„Ha szeretek valakit, akkor az a fontos, hogy ő boldog legyen.”
Ílgaszaumi, Numird mondásaiból,
113. sómir, 5. singir
113. sómir, 5. singir
Ninda már másnap reggel találkozott az új pénzkártyákkal, amikor Dẁnśy és Eĩdì megérkezett a Sileni Fónird suárjába.
– Nézd – mutatta Eĩdì a szokásos ölelés után, és egy csomó műanyag korongot nyomott a kezébe. – Csak odamentem egy automatához az Ãŵslŷp téren, már átállították őket, ilyeneket adnak!
– Mi a Galaxis ez? – nézegette Ninda a korongokat. Két szirrígin lehetett az átmérőjük, volt köztük fehér-piros, sárga-sötétkék, zöld-világoskék… Egy lỹůs, olvasta a legfelső, fehér-piros korongon, és az anyagon kidomborodott Sỳÿndoṙeìa címere, az anyabolygó kontinenseinek stilizált rajza. Megfordította. Egytized palan, állt a másik oldalán szúni betűkkel, és itt meg a Testvériség körbe foglalt hétágú csillaga domborodott ki.
– Ez az új pénz! Háromféle van, mint a régiből, egyeseket és ötösöket hoztak belőlük forgalomba, de annyi pénzem nem volt, hogy mindből kaphassak. Ezerkétszázhat ẽyp.
– Értem – mondta Ninda, és visszaadta a pénzdarabokat, egy szót sem pazarolva rájuk többet. Pedig még soha nem látott kerek pénzkártyát. – Üljünk le itt vagy mit szeretnétek?
– Hát… – Eĩdì habozott – én szívesen körülnéznék a suárban, mert még nem jártam a Testvériség érkezése óta, szóval két éve nem voltam suárban, de te vagy a főnök. Ha kilépünk innen, nem lehet majd levakarni rólad a rajongókat.
A szísi aungir-sónurjában voltak, ahova az utasoknak szabad bejárásuk volt, csak persze senkinek sem jutott eszébe Nindát éppen itt keresni. Még azt sem tudták, hogy ezen a hajón él.
Ninda mosolygott.
– Ugyan már. Gyertek.
Ő lifttel jött ide fentről, de két szindor állampolgárral persze nem mehetett vissza ugyanarra. Lementek a suárba, ahol jókora számban jöttek-mentek az emberek, és ők nem is tehettek többet húsz lépésnél, amikor felhangzott Ninda neve. Az utasok nem szindorok voltak, hiszen a hajók még mindig nem szálltak le Szindorián, hanem a Sileni Fónird rendes utasai, akik a hajón maradtak azután, hogy a dzsáhifannun kihirdetését követően a hajó még leszállt valahol. De persze akik olyan világokról jöttek, ahol nem ismerték Nindát, azok is kíváncsiak voltak, miért szakította meg útját a hajójuk – nézték a közvetítéseket lentről, látták Ninda találkozóját a diktátorral, mindent láttak. És nem is lehettek sokan, akik csak ez idő alatt ismerték meg, hiszen a dzsáhifannun előtt a Sileni Fónird itt a galaktikus környéken hajózott, ahol már mindenütt gyökeret vert a Ninda-kultusz.
A fogadtatás ehhez illő volt. A Rigasszí étteremnél léptek ki a liftből, és mire elsétáltak az étterem előtt, már hallatszott a suttogás: „Ninda, Ninda”. Egykettőre tömeg gyűlt köréjük. Aztán valaki elkezdett tapsolni, mások követték a példáját, s csakhamar az egész tömeg Nindának tapsolt. Ninda kicsit várt, aztán fölemelte a kezét. Az emberek némileg vonakodva, de abbahagyták a tapsot.
– Köszönöm az üdvözlést, de ennyi elég belőle. Nem vagyok én valami filmsztár.
– De énekesnő az igen – vágta rá egy kislány, és a tömeg helyeslően felmorajlott. Lehettek már vagy százan.
Ninda mosolygott.
– Ugyan már. Írtam egy dalt és párszor elénekeltem, ez az egész.
– Hát pont ezt hívják énekesnőnek – nevetett egy férfi.
Így aztán Ninda elhozathatta a hangszerét és elénekelhette a Limelullít. De utána elköszönt a rajongóitól és sétára indult két barátjával a suárban.
– Mehettetek volna addig is, amíg én énekeltem.
– Szó se lehet róla – vágott Eĩdì elképedt arcot –, dehogyis mondok le arról, hogy élőben hallgassalak!
Körbesétáltak a suárban, persze rajongóktól kísérve.
A szúni hajók suárjaiban sosem volt semmilyen időszakos díszítés, a meglátogatott világok valamelyikének ünnepeivel kapcsolatban, hiszen nagyon sok világot felkerestek. Legfeljebb az fordult elő néha, hogy egy-egy üzlet tulajdonosa kihasználta, ha egy dzserang világra egy ottani ünnep idején érkeztek, és volt azzal kapcsolatos árukészlete – akkor a boltját is kidíszítette az ünnephez illően. De maga a suár mindig, minden hajón olyan hangulatot árasztott, mintha fel lenne díszítve, holott kifejezett díszeket csak kis mennyiségben alkalmaztak. Magától értetődően az utcák, a parkok, az üzletek kívül-belül mindig ragyogtak a tisztaságtól – Ninda jól emlékezett, hogy amikor azon a régi-régi hajnalon egyszer csak a suárban találta magát, már ez az egy dolog elég volt, hogy úgy érezze, valami álomvilágba csöppent. És ügyeltek arra, hogy a suár egész területén minden esztétikus legyen, egészében egy kellemes hely. Ez is a suaran-fódarangi fő feladatai közé tartozott.
A Sileni Fónird suárjában világosbarnák voltak a falak, sárgával és zölddel húzták meg a kontúrokat, és világoskék táblák igazították útba a vásárlókat. Ezt a színezést mindig kicserélték a namindan idején, s vele a suárnevet, ami a suárkapuk fölött kiírva fogadta az érkezőket. Ninda jól emlékezett a feliratra az Aulang Laip suárkapuja fölött abból az időből, amikor ott élt – amikor először megérkezett, akkor persze olvasni sem tudott és nem is látta, de később számtalanszor. Akkor Jalisszan volt az Aulang Laip suárneve. A suárneveket hagyományosan mindig a gyerekek adták, azok, akik azon a hajón utaztak abban a dzsúmiban. A következő suárnév Írangin lett, Ilgá javaslata alapján. Itt a Sileni Fónirdon jelenleg Ándzsirin a suárnév. A dzserangok sosem kapnak választ arra, hogy mit jelent a suár neve, a személyzet azt feleli, hogy nem tudják, akárcsak az olyan hajónevekre, mint Jargunnur Dzsílari vagy Ánífannan Szesszi. A Sileni Fónirdot persze nyugodtan lefordíthatják: ragyogó csillag. Az Ándzsirinnak is csillagászati vonatkozása van: kilövellési gyűrű, amiket csillagok körül a sóhunnidrobbanások hagynak néha. Ezeknek persze nem lehetnek világaik. A Felhőben is van egy csillag, amelyiknek ándzsirinja van, az Érahaung-szandzsé, amely maga nem fónird ugyan, hanem szandzsé, vörös óriás. Ninda számára az Érahaung-szandzsé neve nem csillagot jelentett, hanem első fhangítanárát és barátját, Angrolímit – így ismerősként üdvözölte ezt a suárnevet, amit bent a suárban is láthatott kiírva. Szindor barátainak persze egy szót sem szólt erről.
– Gyönyörű – mondta Eĩdì, felnézve az Angirhóp étterem homlokzatára, amit egy színpompás tájkép díszített, mezők, erdők, gyümölcsösök, patakok, és mindegyik helyszín fölött lassan váltakoztak a kis képek, annak a tájegységnek a terményei, mintegy előúsztak a háttérből, aztán vissza bele, hogy egy másiknak adják át a helyüket. Valóban ízléses, harmonikus volt. – Mit jelent az étterem neve?
Angirhóp egy falucska volt Auríhaum nagy hegységének, a Súafnak a tengerparti lejtőjén – de ezt Ninda nem felelhette. Ám mint oly sok földrajzi nevet, ezt is Szúnahaum-sínarraómiról hozták a szúnik, aminek egykori létezéséről minden dzserang tudhatott. Csak arról nem, hogy a névnek ma már van egy kapcsolójeles utótagja, ami régen elveszítettet jelent.
– Ez egy helynév az egykori világunkról, Szúnahaumról – felelte tehát. – Alighanem egy kis falu lehetett, ahol jól főztek.
←og-19 számok [14] Ne várj a változásra. Csináld meg. (ÀLAN: Hősköltemény) :: Sileni Fónird, Szindoria, 43 663. famut ófarguhan, 880og‑19 og-20 suár [-24] Ha szeretek valakit, akkor az a fontos, hogy ő boldog legyen. (Ílgaszaumi, Numird mondásaiból, 113. sómir, 5. singir)og‑20 og-21 barátkozás [22] Ha valaki fenyegetőzik, azt biztosan tudhatod, hogy gyáva. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 93. sómir) :: ÃÂskũ, Sileni Fónird, 59. lẙaikś 41., a zöld órájaog‑21→
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
740087 – 99,8%
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
835447 g\grant ulysses s\cwgen11.zip::cwgen11.txt
ph-27 id [-201] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 ·· -176 (2159 › 61:23) 740 836 szó (712 432+24 251+4153) 5 134 119 betű (4 968 789+165 330) 5 672 449 jel (@538 330) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 134 szórás -25–109 (na-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2269. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:54/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.9.1.:1433, 3088 29. 13:55 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |