„Ha tönkreteszel valamit, utólag már nem javíthatod ki azzal, ha megmondod, miért tetted.”
Lí-Nindaran: Az Első Szían,
308. sómir
308. sómir
Àîndìn
60. aîkån 38.
a zöld órája
– Üdvözlöm a kedves nézőket, Larenka Szontiszkovarikinde vagyok és Àîndìnból, az ÀLAN mozgalom által épített városból jelentkezem. Ha a hátam mögé tekintve azt látják, hogy – nem látnak semmit, csak az üresen vöröslő homoksivatagot itt-ott elszórt cserjékkel, a hiba nem önökben van: egy egyszerű filmes trükkel megmutattuk önöknek, mi volt Àîndìn városának helyén néhány hónappal ezelőtt. A filmes trükk csupán annyiból áll, hogy az ellenkező irányba nézünk! Úgyhogy most megfordulok.
Larenka lassan körbefordult saját tengelye körül, Szambovalakorinde pedig követte mozgását, körbesétált körülötte a kamerával. Larenka háta mögött a dimbes-dombos sivatagi táj megmozdult, s balról egyszer csak bejöttek a képbe az épületek. Többemeletes, egyszerű városi házak, amilyenek ezrével vannak minden sỳÿndoṙ nagyvárosban. Négy házat lehetett látni.
– Ez Àîndìn legszéle. E pillanatban tizenöt utcája van, azokban összesen kilencven épület: negyvenlakásos társasházak, a földszintjükön egy-egy kis üzlethelyiséggel. Jelenleg még az üzletek is üresek, természetesen az a cél, hogy ne maradjanak azok. Kicsit egyhangú városkép, tudom. De ez csak a kezdet, és máris megkérdezzük Àîndìn első lakosait, hol jobb élni, itt vagy az előző lakóhelyükön. Beljebb sétálunk operatőr kollégámmal, Karetan Szambovalakorindével és megtudakoljuk.
Csengettek. Vỳḩaůteń doktor elnémította a tévét, fölkelt és kiment. A régi státusához magától értetődően hozzá tartozó alkalmazottakat régen szélnek eresztette, csak a házvezetőnő maradt meg, de ő már hazament. A felesége még nem ért haza, munka után – most egy szállítmányozási vállalatnál dolgozott – benézett egy barátnőjéhez. Dẁnśy sem volt otthon, talán a barátnőjénél volt, talán valahol az ÀLAN-ban.
A jövevény mindazonáltal pontosan úgy festett, mint aki Dẁnśyt keresi, egy vele egyidős lány volt, kék nadrágban, fehér blúzban, a mellén – hogy is maradhatott volna el – kis kitűző Ninda arcképével.
Vỳḩaůteń doktornak is volt ilyen kitűzője, és nemegyszer föl is tette már. Még tévéstúdióban is viselte, és büszke volt rá.
– Jó estét, doktor úr – mosolygott rá a lány, Vỳḩaůteńnek pedig átfutott az agyán, hogy ez valaha képtelen etikettsértés lett volna, a lány nem köszönhetett volna előre egy ilyen magas rangú, nála jóval idősebb embernek, és semmiképp sem ilyen röviden. No meg persze nem a kapuban, hiszen egy diplomata vagy egy miniszterhelyettes nem megy ki személyesen ajtót nyitni. Milyen régen voltak ezek a szokások. Jobb lesz, ha feledésbe is merülnek. – Nem veszem zokon, ha nem ismer meg, csak egyszer-kétszer találkoztunk, még azelőtt. A fia osztálytársa vagyok, Ëwṙuêy Sàlańdùôp.
– Ó, persze, emlékszem már. Jó estét.
A lány kezet nyújtott neki, amin Vỳḩaůteń egy pillantásra megütközött – ez beleillett volna a régi illembe, a lány csak egy kamaszgyerek, ő előre nyújt kezet a magas rangúnak, de ha az újmódi, demokratikusabb divatot követve önmagát csak egy köznapi férfinek tekinti, akkor neki kell először kezet nyújtania, hiszen Ëwṙuêy mint nő magasabb rangú –, de aztán nem foglalkozott a dologgal, ő is nyújtotta a magáét. Megszorították egymás alkarját.
– Gondolom, Dẁnśyt keresed. Nincs még itthon.
Azért is átváltott a tegezésre.
– Nem, én önhöz jöttem, doktor úr, ha van rám egy kis ideje.
– Ó. Hozzám? Természetesen van időm, kérlek, fáradj be.
Előrement mint házigazda, s közben arra gondolt: amennyire megváltoztak az illemszabályok, még az is lehet, hogy a lány ügyvédi tanácsért jött. Hiszen máról holnapra változik minden, talán már az sem illetlenség, hogy egy ügyvédet este a lakásán keressenek föl.
Mindazonáltal némi időt eltöltöttek udvariaskodással, megtudakolták egymás családjának hogylétét és hasonlókat. Aztán a lány rátért jövetelének okára.
– Bizonyára kíváncsi, miért terhelem jelenlétemmel ezen az órán.
– A legkevésbé sem terhelsz, de valóban fölkeltetted érdeklődésemet – adta meg Vỳḩaůteń a sablonos választ a sablonos bevezetőre.
A folytatás már a legkevésbé sem volt sablonos.
– Doktor úr igen érdekes pályát futott be tizenhetedike óta – kezdte Ëwṙuêy, az ügyvéd pedig egy szemvillanásnyira e hónap tizenhetedikére asszociált, pedig dehogy. A kislány arra a bizonyos tizenhetedikére utalt, amikor Ninda bemenekült a Testvériség hajójára. – Velem hasonlóképpen történt, de engem Dẁnśy és Eĩdì terelt Ninda fényének útjára. – Zenei hangsúlyok nélkül ejti, állapította meg Vỳḩaůteń. – Ön ezt az útkanyarulatot magától tette meg. Ön tehát különleges ember. Ezért szeretném önt megkérni valamire.
– Mint ügyvédet?
– Mint embert.
A lány a zsebébe nyúlt és kivett egy papírlapot, felmutatta. Vỳḩaůteń meglepve nézett rá. A Môṙdỳn Sỳÿndoṙeìa röplapja?! Látta már. Nemzetiszínű csíkos papíron demagóg, nacionalista hazugságok sorozata. Már Nindát is támadják, pedig hogy szerették valaha… Automatikus mozdulattal nyúlt a papír felé, nem értve, mit akar ezzel a gyerek, de az nem adta oda, néhány mozdulattal repülőgépet hajtogatott belőle és könnyedén a papírkosárba hajította, ahol az már lángra is lobbant.
– Elnézést kérek, amiért ezekkel a gondolatokkal szennyeztem az otthonát. Nyilván ismeri Môṙdỳn torz világképét – ezt természetesen nem kérdeztem, hanem állítottam, az ön tájékozottsága mellett ez nyilvánvaló. Bizonyára azt is tudja, hogy a forradalom óta úgy szaporodnak az ilyen nacionalista csoportok, mint a sẃmẁ. E pillanatban tizennyolcat tartunk számon, ebből három létezett már a diktatúrában is.
– Kik tartják számon?
– Egy szervezet, amely azzal foglalkozik, hogy kirántsa a virágos pázsitot a gyűlölködők lába alól. Azt hiszem, erről az egyről még ön sem hallott, doktor úr. Csak tegnap jött létre. Az alapítók egyike a tanárom, aki meghívott engem is. Én pedig most önt szeretném tisztelettel meghívni, dr. Vỳḩaůteń.
– Kirántani a pázsitot a lábuk alól? Hogyan?
– Neveléssel. Nem az a célunk, hogy csökkentsük a Môṙdỳn, a Déêruõp vagy akármelyik tagságát. A tagjaik olyan szinten agymosott emberek, akikről mint értelmes, vitaképes emberekről a társadalomnak már le kell mondania. Mi azt akarjuk elérni, hogy ne növekedjen a táboruk. A hazugságaikkal tényeket akarunk szembeállítani, igazságokat, amiket elmondunk az embereknek, sőt tanítunk az iskolákban a gyerekeknek, hogy ne menjenek lépre a gyűlöletcsoportoknak. Azt szeretném, ha ön is részt venne ebben a munkában. Ön diplomata volt, felsőfokú képzettséggel bír egy sor tárgykörben, amiknek ebben a munkában nagy hasznát vehetjük: tud magas szinten tárgyalni, ért a csillagközi joghoz és politológiához, a csillagközi közgazdaságtanhoz, a… de minek sorolom, ön sokkal jobban tudja nálam, hogy mi mindenhez ért. Továbbá őszintén szereti a hazáját és annak népét, és pontosan tudja, milyen károkat okozhat a rasszista, nacionalista gyűlölet, különösen a jelenlegi átmeneti helyzetben. Ügyvédi képzettsége és gyakorlata van – és ott ragyog a szívében Ninda fénye. Ezért hívom meg az ÃÀNÙ-ba. ÃÀsevwỹnt Nìïndà Ùnîs.
Megbékélés Ninda Csoport. Vỳḩaůteń értőn bólintott.
– Ez persze önkéntes társadalmi munka – tette hozzá a lány.
Vỳḩaůteń ismét bólintott.
– Vállalom.
←oi-20 saunisiak [9] A jóindulat volt az egyetlen pozitív érzelem, amit szindoriai gyermekévei alatt néha kapott. A Testvériségben nagyon hamar megismerte az igazi barátságot, majd a két legfontosabb érzelmet, a szerelmet és az anyaságot. Vannak, akik szerint ettől lett ilyen. Én nem ismertem korábban, de szerintem eszmélése óta ilyen volt. (Sileni: Ninda élete, 852.) :: Szúnahaum, Fíhennur-hilap, 43 668. namindan-nangrifan, 710oi‑20 saunisiak oi-21 Megbékélés [-24] Ha tönkreteszel valamit, utólag már nem javíthatod ki azzal, ha megmondod, miért tetted. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 308. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Àîndìn, 60. aîkån 38., a zöld órájaoi‑21 Megbékélés oi-22 Megbékélés 2 [-25] Lérejn Víhauten pályafutása azért vett olyan nagy kanyart, mert ő mindig nyílegyenesen haladt előre, de a világ elfordult körülötte. (Aini: Ninda életének mellékszereplői, 16. V.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 60. aîkån 39., a fehér órájaoi‑22 Megbékélés 2→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
709142 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-21 id [-931] ()ph‑21 id ·· -856 (2138 › 60:47) 733 660 szó (705 436+24 081+4143) 5 082 599 betű (4 918 508+164 091) 5 620 327 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2226. nap, 327 szó/nap, 2283 betű/nap, 77:05/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.30.:34, 3085 11. 20:31 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |