na és? – förmedt rá a göndör hajú. – Mi köze hozzá?
– És ha a Testvériség ügynöke vagyok?
Azok ketten egy pillanatra meghökkentek, aztán vállat vontak.
– És ha az, akkor mi van? Mit érdekli a Testvériséget, hogy miről beszélünk mi ketten itt egy éttermi asztalnál?
Vỳḩaůteń elmosolyodott.
– Látom, kezdi érteni. Tényleg nem érdekli. De a VŶLN-t igen.
– Azt feloszlatták! – vágta rá a göndör hajú, ösztönösen körülnézve.
– Akkor miért lett ideges attól, hogy kimondtam a nevét? VŶLN! – harsant az ügyvéd hangja a kerthelyiség fölött. – VŶLN! Mit árthatnak a szavak? Nos, akarnak valami érdekeset hallani? A maguk szemszögéből nézve én tényleg a Testvériség ügynöke vagyok. Nem ismernek meg? Gyakran láthatnak a tévében.
– Hű, várjon – ráncolta a homlokát a hosszú hajú; tizenkét-tizenhárom éves lehetett, talán egyetemista. – A Lõôsaỳból, ugye?
– Dehogyis. – Vỳḩaůteń nem mutatta bosszúságát, amiért egy igénytelen, hatásvadász show-műsorra asszociáltak róla. – A nevem Vỳḩaůteń. A régi rendszerben diplomata voltam, aztán külügyminiszter-helyettes.
– Igaza van – csapott az asztalra a göndör hajú, ő valamivel idősebbnek tűnt, de szintén egyetemistának. – Láttam magát. Maga állandóan Nìïndà ellen beszélt.
– Jól emlékszik. Most pedig az ÀLAN elkötelezett tagja vagyok. Elmondaná, milyen retorzióra számít annak folytán, hogy én hallottam az iménti szavait?
A göndör kicsit zavarba jött.
– Hát… maga nem igazán tűnik annak a típusnak, aki befújná az embert.
– Köszönöm, de ez még nem a teljes igazság. Mi lenne, ha most egy olyan ember lenne itt, aki viszont az a típus?
– Hát az beköpne.
– Hol?
– Az ÀLAN-nál! – vágta rá a göndör hajú. – Vagy egyenest a Testvériségnél.
Vỳḩaůteń doktor nyugodtan elővette a vỳriĩsét és felhívta a belügyminisztérium összekötő irodáját. Egy fiatal nő jelent meg a képernyőn, aki persze nyomban fölismerte, a nevéről is, az arcáról is.
– Üdvözlöm, Vỳḩaůteń doktor úr, miben lehetek a segítségére?
Vỳḩaůteń úgy fordította a kamerát, hogy lássa a göndör hajút, aki értetlenül ráncolta a homlokát.
– Üdvözlöm. Ezt az urat szeretném befújni – jelentette ki. – Azt az eszmét terjeszti, hogy a Testvériség árnyékában élünk és az ügynökeik ott vannak mindenütt.
A nő értetlenül nézett rájuk.
– Értem… illetve… nem értem, doktor úr. Elnézést kérek. Mit nevez ön „befújásnak”, vagyis… mi a gond az úrral?
– Azt hiszi, hogy most legalábbis beviszik az őrszobára, de lehet, hogy egyenesen a börtönbe.
– Mármint… azért, mert ezt a dôẁmot terjeszti? Már megbocsásson a szóért, ügyvéd úr, de hamarjában nem jut eszembe jobb kifejezés.
– Én is teljesen alkalmasnak találom.
– Ha ezt hiszi, hát… higgye csak. Mindenki olyan sẃmẁt tart az ölében, amilyet akar, nem igaz?
– De igaz, kisasszony. Köszönöm, hogy a segítségemre volt.
– Megtiszteltetés volt számomra, Vỳḩaůteń doktor úr.
Az ügyvéd kényelmes mozdulatokkal eltette a vỳriĩst.
– Amint látják, még mindig nem történt semmi. Tessék, itt repül egy – intett fölfelé, ahol egy dzsindrobot húzott el a közelben. – Gondolom, nem hiszi, hogy a Testvériségnek ennyire lassúak a reakciói. Mostanra itt lehetne akár egy egész csapatuk.
– Tudja – mondta a göndör hajú barátságtalanul –, megkockáztatnám, hogy akkor is lassúak lennének, ha most jól behúznék magának egyet.
Vỳḩaůteń mosolyogva fölemelte a kezét és számolni kezdett az ujjain.
– Először is természetesen sokkal gyorsabbak lennének, hiszen a közrendet védelmezik. Másodszor nem értem, mit akar ezzel, ha Ḱïyṙeàn idejében ütött volna meg valakit, akkor is jöttek volna a rendfenntartók, méghozzá ők is elég gyorsan. Harmadszor: ha most feláll, nem tud nekem behúzni, mert azzal lesz elfoglalva, hogy a fogait szedegeti föl a földről. Tudja, hol van Ïnnaśruõp?
– Ööö… és ha tudom?
– Hát én ott gyerekeskedtem. Az igaz, hogy nem most volt, de emlékszem rá, hogyan kell valakit megverni.
– Maga itt nekünk zöld sẃmẁt akar eladni! – csattant föl a másik. – Ha maga verekedett volna az utcán, akkor elkapja az ervé, becsíkozzák a fülét, és soha nem kapott volna olyan jó állást, amilyen volt magának!
Vỳḩaůteń csak mosolygott.
– Kivéve, ha ezredes az apám.
Erre kis csend támadt.
– Kimosdatott. Nem vagyok rá büszke. Ahogy arra sem, hogy Ḱïyṙeànt szolgáltam. Mindenkinek vannak hibás lépései, de meg is fizetjük az árát mindegyiknek. De a fiatalkori ballépéseim árát apám megfizettette velem, azt pedig, hogy Ḱïyṙeàn kormányában vállaltam szerepet, naponta igyekszem jóvátenni azzal, hogy szolgálom azt az igazságot, amit Nindának köszönhetünk.
– Szóval magának Nìïndà az igazság? – kérdezte a göndör hajú leplezetlen ellenszenvvel.
– Dehogyis. Ő csak kimondja azt, ami van. Emlékeznek, amikor például arról beszélt, hogy az iskolásoknak mindennap hálát kell mondaniuk Ḱïyṙeànnak? Így volt vagy nem így volt?
– Persze! Ő volt az elnök, ha nem tűnt volna fel!
– No és? Ha a gyerekek nem mondanak neki hálát, akkor már nem is elnök? Maga mikor mondott utoljára hálát Ḱïyṙeànnak?
– Hogy én?… – hökkent meg a göndör.
– Maga. Maga úgy gondolja, hogy nagyobb szabadságban élt őalatta. Megköszönte neki valaha?
– De hát… – A férfi zavartan megdörgölte az orrát. – Izé… értem, mire gondol.
– Várjon – állította meg a másik. – Hová akar kilyukadni?
– Ninda ezekről a dolgokról beszélt. Nem ő az igazság, hanem amit elmondott. Ezek egyértelmű tények. Az ÀLAN kemény munkát fektetett abba, hogy kielemezze Ninda minden egyes állítását, és néhány gombnyomással mindent megtudhatnak róluk. Hogy miről mit állított, és mi az igazság. Elég objektív elemzések, független szakértőktől, no meg rendeletek és egyéb bizonyítékok. Mindenre. Ha egy kicsit beleolvasnak, nem sokáig fogják már azt hinni, hogy Ḱïyṙeàn idejében nagyobb volt a szabadság.
Kis szünetet tartott.
– Tudják, ahogy elnézem magukat, az az érzésem, hogy nincs kedvük belenézni. Ahogy kívánják; senki sem kényszeríti magukat, nem élünk a Ḱïyṙeàn-rendszerben – elmosolyodott. – Csak önmaguk elől takarják el az igazságot. Én ismertem belőle sok mindent, és mindig megmagyaráztam magamnak azzal, hogy a rendszer nem tökéletes, de még mindig jobb, mint valami egyéb. De ez tévedés. Nem volt jobb. Most jobb. És ha arra gondolnak, hogy én akkor miniszterhelyettesi rangig vittem, most pedig egy egyszemélyes ügyvédi irodám van, akkor úgy fogják érezni, hogy van valami abban, amit mondok. De most már megyek a dolgomra. Kellemes napot.
Gyalog ment le a hegyről, azzal is mozog, őrzi a kondícióját.
←oj-15 Vỳḩaůteń [-21] És egyik pillanatról a másikra Ninda lett a legfontosabb ember a Testvériségben – de nagy örömére csak egyetlen napig. (Hait Kirísz: Ninda, 2152.) :: Sỳÿndoṙeìa, Lũakẽàń, 60. èkaĩ 27., a fehér órájaoj‑15 oj-16 hívek [8] A zsarnokok nem ismernek nélkülözést, vigyáznak is rájuk, ezért általában sokáig élnek – de mindenképpen tovább a kelleténél. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 162.)oj‑16 oj-17 vizsgálat [-23] Nincsen szörnyűbb ember, mint a hivatalnok, aki betartja az előírásokat. És nem érdekli, hogy ezáltal milyen pusztítást visz véghez. (Ílgaszaumi, Terra-sóhipun, V13 rind, 6903. sómir, 4479. singir) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 669. higit muandzsan, 590oj‑17→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
733677 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-21 id [-775] ()ph‑21 ·· -700 733 816 szó (705 592+24 081+4143) 5 083 752 betű (4 919 661+164 091) 5 621 480 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2226. nap, 327 szó/nap, 2283 betű/nap, 77:05/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.30.:34, 3085 16. 13:49 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |