„Ha elpusztítod, nem uralkodsz fölötte – csak elpusztítod.”
Ninda: A fény lúmái, 711.
Harginnur-Ászillaup
43 668. namindan-algillíszan
413
– Suovy sauninaiskas? – kérdezte Līrnas a kislányt egy ritkább fajta kifejezéssel, hogy érti-e a nyelvet.
– Jauska ju vūūūūūūūūmis! – vágta rá Sileni, és pergő nyelvvel folytatta saunisiul. – Tudod mondani háromszor gyorsan, hogy sydeni šydoni šydeni sydoni sȳnivīsy sysena šysuna sušyna šasuny vȳsimȳsi?
A fiú óriásit nevetett. – Ezt megjegyezni se tudom!
Sileni elégedetten bólintott és fölmászott a padra ryndemist enni. Eredeti saunisi recept szerint készült, sašvyndris és leimokas sajtot csavartak kis hengerbe dīrinis szalámival és jaurna szalonnával meg vékonyra szeletelt reimával, a saunisiak kedvelt négyszögletű szendvicskenyerével, még a sütéshez használt olaj is eredeti lyndas volt. A Zöld Golyó messze volt, de minden áruját meg lehetett kapni a Testvériségben.
Ninda mosolyogva nézte, ahogy a kislánya megszemléli és meg is szimatolja a kis szendvicset, mielőtt beleharap, és továbbmenve fölnézett a zászlórúdra, amin most a világoszöld-világoskék-sötétzöld-fekete csíkos zászló lobogott, nem az, amelyik Szúnahaumot jelképezte. Az insáhirun annyira gyenge légmozgást adott, hogy a zászlókat itt egy különlegesen könnyű szuffenanyagból készítették, másképp csak lógtak volna a rúdon.
– Styne vuo ēmasiunis? – kérdezte az egyik asztaltól Fírangdzsi, Ninda pedig bólintott. Szerette az ēmasist. De csak egyet evett – ma is egész nap enni fognak. A régi vicc szerint a namindan után a hajóknak dupla energia kell a felszálláshoz, mert a szúnik egy évig állandóan esznek.
Fírangdzsinak sárga korong alakú kitűző volt a névtáblája alatt, vagyis ő nem áll rokonságban a saunisiakkal, csak beszéli a nyelvet. De ezzel is éppen úgy jogot nyert, hogy itt legyen, mint ők, a kék kitűzősök, akik rokonságban állnak a saunisiakkal. Aininak nem volt korong alakú kitűzője, hanem egy nagyobb, színpompás táblácskán Sylandrē aiskane jelvényét viselte, az ugró saipalist az yltasvirággal, alatta a Luodas, a Kondilais, a Skovainauksis és a Strynošaurainis család jelével. A saunisiak számára ez olyan világos közlés, mintha az egész családfáját felmondta volna. S persze az ő névtábláján a teljes neve volt, saunisi betűkkel, most már két párja és a gyereke nevével, ahogy a saunisi szokások megkívánják: Aini Leina Lauri Aurodīti Kassiōpeia Eišiena Vietiena Luodas vuory aike Kondilaistē nō Skovainauksistē vysy Nindarangi sy Synenši eimā Šileni. Mint a legtöbb galaktikus társadalom, a saunisiak is fontosabbnak tekintették az összetartozást a formális házasságkötésnél, és minden saunisi, aki ismerte őket, szóvá tette volna, ha nem viseli a párjai nevét, még ha nem is házasodtak még össze.
A kék és sárga kitűzősök többsége csak a rövid, egytagú szúni nevet hordta, csak ezúttal a Saunison használt latīnis írással. Csak azok nem, akiknek volt saunisi nevük, mint nekik kettejüknek is: Šingrāhat Auhangē Synenši Rīrang Ongdžerat vysy Nindarangi sy Aini eimā Šileni és Hangikun Sessynan Nindarangi Sylun Riensā vysy Aini sy Synenši eimā Šileni. Sileni egyelőre csak kék kitűzőt kapott, mert az egyik édesanyja született saunisi, a másik kettő is kék kitűzős, de őket már bejegyezték Sylandrē aiskane családi könyvébe, Silenit pedig nem. Rīmis bácsi ötlete volt még annak idején, hogy Szinensit is írják be, bár akkor még nem alkottak hármast, csak egy pár voltak, ő pedig a legjobb barátnőjük – de máskor is megesett már, hogy egy-egy saunisi külföldi jó barátja, aki hosszabb időt töltött az aiskanében, bekerült a családi könyvbe. Amikor aztán Szinensi is a másik két lány párja lett, már csak egyszerűen áttették a könyvben a családtagok közé.
Az Ászillaup-dombvidéken gyűltek össze, több mint nyolcezren, abroncsvilági fogalmak szerint egy jókora városnyi ember. Mind saunisiak vagy azok rokonai, barátai, majdnem mind beszélik a sauninas nyelvet. Namindan-algillíszan a nemzetiségek napja, Szúnahaungauron mindenfelé összegyűlnek a különböző nemzeti kisebbségek tagjai, gyakorolják kultúrájuk szokásait, hagyományos ételeiket készítik, saját zenéjüket játsszák. Az ünnepnek ez a része kétnapos, mert sokan két nemzetiséghez tartozónak vallják magukat, és egyik napot az egyikkel, a másikat a másikkal töltik. A nemzetiségek között a szúnik is szerepelnek, a többség, akik nem sorolják magukat egyetlen kisebbséghez sem; ők is ugyanezzel töltik ezt a két napot, a szúni szokások szerint ünnepelnek.
Ninda végigsétált az Isszenuat-domb gerincén, el az asztalok mellett, át a Tahasztu-dombra; mindkét domb olyan magas volt, mint egy földszintes ház, és a tetejükön elfért a nyolcezer embernek legalább a negyede, asztalokkal, székekkel. A többiek lent voltak, alig pár ríginre innen. Kissé távolabb folydogált dzsisszá felé a Harginnur, már csak egy keskeny patak, hiszen a Forró-peremen voltak, a százas szélesség közelében, ahol a levegő hőmérséklete is emlékeztetett Saunis meleg sarkvidékére.
Jaršinák nem voltak, de jaršinagyümölcs természetesen igen, Saunis nagy mennyiségben exportálta. Saipalisok sem voltak, de játék saipalis rengeteg, Sileninek is volt már, és az ikreknek is visznek. Ők most innen negyedabroncsnyira, Jaullígíben vannak a szindor közösséggel, akik közé Ninda egyáltalán nem kívánkozott, nem mintha akár egyénenként, akár csapatosan bármi baja lett volna velük, csak nem érezte magát szindornak – ő csak ott született, de semmi köze nem volt Szindoriához, amint azt változatlanul, újra meg újra elmondta. Holnap esetleg elmennek valamelyik szúni közösségbe.
A saunisiaknak az volt a szokásuk, hogy ünnepek alkalmával édességet és myndrionokat ajándékoztak a gyerekeknek. Otthon a lieksynda és a vailas volt erre alkalmas ünnep, itthon pedig a namindan. Aini most kydarīna volt sauninas nyelven, vagyis olyasmi, mint a lieha, olyan saunisi, aki most érkezett a Testvériségbe, és ennek folytán minduntalan odajött hozzá valaki és átadta jókívánságait és ajándékát, többnyire csak édességet, de gyakran myndriont is. A kicsiknek semmi más dolguk nem lesz egész este, mint átturkálni a nagy csomagot, amit Aini majd hazavisz, és persze teletömni magukat édességgel. De volt a saunisiaknak egy kevésbé látványos ajándékozási szokásuk is: a kisgyerekeknek adtak egy aumast. Itthon persze nem a kezébe, senki sem tartott magánál saunisi pénzt a Felhőben, a legtöbben nem is szóltak róla, csak rátettek egy aumast Sileni számlájára. Ahhoz viszont ragaszkodtak, hogy az összeg pontosan egy aumas legyen, így, saunisi pénznemben lekönyvelve. Amikor napokkal később Aininak eszébe jutott megnézni a lánya számláját, több mint háromezer aumast talált rajta. Az pedig már jókora summa, majdnem ötezer palan.
Ninda megállt a syniskör szélén, még nem álltak össze egészen, jöttek még hozzájuk. Lehettek vagy ötvenen, amikor összekapaszkodtak, mindenki átfogta a két mellette álló vállát – itt-ott néhány gyors helycserét is csináltak, hogy nagyon eltérő magasságúak ne álljanak egymás mellett –, és Loirtis intett a kör közepén s belefújt a rankasisba. Meisy lirnán, egy húros hangszeren játszott, Vyranē a dȳkset ütötte, ők pedig táncoltak.
←oi-17 Dzsilal [-16] Soha semmilyen csaló nem hitetett el még senkivel olyan hazugságot, amit nem akartak neki elhinni. (Ílgaszaumi, Feddardin elmélkedéseiből, 59. sómir, 97. singir) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 668. namindan-sillíman, 860oi‑17 oi-18 saunisiak [-21] Ha elpusztítod, nem uralkodsz fölötte – csak elpusztítod. (Ninda: A fény lúmái, 711.) :: Szúnahaum, Harginnur-Ászillaup, 43 668. namindan-algillíszan, 413oi‑18 oi-19 szindorok [-23] Közhely, hogy az élet egy kaland. De azt hiszem, mindnyájan tartozunk önmagunknak azzal, hogy ezen belül is legalább egyszer egy igazi nagy kalandot megélünk – legyen az egy szerelem, a gyermekünk fölnevelése, vagy akár egy utazás, bármi, amit akként tudunk megélni. Nekem úgy adatott, hogy az egész életem egy kaland, attól a bizonyos hajnaltól kezdve. (Ninda: Beszélgetések, 562.) :: Szúnahaum, Ildzsahup-Jaullígí, 750oi‑19→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
732331 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-19 id [-293] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -230 732 331 szó (704 147+24 041+4143) 5 072 593 betű (4 908 777+163 816) 5 610 125 jel (@537 532) | 691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2210. nap, 329 szó/nap, 2295 betű/nap, 76:45/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.16.:225, 3088 31. 17:04 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |