„Egy évszázaddal később még mindig úgy hivatkoztak rá: »a haniti beszéd«. Hogy miért, azt sosem fogom megérteni. Mondtam én ott bármit, ami nem nyilvánvaló?”
Ninda: Nemlétező politikai beszédeim,
394.
394.
A két politikus roppant kellemetlen helyzetbe került. Mindketten kinyilvánították már, hogy milyen fontosságot tulajdonítanak Ninda immár jelképerőre emelkedett személyének – a kormány fogadást adott a tiszteletére, a salumatiak pedig az ő közreműködésével próbálták függetlenségük ügyére irányítani a csillagközi figyelmet. Maga Ninda mint ember végeredményben csak egy gyerek volt, ezért a véleményével egyik oldal sem kalkulált komolyan. De ez a vélemény mégiscsak elhangzott, és egyiküknek sem tetszett, amit hallottak.
– Bocsáss meg, Ninda, kérlek – szólalt meg kis csend után Hafulau –, de azt hiszem, nem egészen értem, amit mondani szeretnél. Végül is melyik oldalnak van szerinted igaza?
Százhúsz világon több milliárd ember látta élőben azt az arckifejezést, amivel Ninda a férfira nézett. A hidegkék szempárban megcsillanó mély, elítélő helytelenítés mintegy a védjegye lett.
– Miért kellene, hogy bármelyik oldalnak igaza legyen, Hafulau? Ti csak azon vitatkoztok, hogy Salumat és Hanit között legyen-e még egy vonal a galaktikus térképen. Én viszont lényegtelennek tartom, hogy hány vonal van rajta. Maguknak a vonalaknak a létével nem értek egyet.
– Ezt megértjük – szólalt meg Aiszilu. – De a kérdés a kormányzás. Mi azt nem szeretnénk, ha továbbra is Hanitról irányítanának minket, haniti érdekek mentén.
– Tehát ha függetlenek lesztek, akkor salumati érdekek mentén fogjátok irányítani a világotokat?
– Hát hogyne.
– Vagyis Salumaton mindenkinek egyforma érdekei vannak?
– Természetesen nem – felelte a nagykövet elnéző mosollyal. – A demokratikus választások lényege, hogy a többség akarata érvényesüljön. Most persze megkérdezed, hogy Hanitot nem demokratikus választások alapján kormányozzák-e – de, persze. Csakhogy ott a többség tizenkét világ többségét jelenti. A független Salumaton viszont a mi többségünk kormányozna.
Ninda nyugodtan elfogyasztotta az egyik szelet halat, amíg a férfi beszélt, aztán letette a villáját.
– Ugyanezzel az érveléssel Auaniki is független akarhatna lenni Salufautól.
– De az csak két különböző város. Salumat és Hanit két külön nemzet.
– Szindoria és Minéa ugyanaz a nemzet – vágta rá Ninda –, Minéa mégis kimondta a függetlenségét. Ha a nemzetiségüket kérdezed, szindoroknak fogják hívni magukat, ha az állampolgárságukat, akkor minéaiaknak. Rengeteg ilyen hely van. De olyanok is, ahol több nemzet él ugyanabban az államban, például Szuttigu. Szerintem pedig a nemzet egyszerűen egy mese, amit a politikusok arra használnak, hogy az emberekkel elfogadtassák a gonosz terveiket. A jó terveket nem kell mesékkel elfogadtatni, azokat az emberek egyszerűen elfogadják. – Fölemelte az ujját, mert Aiszilu közbe akart szólni. – Mi az a nemzet? – Körbenézett az embereken. – Tud erre válaszolni valaki? Én szindornak születtem, de a szindorok nem tekintettek a nemzet részének, mert csavargó voltam. A szúnik kérdés nélkül, azonnal a nemzet részének tekintettek, és azóta én is szúninak tekintem magam. Nem szindornak, az legfeljebb a származásom. Szindorián nemcsak a nemzet nem tekintett engem szindornak, én sem éreztem a nemzet részének magam, azt sem tudtam akkoriban, hogy létezik olyan, hogy nemzet. Milliók élnek úgy Szindorián, hogy fogalmuk sincs a nemzetről. Máshol is. Szindoria nem valami különlegesen szörnyű hely. Mármint szörnyűnek szörnyű, de nem különlegesen. Sok hasonló van a Galaxisban.
Néhány hellyel távolabb egy nő kissé fölemelkedett a székéről és biccentett a többieknek, mielőtt Nindára nézett. Őfelé még mélyebben bólintott.
– Naiha vagyok, szociológus. Azt hiszem, illetékes vagyok megválaszolni a kérdésedet. A nemzet azoknak az embereknek az összessége, akiket valamilyen kötelék fog össze. Ez lehet azonos az államisággal, és lehet eltérő. Haniton él egy fonihi nevű közösség, akik önálló nemzetet alkotnak, ugyanakkor részei a hanit nemzetnek – ezt biztosan állíthatom, mert sokat dolgoztam velük. A fonihik mind hanitok is, és annak is érzik magukat. A salumatiak nem érzik magukat hanitnak. Ez a probléma. A fonihik nem akarnak függetlenek lenni, a salumatiak viszont igen. Nagyjából ez az, ami a nemzet fogalmát definiálja.
Ninda köszönőleg bólintott a szociológus felé, aztán elgondolkodva nézett a nagykövetre.
– Salumat minden egyes lakója független akar lenni?
– Nem – felelte Aiszilu őszintén. – Van nálunk egy Egységpárt, akik meg akarnak maradni Hanit kötelékében. Igen feszült és indulatos viták dúlnak emiatt.
– Tehát még ti magatok sem tudtatok kialakítani egy közös álláspontot, és Hanitot kéritek, hogy teljesítse a kívánságotokat, ami csak a világotok egy részének a kívánsága. Valakinek mindenhogyan rossz lesz. Most a te csoportodnak rossz. Ha kiváltok Hanitból, az Egységpártnak lesz rossz. Látod, hogy a baj magukkal a határokkal van?
– A Galaxis egész történelme során voltak határok – jegyezte meg Naiha.
– És a Galaxis egész történelme során csak baj származott belőle – felelte Ninda. – Ismeritek Ásinnilu történetét? Elmesélem. Ásinnilu virágzó gazdaságú, szép világ volt – nyilván most is megvan, de nem tudom, hogy megy sora – valahol a Suavunt-ködök vidékén, jó természeti adottságokkal, bővében a nyersanyagoknak, kiváló volt az ipara és a mezőgazdasága. Az életszínvonal magas volt, az emberek elégedettek voltak. De jött egy nyughatatlan alak, akinek az volt a célja, hogy ő legyen Ásinnilu ura és parancsolója. Kirobbantott egy polgárháborút, de nem sikerült meghódítania Ásinnilut, hanem a csapataival el kellett menekülnie a világ holdjára. De azt meghódította, attól kezdve a hold az övé volt, rémuralmat vezetett be, és elkezdte folyamatosan zaklatni Ásinnilut, no meg a világ hajóforgalmát. Rövidesen elfordult tőlük az összes kereskedelmi partnerük, persze mi is, és Ásinnilu ipara és mezőgazdasága csakhamar tönkrement, nem volt kinek eladni az árujukat. Persze ott is bevezettek egy határt, a világ és a holdja két külön állam lett, aminek az lett a következménye, hogy a hold lakói szenvedtek a diktátortól, mert Ásinnilu tiszteletben tartotta a határt és nem avatkozott a dolgaikba, de Ásinnilu lakói is szenvedtek a diktátortól, mert ő viszont nem tisztelte a határt. Igaz, nem tartott soká, a diktátort megölték, mint az ilyeneket általában. Ilyen történetekből el tudok mesélni nektek vagy tízet, de ezrével, tízezrével voltak a galaktikus történelemben. Mit gondoltok, hány embert öltek meg a Galaxisban azért, mert óvatlanul vagy kényszerűségből átlépett egy határt anélkül, hogy engedélyt kért volna rá? Hány város, világ életét lehetetlenítette el, hogy egyszer csak lett mellettük egy határ?
Aiszilu törte meg a csendet kis idő elteltével.
– Ha jól értem, az az álláspontod, hogy ne legyünk függetlenek, mert azzal még egy határ keletkezik.
– Így is mondhatjuk. De szerintem nem az az egyetlen kérdés, hogy Hanit és Salumat hány állam. Nem az a fő kérdés. Hanem hogy a salumatiak hogy érzik magukat, akár részei Hanitnak, akár nem. Egyedül ez számít. Ezért fogadom el a meghívást. Elmegyek Salumatra és megnézem, hogyan él a néped, Aiszilu.
←oc-7 határok 1 [67] Azért kértem, hogy vele tarthassak az útján, mert látni és dokumentálni szerettem volna, ahogy beszél az emberekkel. Haniton figyeltem meg először. Varázslatos hatással tud lenni rájuk. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 2.)oc‑7 oc-8 határok 2 [-24] Egy évszázaddal később még mindig úgy hivatkoztak rá: »a haniti beszéd«. Hogy miért, azt sosem fogom megérteni. Mondtam én ott bármit, ami nem nyilvánvaló? (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 394.)oc‑8 oc-9 fesztivál [-25] Omdzsaszin azt írta, hogy a saunisi utunk eredménye Ninda hallatlan népszerűsége. De nem. Tehetett volna Ninda bármit. A népszerűsége egyszerűen csak nőtt, magától, és terjedt, csak terjedt, világról világra. (Szinensi: Ninda élete és tanítása, 660. sómir) :: Salumat, Faulahanu, 43 659. nodzsat szílgaran, 440oc‑9→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
725075 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-21 id [-931] ()ph‑21 ·· -856 733 660 szó (705 436+24 081+4143) 5 082 599 betű (4 918 508+164 091) 5 620 327 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2224. nap, 328 szó/nap, 2285 betű/nap, 77:01/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.27.:247, 3085 11. 20:31 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |