Ninda

54 ← →

„Ha bárhol elvesznél a Galaxisban, csak keresd meg a hétágú csillagot.”

Ílgaszaumi, Sinettin Szierg mondásai,
106. sómir

Jallakul
Sileni Fónird
43 664. senut fargiszíman
804
Három korosztály volt: nagyok, közepesek és kicsik. Minden csapatban lehetett három nagy, három közepes és akárhány kicsi. Minden csapat kapott egy egyforma méretű, négyzet alakú területet, szúni mérték szerint tizenkétszer tizenkét rígin lehetett, aminek a sarkain leszúrtak egy-egy karót, azok között zsinórt vezettek át, de nem volt kifeszítve, hogy át lehessen tolni a kiskocsit. Minden csapat kapott két kis négykerekű, műanyag kocsit, talán négy endzset bírtak el, hat nagy ásót, tíz kislapátot, tíz vödröt és egy víztartályt, ami csak tíz endzs vizet tárolt ugyan, de ha kiürült, automatikusan küldtek helyette másikat, a víz nemcsak a munkához kellett, hanem inni meg magukat lelocsolni is. A jallakuli napnak megvolt az ereje, negyven amsit mutatott a hőmérő, a tengerpart fölött végig kifeszítettek egy hatalmas fehér ponyvát, hogy mindenki árnyékban legyen.
  A Sileni Fónird hármat delegált a húsz csapat közül, a helybeliek szintén hármat, tizennégy pedig a mindenfelől érkezett turisták közül került ki, némelyik csapatban mindenkinek fordítógép lógott a nyakában, mert másként egymást sem értették. Ninda a Szihurgin csapatban volt, Aini csapatát Dzselmunak hívták, Szinensiét Rokandzsnak.
  Három itteni óra állt rendelkezésükre, ami körülbelül huszonkét limlinek felelt meg.
  Harhatu maga köré intette csapatát.
  – No jó, mit építsünk?
  – Várost – vágta rá a kis Nissemi.
  – Milyen várost?
  – Nagyot!
  Harhatu nevetett. – De hát ez egy kicsi terület. Ha sok házat akarunk építeni, azok mind kicsik lesznek.
  – Lehetnek benne felhőkarcolók – mondta Illipu.
  – Meg egy ááááállatkert – kérte Szindzsé.
  – Én nem bánom, ha te tudsz építeni állatokat homokból – nevetett Harhatu.
  – Tudok hát – vágta rá a kislány, lehuppant a homokba, kotorászni kezdett, és pillanatok alatt megmintázott egy négylábú állatot. – Tessék, ez egy mungi.
  – Hát ez tényleg mungi – mustrálta a férfi –, no de ez fekszik.
  Szindzsé fölnézett rá a homokból.
  – Persze hogy fekszik, te sengiri. Ha állónak csináltam volna, szétesne. Éjszaka van, alszanak az állatok.
  Ez meg is alapozta a csapat jó hangulatát. Hozzákezdtek a munkához. Rírenu és Fauldzsími hozott homokot a kocsikon, Harhatu pedig vonalakat húzott a területre, felosztotta városnegyedekre.
  – A tenger felőli szakaszon kezdjük, és így haladunk a város felé, nehogy összetapossuk, amit már megcsináltunk. A nagyok alakítják ki a házak formáját, a kicsik a díszítéseket a falakon.
  Ninda felnyújtotta a karját, amire azonnal leereszkedett a víztartály és kiadott egy nagy pohár vizet, amit Ninda ráöntött a homokra. A tartály odébb libbent.
  Jallakul borzasztóan komolyan vette ezt a homokvár-építő versenyt, mint mindent, aminek köze volt az idegenforgalomhoz. Festői, homok borította tengerpartjaival, égbe törő hegységeivel, erdőségeivel a Rekki Világok Szövetsége egyik turisztikai központja volt. Itt a szubtrópusi tengerparton épült Anijalla üdülővárosban egymillió ember élt a turisták millióiból, köztük a szúni hajókon érkezőkből is, mert Rekki kiharcolta azt is, ami kevés városnak sikerül olyan világokon, ahol már van suárkikötő: egy második suárkikötőt. Nem volt közel a tengerparthoz, légibuszjárattal lehetett idejutni, de ha az erdő felé néztek, úgy látták a büfék és ajándékboltok sora fölé tornyosulni a Sileni Fónird óriási tömegét, mintha közvetlenül mellette állnának. Épp csak a hétágú csillagot takarta az erdő.
  Az anijallai vendéglátósok mindent bevetettek, hogy a város vonzó, vendégcsalogató hely legyen. Rendezvények sokasága várta az idelátogatókat, amilyen ez a verseny is volt. Magán a versenyen a szervezők nem kerestek semmit, de a part mentén sorban álló kis üzletek forgalmát feldobta, ennél többet nem is akartak. Ha a vendégek jól érzik magukat, az elég.
  Ninda jól érezte magát. Az előző másfél derkiben körülnéztek Anijalla városában, megmártóztak a tengerben, ettek helyi specialitású gyümölcsös szendvicset, és most homokvárat építenek. Egyáltalán nem értettek hozzá, nemcsak ők hárman, a három szúni csapatban senki sem volt, aki valaha próbálkozott volna effélével. De a verseny előtt a ceremóniamester, aki Pip néven mutatkozott be, megkérdezte ezt mindegyik csapattól, és a többiek is azt felelték, hogy soha nem csináltak ilyet.
  – Hölgyeim és uraim – mondta a ceremóniamester; rekki nyelven beszélt, és mindegyik csapat víztartályán volt egy fordítógép, ami szimultán tolmácsolt az általuk választott nyelvre –, már csak egyetlen limli van hátra a versenyből, és hát azt hiszem, a zsűrinek nem lesz könnyű dolga. Tudom ám, hogy nem árultam még el, kik lesznek a zsűriben, de kérem, nézzék el nekem. Önök kedvükre homokozhatnak. Valami kis játék nekem is kell.
  Nevettek.
  Ninda utolsó feladatként egy sorgu megmintázását választotta; ez a szúni nevük volt, de a dzserang világokon is mindenfelé akadtak ilyen épületek, kicsik, egyszintesek, félgömb vagy félgömbben végződő henger alakúak, általában teljesen átlátszóak; éttermek, üzletek, szolgáltatók vannak bennük. A szúnik csak ritkán építettek ilyeneket, a Felhőben is úgy épült a legtöbb üzletház, mint a hajók lakószintjein és a suárokban, üzletsorok formájában. A Sileni Fónirdon Nindáék szektorában volt egy üzletsor, ami kör alakban épült egy kis park köré, harminc boltot tartalmazott, és nemigen lehetett elképzelni olyan árucikket, ami ott ne lenne kapható.
  – Hölgyeim és uraim – jelentette be Pip –, az idő letelt. Kérem, a csapattagok gyülekezzenek itt a zöld zászlónál, máris kezdjük a zsűrizést!
  Mintegy kétszáz ember gyűlt össze a homokvárak és a büfésor közötti térségen, csupaszon vagy minimális öltözékben, többé-kevésbé lemosva magáról a vizes homokot.
  – Most pedig bemutatom a zsűrit – jelentette be Pip drámaian. – Kérem a kedves közönséget, üdvözöljék homokvárépítő versenyünk zsűrijét! A kedves játékosokat nem kérem ugyanerre, hacsak nem akarják üdvözölni saját magukat!
  A meglepett arcokat látva a ceremóniamester jót nevetett.
  – Látom, meglepődtek. Pedig csakugyan önök lesznek a zsűri is. No nem takarékosságból, hanem mert önök már részt vettek egy homokvár megépítésében – így hát értenek hozzá. Máris megkapják az ehhez szükséges felszerelést. Minden csapattag, kicsi, közepes és nagy kap egy kosárkát, amiben van húsz érme. Arra kérem önöket: nézzék végig társaik munkáit és díjazzák. Mindenki saját maga, tetszése szerint annyi érmét dobhat a várak elé letett kosarakba, amennyit csak akar. Amelyik csapat a legtöbb… érmét gyűjti…
  Pip elhallgatott és döbbenten nézett föl a magasba, s vele mindenki más. Négy aungir jelent meg fölöttük, és élénk, szaggatott hangjelzéssel követeltek leszállóhelyet maguknak.
  – A Testvériség hazahívja polgárait – harsant egy erőteljes, határozott férfihang. – A Sileni Fónird azonnal indul. Jaungaimasz világán nagy erejű földrengés pattant ki, nagyszámú sérült van, máris indulunk a mentésükre.
  A szúnik nyomban elindultak. A többiek egy pillanatig döbbenten nézték őket, aztán integetni, éljenezni kezdtek, különféle világokra való tiszteletnyilvánító kézjeleket mutattak.
  Ninda is sietett az aungirba. Holmija nem volt semmi, egy könnyű, szellős kis fehér vaiskynasruhát vett föl Aini készleteiből, alá semmit, hisz meg lehetett sülni itt.
  Néhány pillanat múlva már a Sileni Fónird aungir-sónurja előtt várakoztak, sok hajó jött egyszerre. Lent a suárkapunál meglátta a kifelé tartó vásárlókat. A hajó egy limlin belül az űrben lesz.
  Csak az aungir-sónurban derült ki, hogy a sietségben két kisgyerek is magával hozta a műanyag érmés kosárkát. Senki sem késleltette emiatt a felszállást. A szülők átadták a dzserangisúmipnak, azok majd visszajuttatják.

← →

625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
716612 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt

ph-19 Vỳḩaůteńnél [-286] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -223 (2134 › 60:41) 732 369 szó (704 154+24 072+4143) 5 072 836 betű (4 908 825+164 011) 5 610 418 jel (@537 582)	691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4)	0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap \| 2027.7.17.:843, 3088 1. 16:31

	`pr` Prológus
ELSŐ RÉSZ
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL	250 (36%)
	`na` A HAJÓ	29 (4%) 1
	`nb` AZ ŰRBEN	27 (3%) 30
	`nc` RECEPTOR	29 (4%) 57
	`nd` A GALAXIS	24 (3%) 86
	`ne` LIAN, LIAN, LIAN	24 (3%) 110
	`nf` SZAISZ	24 (3%) 134
	`ng` MENEDÉK	24 (3%) 158
	`nh` HAZAÚT	24 (3%) 182
	`ni` ABRONCSVILÁG	22 (3%) 206
	`nj` LETELEPEDÉS	23 (3%) 228
MÁSODIK RÉSZ
HAJNALSUGÁR	250 (36%)
	`oa` NAMINDAN-DZSÚMI	30 (4%) 251
	`ob` HÍRNÉV	25 (3%) 281
	`oc` LIMELULLÍ	24 (3%) 306
	`od` SAUNIS	21 (3%) 330
	`oe` ALAPPONT	22 (3%) 351
	`of` SẄTỲM ŮY DÅI ÁP	26 (3%) 373
	`og` SZINDORIA	24 (3%) 399
	`oh` A KISLÁNY	24 (3%) 423
	`oi` JANNÍHAUM	25 (3%) 447
	`oj` TANÍTÓ	29 (4%) 472
HARMADIK RÉSZ
AZ ÚJ FÉNY	190 (27%)
	`pa` HINNULDUD	22 (3%) 501
	`pb` SUGÁRGÁT	27 (3%) 523
	`pc` HANGILAORAN	25 (3%) 550
	`pd` AZ ELSŐ SZÍAN	25 (3%) 575
	`pe` SINNÍ	22 (3%) 600
	`pf` AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS	27 (3%) 622
	`pg` ILGÁ	24 (3%) 649
	`ph` – – –	18 (2%) 673