„Ha elérted célodat, elégedett lehetsz. De nyomban keresned kell magadnak másik célt.”
Szinensi: Összegyűjtött lúmáim,
116.
116.
Sylandrē aiskane
Már olvasni is tudott, bár iskolába még nem járt, amikor kezdte megérteni, hogy mások csak a kimondott szavakat hallják. Eleinte azt hitte, hogy csak a többi gyerek nem hallja a ki nem mondott szavakat, majd csak akkor lesznek rá képesek, amikor nagyobbak lesznek, és őneki valamiért már hamarabb sikerült. Hiszen megfigyelte, hogy a gyerekek más-más ütemben fejlődnek, az egyik már tud felülni, felállni, tipegni, a másik meg még nem. Volt kiken megfigyelnie: mire nagyobb lett, már huszonegy gyerek élt rajta kívül az aiskanében. De aztán kezdett világossá válni számára, hogy a felnőttek is csak a kimondott szavakat hallják. Végül úgy derítette ki, hogy kísérletezni kezdett.
– Anya – szólalt meg határozottan, megállva anya háta mögött, de csak gondolatban mondta ki a szót. És anya nem válaszolt, meg sem fordult, s a gondolatai között sem jelent meg semmilyen visszhangja annak, hogy őt most megszólították. Akkor elment a többiekhez, kipróbálta velük is. Senki nem válaszolt a gondolatokra, senki az egész aiskanében, s amikor bementek a városba és ott kísérletezett, ott sem volt senki, aki vette volna a gondolatait.
Ahogy cseperedett, egyre világosabb lett, hogy egész Saunison ő az egyetlen, aki érzi mások elméjét. Egyre nagyobb távolságra működött a megérző képessége, egy idő után már Saunis világának egészét befogta, de soha sehonnan nem kapott választ. Senkinek nem beszélt a képességéről, félt, hogy kinevetnék, nem hinnének neki, vagy akár meg is haragudnának, amiért a gondolataikba lát. Ez zárkózottá, visszahúzódóvá tette. Egészen addig, amíg sárga osztályos korában valaki meg nem szólította őt gondolati úton. Soha nem fogja elfelejteni azt a pillanatot. Egyik délután a Liesis-réten játszottak, ő a patak hídján hasalt és a vízbe lógatta a kezét, a többiek mindenfelé szaladgáltak. Egyszer csak olyasmit érzett, amit még soha azelőtt. Mindennap szokott keresgélni mások gondolatai között, de most azt érezte, hogy valaki más lép be az ő gondolatai közé. És már meg is hallotta a hangot, ami megszólította, némán, csak bent az elméjében. Éppen úgy, ahogyan ő szólongatta valaha az embereket.
Már ült, nézett körbe, de nem látott senkit, akit ne ismert volna jól és ne tudta volna róla, hogy képtelen a gondolatközlésre.
– Te nem látsz engem, én sem téged. Messze vagyunk egymástól, a város két végén, de érezzük egymás elméjét.
– Ki vagy te? – kérdezte, vagyis csak megjelent a gondolatában a kérdés, szavakba sem kellett öntenie.
– Én egy mȳtnis vagyok. Tudom, hogy még nem láttál mȳtnist, csak képen, mert ha találkoztál volna eggyel, érzékeltétek volna egymás elméjét. Mi mȳtnisek képesek vagyunk a gondolatok cseréjére, más elmék érzékelésére. Az emberek nem. Te igen. Nagyon kevés ember képes rá. Egyetlenegyet ismertem az egész Galaxisban, de ő már nem él. Te vagy a második. Senki másról nem tudunk az emberek közül, aki képes lenne érzékelni az elméket.
Lenyűgöző élmény volt, ahogy megformálódtak a fejében a gondolatok, amiket nem ő gondolt, válaszként azokra a kérdésekre, amiket végig sem gondolt, csak felmerültek valahol az agyában, de a mȳtnis azonnal tudott válaszolni. Már régóta beszélgettek, amikor feltűnt neki, hogy mintha megállt volna az idő.
– Nem, nem állt meg – felelte a mȳtnis, hiszen ezt a gondolatszikrát is érzékelte. – De a gondolati érintkezés olyan gyors, hogy hosszú beszélgetéseket tudunk folytatni egy szempillantás alatt. Erre mostantól mindig lesz lehetőségünk, mert itt fogok maradni Saunison. Minket az emberek háziállatként tartanak, sejtelmük sincs róla, hogy értelmesek vagyunk, nem is szabad megtudniuk. Valójában azonban mi irányítjuk a körülöttünk folyó eseményeket. Most van egy gazdám, egy helvor kereskedő, akivel bejártam a Galaxis egy részét. Neki még ma el kell utaznia, és ebben nem akarom megakadályozni, de úgy fogja érezni, hogy el kell ajándékoznia engem valakinek, aki majd mintegy véletlenül találkozni fog veled és neked ajándékoz. Még sosem volt állatod, nem baj, nekünk mȳtniseknek nem kell gondunkat viselni, én egyébként is felnőtt vagyok már. Veled maradok gyerekkorod egy részén, mindenki a háziállatodnak fog gondolni, de a barátod leszek. Nem tudok még egy emberi elméről a Galaxisban, ami a tiédhez fogható, ezért itt akarok maradni veled, hogy jobban megismerjelek.
Így is történt. Néhány nappal később ők bementek a városba, és a Laike meg a Vyraunas sarkán várta a barátja, Lȳ. Így hívták a mȳtnist. Vidáman szaladgált a füvön, mint egy kiskutya, fehér bundás, bolyhos kis állat volt. Ő odaszaladt hozzá, játszani kezdtek, és végül a nő, akié akkor Lȳ volt, egyszerűen neki ajándékozta. Anyáék sem láttak ebben semmi kivetnivalót. Lȳ kezelésbe vette az elméjüket, akárcsak a korábbi gazdáiét.
Úgy nőtt fel, hogy Lȳ mindig vele volt, ha nem is fizikailag, de a mentális kapcsolatot mindig fenntartották. A kék osztályba járt már, amikor Lȳ úgy határozott, ideje továbbmennie a Galaxisba. De hívott maga helyett más mȳtniseket, kettőt, Nōt és Šāt, hogy ő ne maradjon egyedül. Aztán amikor piros lett, akkor kapta a hírt Lȳtől, hogy talált egy új receptort, és kevéssel utóbb az is kiderült, hogy kettőt. De még várniuk kellett, amíg találkozhatnak, a második receptor nem elég érett rá, a harmadik pedig még kevésbé.
Így hát várt. Pontosan tudta, hogy eljön a napja ennek a találkozásnak, és a mȳtnisek segítenek, meggyorsítják a másik két receptor tanulását, amennyire csak lehet. Egy nap Lȳ megüzente, hogy a másik két receptor a Testvériségből fog érkezni, és bár a mentális kapcsolat nem ismer nyelvi korlátokat, megtanulják a sauninast, hogy könnyebben elboldoguljanak itt. Erre ő meg megtanult sūny nyelven, amin mindenki csodálkozott, mert Saunison kevesen értik a Testvériség nyelvét, s különben is ő itt él az aiskanében, ahol nemigen járnak sūnyk.
Mostanra, fehér korára – Lȳ véleménye szerint és a család meg a barátok véleménye szerint is – egyike a legnagyszerűbb egyéniségeknek, akiket Saunis valaha látott. Az aiskane kedvence, bár visszahúzódó természet, nem szeret középpontban lenni, a családi ünnepeken részt vesz ugyan, de nem szerepel, inkább félrehúzódik. Természetesen az intelligenciahányadosa rendkívül magas – azt csak ő meg a mȳtnisek tudják, hogy nemcsak egyszerűen magas, hanem az emberiség történetében az egyik legmagasabb –, ha nem így lenne, soha nem lehetett volna belőle receptor. Kijárta az iskolát, megtanult mellette még néhány dolgot, a sūny nyelvet, valamicskét syllanul és muironasul, elkezdett pszichológiát tanulni, tud myltinen és airandán játszani, tagja a Kȳvena sportegyesületnek, és negyven ynši magas.
Barna haja és kék szeme van.
←oet [-1018] ALAPPONTALAPPONT oe-1 kapcsolatfelvétel [-22] Ha elérted célodat, elégedett lehetsz. De nyomban keresned kell magadnak másik célt. (Szinensi: Összegyűjtött lúmáim, 116.) :: Saunis, Sylandrē aiskaneoe‑1 oe-2 aiskane [-20] Mi emberek annyiféle világon annyiféleképpen tudunk otthont teremteni magunknak, hogy elgondolni is nehéz. Egyvalami számít: hogy otthon érezzük benne magunkat. (Ílgaszaumi, Rangáhuap története, 45. sómir, 9. singir)oe‑2→
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
740087 – 99,8%
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
835447 g\grant ulysses s\cwgen11.zip::cwgen11.txt
ph-27 hombéban [-201] Azt hiszem, ő az egyetlen oka, hogy nem vállaltam újra kiküldetést. Mindig szerettem eljárni hozzá, de amióta a hombét így berendezték, még otthonosabb lett. A legjobb janníhaum, amit ismerek. Bár megesett, hogy egy-egy másik janníhaumban jártam és ő is ott volt – akkor pedig az volt a legjobb. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 53. sómir) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 -176 740 888 szó (712 432+24 303+4153) 5 134 455 betű (4 968 789+165 666) 5 672 812 jel (@538 357) | 699, 69,9%, 421 731 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 134 szórás -25–109 (na-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2269. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:54/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.9.1.:1433, 3088 29. 15:23 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |